Akár országos, vagy még kiterjedtebb áramkimaradásokkal fenyeget a bulvármédia, és ugyan a dolog nem teljesen alaptalan, de pánikra semmi ok. Az pedig biztosra vehető, hogy a digitális közművek ilyen esetben is kitartanak.
„Kell egy kis áramszünet időnként mindenkinek” – énekelte annak idején Hofi Géza, de azt mindenki tudta, hogy a dal igazából a túl sok munka közé iktatott pihenésről szól és nem a valódi áramkimaradásról, amire viszont senkinek sincs szüksége. Novemberben viszont egymás után láttak napvilágot olyan cikkek és egyéb híradások, amelyek egyre nagyobb európai áramszünetekkel riogattak, és a szokásos közösségi információ-görgetésnek köszönhetően sokakhoz már úgy jutott el a téma, hogy bizony lehet készülni mindenféle katasztrófafilmekből és poszt-apokaliptikus művekből megismert életképekre, amikor lovakkal vontatott Tesla-karosszériákból vadásszuk az elvadult kutyákat a felfagyott országúton. Természetesen, mint minden pletykának, ennek is van valamiféle valóságalapja, de az már más kérdés, hogy mekkora túlfújt lufi kerekedett ebből is. Szóval először, nagyon nagy vonalakban tisztázzuk, mi is történt és ez valójában milyen következményekhez vezethet, majd pedig megnézzük, hogy egy esetleges hosszabb áramszünet bekövetkeztekor mennyi ideig állnának rendelkezésre a távközlési megoldások.
Mindenki ismer valakit, aki tud valamit
A Nagy Európai Áramszünet teóriájához több esemény is hozzájárult, a legutóbbi idén január 8-án történt, amikor a Magyarország alatt nem sokkal, egy Horvátországon, Szerbián és Románián áthaladó vonaltól délkeletre fekvő területek gyakorlatilag leváltak az európai villamosenergia-rendszerről. De hogyan is történhetett mindez?
A magyarázatot nagyon leegyszerűsítve azzal érdemes kezdeni, hogy manapság már egyáltalán nem beszélhetünk országonkénti független villamosenergia-rendszerekről: az európai országok hálózatai egyre szorosabban összekapcsolódnak, és egy úgynevezett szinkronterületet vagy szinkronzónát alkotnak, ami azt jelenti, hogy minden erőmű szinkron módon, ugyanazon a frekvencián (50 Hz) termel. Mivel napjainkban a villamos energia nagy mennyiségben és hosszabb távon való tárolása még nem megoldott, a rendszerekben folyamatosan össze kell hangolni a termelést és a fogyasztást, az egyensúlyhoz pedig az adott frekvenciaszint tartása is szükséges. Az összekapcsolt rendszerekből több előny is származik, viszont tény, hogy az országos rendszerekben fellépő anomáliák mindinkább érzékelhetők akár a kontinens távolabbi országaiban is, és hatás-ellenhatás szinten működnek.
A fenti eseménynél a rendszerbomlás számos átviteli hálózati elem rövid idő alatt bekövetkezett kiesése következtében lépett fel, és mint később kiderült, az egészet egy horvát alállomás hibája okozta, aminek hatására az összeurópai hálózat északnyugati oldalán a megszokott 50 Hz alá esett a frekvencia, míg ennek hatására a délkeleti részeken megugrott 50 Hz fölé. Az eseményből szerencsére sokat nem láthatott az átlagfogyasztó: az összekapcsolt hálózat nagy helyreállási képessége és az európai átvitelirendszer-üzemeltetők gyors reagálása miatt az ENTSO-E (az európai átviteli rendszerirányítók szervezete) szerint az üzemeltetés és az áramellátás biztonságát az esemény nem veszélyeztette. A rendszer stabilizálásához nagyban hozzájárultak a korábban szerződött megszakítható szolgáltatások, amelyeket Franciaországban és Olaszországban aktiváltak. Az ilyen fogyasztókkal kötött szerződések lehetővé teszik az átvitelirendszer-üzemeltető számára, hogy ideiglenesen és automatikusan csökkentse az elektromos fogyasztásukat, a villamosenergia-rendszer aktuális helyzetétől függően.
