Egy technológiai konferenciától az ember általában fényes és mindentudó új kütyüket, nagyot ígérő megoldásokat vár, de a Telekom csoport idei rendezvényében máshol volt a hangsúly: szó volt persze csodás újdonságokról, de végig azok voltak a középpontban, akik használják ezeket.
Mivel a világjárvány egy sor egyéb üzleti folyamat mellett a szakmai rendezvények világát is teljesen felforgatta, a Deutsche Telekom úgy döntött, hogy 2021-ben márka-szinten rendez egy olyan online eseményt, amely összefoglalja a telekommunikáció és technológia legújabb vívmányait és természetesen bemutatja azt is, milyen újdonságokkal jelentkezett, valamint miket tervez a cégcsoport. A két napon át tartó Telekom Tech Grounds felszólalói között a vállalat vezetői és kiemelt szakemberei mellett külső szakértők is megjelentek, sőt, akár elsőre meglepőnek tűnő vendég is felbukkant.
Az esemény mottója az “exploring human-centered technology”, avagy “az emberközpontú technológia felfedezése” máris frappánsan mutatta be, mire fókuszál manapság a világ tech-ipara, és ezen belül a Telekom csoport. Ahogy a bevezetőben Claudia Nemat, a Deutsche Telekom technológiai és innovációs területért felelős igazgatósági tagja (nem mellesleg fizikus és jövőkutató) elmondta, a vállalat fejlesztései egyértelműen a fenntarthatóságot és a valós felhasználói igényeket tartják szem előtt, ugyanis azon már rég túlléptek a tech-világ vezetői, hogy új gépeket, szoftvereket és megoldásokat gyártsanak csak azért, mert megtehetik. Az igazi irány az, amikor az aktuális szükségletek nyomán születnek meg a friss megoldások, amelyek egyrészt segítenek az emberek mindennapi életében, munkájában, és emellett összességében, társadalmi-ökológiai szinten is előremutatóak.
Az előadásokat és bemutatókat több témakörbe csoportosították: hálózati kérdésekkel, az otthonok fejlesztésével, az üzleti célú újdonságokkal, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatban lehetett élőben és utólag is bekapcsolódni. Még azokra is gondoltak, akik a sok program közepette kissé zsongó fejjel rendezgetnék az addig hallottakat: egy különálló mindfulness “teremben” az emberközeli életmóddal, okos pihenéssel kapcsolatos programokat is lehetett találni. Az előadások során egyébként a nézők Zoom kapcsolaton keresztül élőben is feltehették kérdéseiket és jelezhették észrevételeiket.
Az emberközpontúság nem csak jól hangzó blabla
A keynote beszélgetésben Claudia Nemat egy világhírű író és motivációs előadó, a sokmilliós TED-Talk nézettséggel rendelkező Simon Sinek segítségével elemezte az emberközpontú technológia fontosságát. Abban mindenképpen egyetértettek, hogy egy Telekomhoz hasonló nagyvállalat bizony nincs könnyű helyzetben, hiszen amellett, hogy valóban általános és aktuális emberi igényeket kell kielégítenie, ráadásul fenntartható módon, eközben igenis egy profitorientált szervezetről van szó, ahol a részvényesek elégedettségén múlik a cég jövője.
Sinek szerint viszont szerencsére egyre többen látják be, hogy ez a két világ nem csak összeegyeztethető, de igazából logikusan összefügg. Ha ugyanis valaki sorban dobálja ki az újabbnál újabb fejlesztéseket és termékeket, rákényszerül arra, hogy saját magának gerjessze a vásárlói keresletet, ami folyamatos pressziót jelent, és bizony sokszor későn derül ki, hogy nem is járható út az adott újdonsággal kapcsolatban – egyszerűen nem “harap rá” a közönség, mert igazából nincs is rá szüksége. Ha azonban a termékeket és szolgáltatásokat fejlesztő szakemberek igyekeznek minél előbbre látni és felmérni, mikre lesz valós igény a közeljövőben, az innovációkat úgy tudják felhasználni, hogy azok eredményeit azonnal “felszívja” a piac. Ez pedig úgy viszi előre a vállalatot üzletileg is, hogy jóval kevesebb rizikóval egyértelmű profitot termel, tehát a befektetők, részvényesek számára is ideális.
