Egy startupnak nem kell polihisztornak lenni… de nem árt törekedni rá – Pistyur Veronika interjú

/, ÜZLET/Egy startupnak nem kell polihisztornak lenni… de nem árt törekedni rá – Pistyur Veronika interjú

Digitális eszközök, és persze a megfelelő ambíció nélkül a legjobb ötletből sem lesz nemzetközi sikert elérő startup. Pistyur Veronikával beszélgettünk a globális siker receptjéről, ami természetesen nincs kőbe vésve.

A mindent behálózó digitális szolgáltatások világában egy jó ötlet előtt ott a lehetőség arra, hogy helyi kisvállalkozásból akár meghatározó nemzetközi szereplővé váljon, és globális sikertörténetté növessze azokat az ötleteket, amelyek először talán egy kollégiumi szobában vagy egy sörözőben fogantak. De a sikerhez vezető út még a legnagyszerűbb újdonság esetében sem garantált: a hazai startupokkal kapcsolatos tapasztalatokról olyan szakértőt kérdeztünk, aki a színtér meghatározó szereplője. Pistyur Veronika a Bridge Budapest Egyesület ügyvezető igazgatója, az Oktogon Ventures kockázati tőkebefektető cég partnere, aki látott már bőven sikereket és porba hullott nagy reményeket is.

– A magyar startupok életében mennyire van jelen a digitalizáció, mennyire kezelik tudatosan az elérhető eszközöket akár olyan esetekben is, amikor maga a vállalkozás alapvetően nem valamilyen informatikai ötleten alapul?

Ehhez érdemes arra is kitérni, mit nevezünk startupnak. Mert a mi olvasatunkban egy startup már eleve egy olyan vállalkozást jelöl, amely a nemzetközi piacot célozza meg, és ehhez bizony nagyon erősen hozzátartozik az is, hogy minden elérhető eszközt felhasználjanak az ötletük, termékük, márkájuk népszerűsítésére, és persze konkrét értékesítésére.

A szakirodalomban sincs egyértelmű definíciója annak, mit is nevezünk startupnak. Mi azt a változatot szeretjük használni, hogy ha van egy olyan induló csapat, akik valamilyen ötletet elkezdenek kifejleszteni, legyen az akár egy újfajta termékeket forgalmazó bolt vagy egy adott területet megcélzó termék, de ezzel csak a szűkebb környezetükben szeretnének foglalkozni, akkor inkább helyi vállalkozásnak nevezzük. Ez nem jelenti azt, hogy ez rosszabb lenne egy nemzetközi célokat felállító startupnál, csak más megközelítés, más ambíció, és mi nem rájuk fókuszálunk. Azok a startupok, akikkel együtt dolgozunk, már eleve túljutottak azon a fázison, amikor csak egy új ötlet körvonalazódik bennük: ők már kész termékkel vagy szolgáltatással is rendelkeznek, vagy legalábbis prototípusokkal, és náluk elengedhetetlen a világ felé nyitáshoz, kapcsolatkereséshez, értékesítéshez a digitális lehetőségek kiaknázása.

Persze akkor is, ha egy vállalkozást a fenti felosztás alapján nem nevezünk startupnak, ugyanúgy fontosnak tartom, hogy minél több digitális eszközt használjanak, hiszen manapság már helyi szinten is ezek segítenek láthatóvá tenni a céget a potenciális vevők felé, vagy épp a működésük egyszerűségére, hatékonyságára vannak jótékony hatással, lassan nélkülözhetetlenül.

– Addig tehát eljutottunk, hogy az ismertté válástól a konkrét üzleti folyamatokig kellenek a digitális eszközök, de van erre valamilyen „best practice”, egy olyan bejárható út, amit egy induló vállalkozásnak követnie érdemes? Először egy Facebook oldal, aztán egy saját domain, egy webshop, majd egy Instagram oldal, egy blog és így tovább?

Boldog lennék, ha azt mondhatnám, hogy van egy ilyen egyszerűen követhető sikerrecept, de sajnos nincs ilyen általánosan használható útvonal. Minden egyes versenyző más és más eszközökben és másfajta használati módokban találhatja meg az ő saját útját attól függően, milyen a termékük, mit és kinek szeretnének róla kommunikálni, hol és milyen szektorban mozognak. De akár az is szerepet játszik a megfelelő eszközök kiválasztásában, hogy milyen habitussal rendelkeznek a startup munkatársai, mennyire mozognak otthon az egyes kommunikációs platformokon, mennyire értik az egyes megoldások működését és az ottani közönség igényeit.

Épp ezért a felhasználandó digitális és kommunikációs eszközöket és módszereket minden egyes startup esetében egyenként kell megtervezni – ha nem így lenne, bizonyára egyszerűbb lenne a világ.