De persze egy ilyen esemény csak kiszivárog, és jönnek a korábban megtörtént hasonló esetek felemlegetései, itt leggyakrabban egy 2006-os eset bukkant elő, amikor egy németországi folyó fölött kapcsolták ki a nagyfeszültségű vezetékeket, hogy egy tengerre tartó óriáshajó áthaladását veszélymentesítsék, de a rosszul kivitelezett művelet miatt ideiglenesen áram nélkül maradt nem csak több német terület, de az esemény továbbgyűrűzött más országokba is.
A fenti és ezekhez hasonló esetek mellett olyan hírek is erősítették a pánikot, mely szerint több európai országban hivatalos, például rendőrségi hírekben, figyelmeztetésekben, vagy akár oktatófilmekben is tájékoztatták a lakosságot, mit érdemes tenni egy esetleges hosszabb áramkimaradás idején, ráadásul volt olyan áruházlánc is, amely erre a trendre ráakaszkodva gyorsan zseblámpáktól generátorokig többféle kapcsolódó terméket akciózott le hirdetéseiben. Ezek pedig összeadva máris kiváló alapanyagot jelentettek még komoly sajtóorgánumoknak is arra, hogy “áramkáoszról”, fűtés és egyéb közművek nélkül átfagyoskodott télről és egyéb hasonlókról kezdjenek cikkezni.
Prózaibb okok
Szerencsére az energetikai szakemberek szerint egyáltalán nincs ekkora pánikra ok, és pont az összekapcsolt hálózatok miatt, amelyek ugyan a jelek szerint néha valóban pont arra adnak lehetőséget, hogy valami helyi galiba régióssá váljon, de fontosabb az, hogy pont a nagy lefedettség, a nagy távolságokból is kezelhető rendszer és a rugalmas szolgáltatók azt is lehetővé teszik, hogy gyors reakciókkal hamar megfékezhetővé váljon egy teljes összeomlás – ahogy ez januárban is így történt.
A szakértők azt is igyekeznek minden fronton hangsúlyozni, hogy még egy komolyabb áramkimaradás esetén is minden országban rendelkezésre áll egy olyan erőművi háttér, amely képes gyorsan és teljeskörűen újra felépíteni a rendszert. Megint csak faék egyszerűséggel úgy jellemezhető mindez, mintha az áramszünet kialakulásakor egyetlen gyufával fel lehetne lobbantani egy gázerőművet, amely szépen újra beindítja a teljes rendszert. A Bloomberg mondjuk felveti a kérdést, hogy egy energiaszegényebb időszakban, amikor az egyes országok tárolói amúgy is kiszolgáló üzemmódban vannak, vajon mennyire lehet arra számítani, hogy hirtelen mindenkiben fellángol (szó szerint) a nemzetközi szolidaritás és az egyik ország energiahiányán egy másik hajlandó-e segíteni, de az egyes kormányok jól láthatóan igyekeznek segítőkészségükről meggyőzni a közvéleményt, és volt már több példa erre Magyarország esetében is, amely Bulgáriának segített, amikor ott rövid zavar állt be a Balkáni Áramlat működésében.
Emellett (pontosabban ezzel összefüggésben) az energiaárak váltakozása is okozhat gondokat, de ez inkább üzleti jellegű problémákhoz vezethet, amelyek semmiképp sem eredményezhetnek áramszüneteket – az már más kérdés, hogyan viselik a háztartások és akár a vállalatok is a közműdíjak növekedését, de ez jelen cikkünk témájához nem kapcsolódik.
Szóval a tűpontos és mélyen szakmai energetikai számításokat mellőzve is annyi látható a valóban hozzáértők egybehangzó véleménye alapján, hogy nincs esély a bulvárcikkekben emlegetett poszt-apokaliptikus víziók megvalósulására, de azért ez persze nem jelenti azt, hogy kisebb területeken rövidebb áramszünetek egyáltalán nem fordulhatnak elő – ilyen bármikor előfrdulhat a lehető legprózaibb okokból, például egy építkezés során véletlenül megsértik a vezetéket, vagy valamilyen természeti, időjárásbeli esemény történik a villámcsapástól az áradásig. Ilyenkor persze az áramszolgáltató azonnal nekilát a javításnak, de ez a legtöbbször azért nem percek kérdése, főleg akkor, ha a fent említettekhez hasonló okokat is kezelni kell az elektromos hálózat helyreállítása előtt. Ilyenkor pedig valóban adódik a kérdés: fog működni a mobilom? Lesz internetem?
Több oldalról biztosítva
Egy országos távközlési szolgáltató esetében eleve nagyon fontos az, hogy a hálózat elemei ne száz százalékban függjenek a beérkező elektromos áram minőségétől, vagy úgy egyáltalán, a folyamatos meglététől. Szilágyi György, a Magyar Telekom Transport Networks Tribe-jának vezetője segít a részleteket megvilágítani (micsoda frappáns kifejezés, nem?).
“A távközlési berendezések áramellátása és a géptermek megfelelő klimatizálása – legyen az vezetékes vagy vezetéknélküli technológia, ami hang, adat vagy TV szolgáltatáshoz szükséges– kiemelten fontos a Magyar Telekom működésben. A berendezéseinket magában foglaló Telekom telephelyek különböző kategóriákba sorolódnak fontosságuk szerint” – magyarázza a szakember.
“Kiemelten fontos telephelyeink több irányú, redundáns áramszolgáltatói betáplálással rendelkeznek, megfelelő kapacitású akkumulátorok és telepített áramfejlesztők biztosítják a külső áramellátás nélküli biztonságos hálózat üzemeltetést. Az előre telepített aggregátorok mellett mozgatható áramfejlesztőket is alkalmazunk, melyek gyors csatlakoztathatóságát is előre kiépítettük. Természetesen ezeken a fontos helyszíneken is rendelkezünk a megfelelő akkumulátor-kapacitással, így egy hosszabb áramkimaradás esetén is képes a Magyar Telekom külső áramellátás elindítására az akkumulátorok lemerülési idején belül.”
A fentiek mellett a távközlési szolgáltatónál fontos a megújuló energia adta lehetőség használata, ezért Szilágyi György szerint a vállalatnál több olyan kezdeményezés fut, mely ezen lehetőségeket felhasználva a környezettudatosság mellett tovább erősíti berendezéseik rendelkezésre állását.
A fentiek gyakorlatilag azt jelentik, hogy ha valahol hirtelen “elszáll” az elektromos hálózat, a távközlési lehetőségek ettől még bizonyos ideig működőképesek maradnak. Ez főleg a mobil hang- és adathálózatot érinti, hiszen itt maguk a felhasználók is tovább tudják használni a hálózatra kapcsolódó mobil eszközeiket, főként a mobilnet-képes telefonokat, tableteket és laptopokat, amíg az akkumulátoraik bírják.
Az persze más kérdés, hogy például a vezetékes internetet használó berendezések, tehát az asztali PC-k, vagy épp az internetre csatlakozó, és a hálózatot “továbbosztó” routerek már elnémulnak áram nélkül, így Szilágyi György az alapvető megelőzés fontosságát is megemlíti:
“Sokan távmunkáznak, tanulnak most otthonról. Annak ellenére, hogy Magyarországon viszonylag ritkák az áramszünetek, asztali számítógép használata esetén az ügyfeleknek érdemes otthonra beszerezniük egy megfelelő kapacitású szünetmentes tápegységet, hogy áramszünet esetén még legyen pár percük a munkájukat elmenteni. Amennyiben a szolgáltató által szolgáltatást végződtető eszközt is tudjuk csatlakoztatni a szünetmentes tápegységhez, úgy mobil eszközeinkről és laptopról áramszünet esetén is igénybe tudjuk venni a szolgáltatásokat. Ez természetesen függ a szolgáltató által biztosított hozzáférési technológiától.”