Katharyn White, a T-Systems International marketing-igazgatója ezt a gondolatot vitte tovább előadásában, amely már arról szólt, hogy más vállalatok hogyan alakíthatják át saját üzletmenetüket úgy, hogy az emberközpontú megközelítés ne csak marketingszöveg legyen a weboldalukon és a reklámjaikban, hanem valóban üzleti előnyt biztosíthasson számukra. Példákon keresztül az is egyértelműen kiderült, hogy az emberközpontúság része az adatbiztonság is, amelynek hiánya az elmúlt évek nagy botrányain is meglátszott – a felhasználók bizalma ugyanúgy komolyan megingott az ilyen téren elbotló cégekben, mint a befektetőké.
Több előadás a felhő irányából közelítette meg a rendezvény fő üzenetét. Hogyan használhatjuk a cloud-alapú megoldásokat úgy, hogy a személyes adatok nem forognak veszélyben, de közben a helyfüggetlen szolgáltatások képesek komplex problémákat megoldani magánszemélyektől vállalatokig. Emellett persze olyan területeket is érintettek előadások, amelyek a konkrét technológiai újdonságok szerepét mutatták be abban, hogyan használjuk a minket körülvevő tech-világot. Ahhoz például, hogy minél többen képesek legyenek könnyen, akár különleges képzettségek nélkül csatlakozni a modern világ újdonságaihoz, olyan interfészekre van szükség, amelyek csak néhány érintéssel vagy ehelyett egyre inkább beszéddel működtethetőek, átláthatóak és logikusak egy nem tech-hátterű felhasználó számára is. Az érdekes esettanulmányok itt is arra világítottak rá, hogy már nem, vagy legalábbis nem csak arról szól a technológia világa, ki milyen erős processzorokat, egyéb hardverelemeket, vagy épp szoftvereket képes piacra dobni, de arról is, hogy ezeket mennyire tudják bárki által használhatóvá, könnyen értelmezhetővé, tehát univerzálissá tenni.
Ugyanezt a szemléletet példázta az IoT világáról szóló több előadás is, ahol már nem az volt a fő téma, hányféle okosóra, okos termosztát vagy okos villanykörte jelenik meg napról napra, inkább az, milyen ökoszisztémával lehet ezeket valóban úgy tálalni az emberek felé, hogy senkinek ne jelentsen megtanulandó “macerát” az okos-világ kezelése. A cél az, hogy már kezdetektől szinte automatikus készség szintjén tudjon bárki váltani egy egyszerű villanykapcsolóról egy olyan okoslakásra, ahol akár távolról figyelheti és vezérelheti annak minden elemét, ezáltal kényelmesebbé, olcsóbbá és fenntarthatóbbá változtatva környezetét.
Újdonságok minden szinten
A keynote előadásban megjelent a Deutsche Telekom vezérigazgatója Tim Höttges is, aki bevezette a legújabb Telekom-innovációk bemutatóit. Itt többek között szerepelt a már Magyarországon is elindított Campus network, amely vállalatoknak, főleg modern ipari szereplőknek kínál privát mobilhálózatot az automatizáció és a gyártás felgyorsítására és zökkenőmentessé tételére. Természetesen az elmúlt időszak legfontosabb környezeti jellemzője a koronavírus-járvány volt, a megfékezéséhez pedig a Deutsche Telekom mobilappal és háttér-infrastruktúrával is hozzájárult.
A vállalat vezetékes és mobil infrastruktúrája, valamint cloud megoldásai abban segítettek, hogy a pandémia alatt is sikeresen tudjanak működni a vállalkozások anélkül, hogy a munkatársaknak az irodába kelljen járniuk: több esettanulmánnyal és partnercéggel is illusztrálták, hogy akár nagy és bonyolult gyártócégek is képesek voltak gyorsan átállni olyan decentralizált működési modellre, amely a karanténhelyzet kezdete után hamar minden szinten kiszolgálta a termelést.
Az otthoni digitális környezet terén is fontos eredményeket ért el a Telekom csoport. Több országban újították meg sikerrel a tévés megoldásaikat, amelyek még átfogóbb szórakoztatási lehetőségeket kínálnak, minden eddiginél könnyebb kezelhetőség mellett – ahogy már korábban írtunk róla, mindez Magyarországon is elindult. Eközben a német piacon már olyan fejlesztések pilotjai futnak, ahol az otthoni infrastruktúra elemei minden szinten együttműködnek, hogy kényelmesebbé és biztonságosabbá tegyék a felhasználók életét: az okosotthon jelez a távol lévő családtag mobiljára, ha valaki belép a lakásba, de a hangos műsort lejátszó tévén is azonnal felbukkan egy üzenet, ha például a szülők vagy nagyszülők telefonálnak. E mindent átszövő rendszer része egy mesterséges intelligencián és kiterjedt adatelemzésen alapuló megoldás, amelyet folyamatosan okosít és bővít a vállalat.
Természetesen az 5G hálózatok kiterjesztése is az embereket szolgálja, ráadásul a Telekom nem csak azzal foglalatoskodik, hogy egyre több adóval növelje a lefedettséget. Olyan technológiákkal, mint az általunk is elemzett “hálózat-szeletelés”, már jó előre biztosítja azt, hogy az egyéni felhasználóktól a céges infrastruktúrákon át az okosvárosokig mindenkinek “jusson elegendő” az új hálózat erőforrásaiból.
Minden üzlet – és semmi sem az
Teljesen hihetetlen már az is, hogy a rendezvény egyik meglepetés-meghívottja nem egy ismert üzletember vagy tech-guru volt, hanem Bruce Dickinson, aki persze üzletember is (egy légitársaság tulajdonosa), valamint professzionális vívó, író, de talán a legtöbben mégis úgy ismerik, mint az Iron Maiden zenekar frontemberét. Az énekes a Tech Grounds alap-üzenetét magyarázta el egy zenekar szempontjából, hiszen ha nagyon szigorúan nézzük, egy rockegyüttes is egy üzleti vállalkozás, ahol a rajongók bizony nem mások, mint ügyfelek, akiknek lemezeket, koncertjegyeket, pólókat, bögréket és még ki tudja, mi mindent kell eladni ahhoz, hogy a csapat profitábilis maradjon. De szabad így kezelni őket? Dehogy!
Bruce előadásában egyértelművé tette, hogy ha bármilyen szinten is azt érzékeltetné a közönségével, hogy ők tulajdonképpen vásárlók, eltűnne a zene lényege. Az emberek ugyanis a zene, a közösségi élmény, az életérzés miatt követik a zenekart, és ha szeretik, amit kapnak, akkor igenis költenek rá pénzt is. Ugyanígy kell gondolkodnia egy nagyvállalatnak is (bár elsőre kissé vadnak tűnik az ötlet, hogy a Telekom csoport viselkedjen úgy, mint egy heavy metal banda, de személy szerint nekem tetszik az ötlet). Ha valaki azt kínálja, amit a vásárlóközönsége szeret, amitől jobban érzi magát mint nélküle, akkor pénzt fog kiadni érte és használni fogja, előremozdítva az üzletet, ez ilyen egyszerű.
“Kötelező-e szeretni az ügyfeleidet? Dehogy, sőt! Utáld őket!” – dobta be az énekes a meglepő felvezetést, majd megmagyarázta: “Ügyfél az, aki bemegy az üzletedbe, körülnéz, de azzal a lendülettel ki is sétálhat onnan, hogy bemenjen máshová. Szóval ne ügyfeleket gyűjts, hanem rajongókat, akik azért mennek be az üzletbe, mert imádnak ott lenni. Lehet, hogy akkor és ott nem is vesznek semmit – de szeretnek téged, és hidd el, hogy visszajönnek!”
A Tech Grounds második napján is fontos, digitalizációhoz kapcsolódó témakörökről folytak az előadások és beszélgetések, így például szóba került az IoT előnyei mellett az is, hogyan készüljön fel mindenki a közeljövő “mindent látó” világára, amely csak akkor veszélyes, ha rosszul használjuk. Szó esett olyan konkrét témákról is, hogyan alakítsunk ki egy minden szinten jól működő otthoni hálózatot, ahol akár a sokféle okoseszköz, laptop, játékkonzol és szenzor is megfér egymás mellett úgy, hogy nem érezzük egy pillanatig sem, hogy valamelyik miatt akadna vagy lelassulna az adatfolyam.
Ezen kívül több előadás is kitért a fenntarthatóság témakörére, amelyről még mindig sokan azt tartják, hogy csak egy divatos szó, amely segít szerethetőnek beállítani egy vállalatot. Pedig, ha szimplán üzleti szempontból nézzük, egy fenntartható működés és az ilyen alapon kínált termékek és szolgáltatások abban is segítenek, hogy 5, 10 vagy 50 év múlva is olyan társadalom legyen a világon, amely ugyanúgy képes és akar is majd távközlési, technológiai újdonságokat használni. Az üzlet és a fenntarthatóság tehát igenis egymásra utalva, kéz a kézben halad előre.