Ahogy már említettem, mi leginkább olyan szereplőkkel dolgozunk együtt, akik ugyan az úgynevezett korai fázisban járnak, de már túl vannak a kezdeti lépéseken, tehát szerencsére nem azzal jönnek hozzánk, hogy mi adjunk tanácsot abban, milyen közösségi felületen legyenek jelen és indítsanak-e webáruházat. Másrészt a startupjaink nagy része szoftverszolgáltatásokkal foglalkozik, tehát már maga a termék is egy digitális eszköz, így szerencsére nem idegen tőlük a saját termékükön kívül sem egy csomó más ilyen eszköz használata.

NÉVJEGY

Pistyur Veronika a Bridge Budapest ügyvezetője, a Central European Startup Award díjazottja “a legbefolyásosabb nő” kategóriában. Április óta az Oktogon Ventures partnere. Azért dolgozik, hogy a hazai startupok a Magyarországról induló globális cégek nyomdokain szintén világszerte sikereket érhessenek el. Az október 17-i MOST Fórum egyik vendégeként további részleteket árul el a startup-világ és a digitalizáció kapcsolatáról. Az eseményre itt lehet regisztrálni.

– Még akkor is, ha egy startupnál alapvetően digitális termék vagy szolgáltatás a fő profil, előfordulhat, hogy az “ötletgazda” nem profi minden olyan eszköz és platform használatában, amely a vállalkozásukat előre viheti. Ilyenkor mi a legjobb módszer, tanuljon bele ő a szükséges extrákba, vagy ilyenkor van itt az ideje a bővülésnek, ahol a kommunikációval, webes eladással és egy csomó egyéb területtel foglalkozó kollégát kell begyűjteni?

Bármilyen jó is egy alapötlet, a startupok élete a villámgyors fejlődésről és alkalmazkodásról szól, tehát hamarosan elkerülhetetlenné válik az, hogy bővüljön a csapat. Viszont az alapítók részéről nem szabad úgy kezelni ezt a folyamatot, hogy innentől van egy emberem, aki az általam nem ismert vagy kevésbé komfortos munkafázisokat innentől elvégzi helyettem, és ahhoz nekem nem kell értenem. Szerencsére azért a digitális területekhez köthető ötletgazdák általában nyitottak arra, hogy a működtetéshez és a növekedéshez szükséges új tudást is megszerezzék még akkor is, ha időközben lesz szakértő az adott területre.

Alapvetően abból érdemes ilyenkor kiindulni, hogy hiába adjuk ki az egyre növekvő munkamennyiség egyes szeleteit másoknak, anélkül instruálni sem tudjuk őket, hogy mi magunk nem vagyunk tisztában az általuk végzett terület sajátosságaival, legalább alapszinten, legyen szó kommunikációról, marketingről vagy akár kereskedelemről. Természetesen senki nem várja el, hogy a startupot indító ötletgazda profin és részletesen ismerje a vállalkozás felvirágoztatásához szükséges minden részfeladat összes csínját-bínját, azt is tudni kell, mikor kell valamit továbbadni – de ahhoz, hogy ez a továbbadott feladatkör jól működjön, igenis nyitottnak kell lenni, fejlődni és tanulni ezekkel kapcsolatban, tisztában lenni a trendekkel és alapvető szabályokkal.

Ez kicsit ijesztőnek is hangozhat, de nem az: egy vállalkozónak nem kell polihisztornak lennie és mindenhez értenie, de csak olyan emberek visznek igazán sikerre startupokat, akik hajlandóak fejlődni és tanulni a saját szakterületük mellett minden egyéb fronton is.

– A Bridge Budapest létrehozói a Prezi, a LogMeIn és a Ustream, három igen meghatározó digitális innovátor, amelyek jelentős nemzetközi sikereket értek el. Divat is Magyarországon velük példálózni, és gyakran hangzik el az a kérdés is, vajon ki lesz a következő ilyen kaliberű sikerkovács. Van már ilyen a láthatáron?

Mivel a befektetői oldalon is érdekelt vagyok, szinte kötelességem azt mondani, hogy már meg is vannak a következő ilyen versenyzők, akik konkrét sikerekkel már elindultak a komoly nemzetközi ismertség felé, mint például a Bitrise vagy a Recart. Természetesen a hosszabb távú sikerek már sok mindentől függenek, ezért arra majd térjünk vissza 3-5 év múlva, melyik csapat tudta igazán megvetni a lábát a világpiacon. De egyébként is volt már több példaértékű történet az elmúlt években, gondoljunk csak a Balabitre, amelyet egy kaliforniai multinacionális vállalat vásárolt fel nemrég, vagy ott a Distinction, amely a Skyscannerhez került. Szóval azt kell mondanom, az új sikertörténeteket folyamatosan írják Magyarországon olyanok, akik közül évről évre kerülnek ki a jövő fontos üzleti szereplői.

Ötletből világsiker? Gyere el és tudj meg még többet!

Pistyur Veronika a következő MOST Fórumon bővebben is megosztja tapasztalatait. Az esemény október 17-én 18 órakor kezdődik a Magyar Telekom székházban. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A részletek és a regisztráció ezen az oldalon található.

Szerző: |2019-10-15T17:48:59+00:002019.10.12|ABLAK, ÜZLET|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek