Kultúraszeletek techbe mártva

//Kultúraszeletek techbe mártva

A kultúra és a technológia elegyéből mindig kisül valami jó. A digitalizáció egyszerre frissít és konzervál, egyes összetevői pedig még a nehezebb tartalmakat is könnyen emészthetővé teszik. Aki szívesen belekóstolna, olvasson tovább, máris tálaljuk a következő ínyencfalatokat.

Csak frissen fogyasztható kulturális örökség

A múzeumok egyik legfőbb feladata a kulturális örökség megőrzése a következő generációk számára. Mivel a papír vagy a festett vászon köztudottan sérülékeny és múlandó, ezért a fizikai állagmegóvás mellett az intézmények nagy erőkkel dolgoznak a gyűjtemények digitalizálásán. A technológia viszont sajnos még a fizikai műtárgyaknál is gyorsabban öregszik. Nagyjából olyan ez, mint amikor a ’80-as, ’90-es években készült családi videó felvételeket a VHS szalagról előbb átírtuk DVD-re, aztán mikor az optikai tárolóknak befellegzett, felküldtünk mindent a felhőbe. Aki ezt nem lépte meg, az bizony hiába hagyja a féltve őrzött VHS gyűjteményét az unokákra, jó eséllyel sosem fogják megtudni, milyen volt a nagyi 5 évesen, ahogy pucéran szaladgált a Balaton parton.

A 150 éves New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum évtizedek óta dolgozik a több mint 5 millió, az emberiség történelmének 5.000 évét átfogó kiállítási tárgy digitalizálásán. Fekete-fehér képekkel kezdték, ma 100 millió megapixeles kamerával állítják elő a műtárgyak digitális reprodukcióit. Akkora felbontásban láthatjuk az online elérhető fotókat, mintha mikroszkóppal néznénk magát a festményt, kisebb szerencsével még a művész ujjlenyomatait is felfedezhetjük a vásznon. Ma a formátumok sokfélesége és gyors avulása, valamint a jogi tisztázatlanságok miatt az eleve digitálisan születő médiaművészeti alkotások (videó, film, digitális művészet, internet art) megőrzése okozza a legnagyobb fejtörést.

A kulturális misszió oltárán áldozva az intézmények gyűjteményüknek egy részét, vagy akár egészét is elérhetővé teszik a világhálón, hogy a művek a lehető legszélesebb közönséghez eljussanak. A digitális reprodukciók elszakadnak a tér és az idő dimenziójától, és elviszik a kultúrát a világ legtávolabbi szegleteibe, azokhoz, akik fizikai valójukban valószínűleg soha nem tudnák megtekinteni az adott múzeum gyűjteményét. Akár olyan műveket is megnézhetünk online, amelyek a nagyközönség előtt nincsenek fizikailag kiállítva – ilyen például az amerikai Smithsonian Intézetben rejtőző 40 ezer ősi ázsiai és egyiptomi műalkotás.

Egyre inkább igaz, hogy a kultúra mindenkié. A Metropolitan Művészeti Múzeum ezt olyannyira komolyan gondolja, hogy az Open Access program keretében már több mint 400.000 nagyfelbontású képet tett szabadon elérhetővé és felhasználhatóvá gyűjteményéből. A képek minden külön engedély nélkül, akár kereskedelmi célból is szabadon szerkeszthetők és megoszthatók (persze a forrásmegjelölés és egyéb kötelező elemek figyelembe vételével). Bárki elengedheti a fantáziáját, és új értelmezést adhat Vincent van Gogh cédrusainak vagy Edgar Degas balerináinak.

Minőségét korlátlan ideig megőrző műemlék

Az idő sajnos pótolhatatlan történelmi műemlékeinket sem kíméli. A részletgazdag és szerkezetileg komplex eredeti állapot visszaállítása meglehetősen nagy kihívást jelent az építészek számára. A legújabb 3D lézerszkenner technológia és a drónok serege szerencsére már bevetésre készen áll. A lézerszkenner a kibocsátott fény visszaérkezési idejét mérve számolja ki a visszaverődési pontok távolságát. Az eszköz végigpásztázza környezetét, és a másodpercenkénti több millió visszaverődés alapján egy nagy sűrűségű 3D pontfelhőt hoz létre. A Lechner Tudásközpontban kidolgozott korszerű felmérési módszertannal már három magyarországi kastélyt sikerült helyreállítani. Az épület vagy műemlék felmérés drónokkal még gyorsabbá és pontosabbá tehető, így az apró díszítőelemek is tökéletesen reprodukálhatóvá válnak.

Szintén ide kapcsolódik egy olyan hír, amely egy szomorú aktuális eseményhez köthető. A nemrég kigyulladt Notre-Dame székesegyház elpusztult tetőszerkezetének újjáépítéséhez ugyanis digitális technológiát alkalmaztak, amelyet valamilyen szinten a véletlen szült. Néhány éve ugyanis megjelent a francia forradalom idején játszódó videojáték, az Assassin’s Creed Unity, egy olyan sorozat részeként, amelyben különféle történelmi korokba és helyszínekre látogathat el a játékos, és többek között hihetetlen pontossággal modellezett műemlékekben is megfordulhat. A Unityhez a készítők annak idején nagyon részletesen feltérképezték a Notre-Dame külsejét és belsejét is, és ez a tervezett újjáépítés során is nagy segítségére lesz majd a mérnököknek és restaurátoroknak, eredeti tervrajzok szűkében ugyanis a játék alapjául szolgáló digitális modell alapján rekonstruálhatják az építmény egyes elveszett részleteit.

 

Könnyen emészthető kultúra

A játszva tanulás és az interaktív élmények jegyében a múzeumokba is betörtek a virtuális, multimédiás megoldások. A Szépművészeti Múzeum Márványcsarnokában egy óriási, 15,5 méter széles és 21 LCD kijelzőből álló, látványos videófal várja a látogatókat. Egyszerre akár egy busznyi (30-40) ember is böngészhet a 300 műtárgyat tartalmazó adatbázisban az érintőképernyőn keresztül. A kiválasztott festmény, grafika vagy szobor nagyfelbontású képe mellé rövid leírást, és térképes eligazítást is kapunk.

A múzeumi vezetők és az unalmas történelem órák ideje lejárt. A MOME Technológiai Laborjának alkotói hat szenzációs digitális alkalmazással és egy animációs kisfilmmel tették még izgalmasabbá az Evangélikus Országos Múzeum “Luther öröksége” című állandó kiállítását. Megelevenedik előttünk Luther végrendelete, egy multimédiás alkalmazás segítségével tetszés szerint forgathatjuk az idő kerekét, de játszhatunk orgonán vagy böngészhetünk az interaktív térképen is.

 

Tudományos főfogáshoz művészet a desszert

Végül pedig jöjjön egy olyan téma, amely leginkább a tudományos világot rengette meg néhány napja, de művészi értelemben sem megvetendő látvány. Alig több mint egy hét telt el azóta, hogy a National Science Foundation közzétette az emberiség első feketelyuk felvételét. Míg egy hétköznapi fotó egyetlen kattintás, addig ez a kép 200 kutató több évtizedes összehangolt munkájának eredménye.

A tudósok a Föld különböző pontjain elhelyezett rádióteleszkópokat VLBI technológia segítségével összekapcsolva, a bolygónk átmérőjével azonos méretű virtuális rádióteleszkópot hoztak létre. Az Eseményhorizont Távcső (EHT) 20 mikroívmásodperces szögfelbontása nagyjából olyan, mintha egy New Yorkban kifüggesztett újságot egy párizsi kávézóból olvasgatnánk. Már az EHT 5 petabyte-nyi adatából előállított fotón is ámultunk, de mikor a NASA Chandra nevű távcsöve megmutatta, hogyan is fest a kép „kizoomolva”, elakadt a szavunk. Gyönyörködni ér – a történelem első feketelyukról készült felvétele egyszerre tudományos és fotóművészeti szenzáció.

Digitális vagy unplugged? Kultúra a digitalizáció korában – Várunk a téma hazai szakértőivel az április 24-i MOST Fórumon! A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

Szerző: |2019-04-23T18:57:42+00:002019.04.23|EMBER|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek