Bár a cloud technológia nem újdonság, sokan még nem tértek át a felhő alapú működésre, vagy a puhatolózó első lépések után nem látják a számukra legjobb utat. Pedig mostanra minden szinten előnyös és biztonságos a váltás, amelyre az elmúlt évek eseményei is újabb igényeket teremtettek.
2022-re odáig azért már eljutottunk, hogy a felhő fogalma nem csak az égen képződő páracsomókat jelenti azoknak, akik legalább érintőlegesen érdeklődnek az informatika iránt. Talán az sem újdonság már senkinek, pontosan mit is értünk cloud computing alatt, és legalább alapszinten mindenki használ valamilyen kapcsolódó szolgáltatást – például Gmailen vagy Hotmailen levelez, vagy épp a webes Office-ban készít dokumentumokat, amelyeket OneDrive-ra ment. De mi a helyzet a vállalatokkal, mennyire tértek át a magyar szervezetek cloud alapokra, és ha még nem tették meg, milyen előnyeik származhatnak a váltásból? Dr. Vasvári Gábort, a T-Systems stratégiai szakértőjét kérdeztük.
Lassan, de biztosan
“Való igaz, hogy a cloud megjelenése és a technológia evangelizációjának kezdete a 2000-es évek legelejére tehető, de természetesen az elterjedése nem ment egyik pillanatról a másikra.” – magyarázza Vasvári Gábor. “Egyrészt időbe telt az is, hogy a cloud alapú megoldások kiforrják magukat, elkülönüljenek a különféle metódusok, és persze magyar szemmel az is lényeges, hogy a közép-kelet európai régió eleve folyamatos technológiai elmaradásban van. Jelenleg a környező országokkal együtt Magyarország is csak közepesen fejlettnek számít ezen a téren, az igazi húzóerő az Egyesült Államok: a világ cloud-piacának nagyjából fele még mindig Észak-Amerikát jelenti.”
A szakember szerint azonban nem csak a technológiai oldalról érdemes megvizsgálni a felhő terjedését. A cloud ugyanis egy üzleti modellváltást is jelent, ahol többek között az egyszeri, vagy projekt-alapú beszerzések megszokott gyakorlatától mozdulnak el a vállalatok. Sokáig ugyanis teljesen általánosnak számított az, hogy egy újabb üzleti funkcióhoz egy újabb beszerzés társult, a cég üzembe állított egy új szervert, vásárolt vagy fejlesztett egy új szoftveres hátteret és ezt használta addig, amíg szükség volt rá, majd ezt szükség esetén lecserélte egy újra. A cloud segítségével azonban egy szolgáltatás-alapú működésre térhet át a szervezet, ami ugyan sok előnyt és könnyebbséget hordozhat, de valóban kell az a bizonyos “nagy levegő”, mielőtt a sok éves gyakorlat után módszertant vált egy vállalat.
Emellett persze szerepet játszik az a vélekedés, amely szerint, “ami a négy fal között van, az biztonságos”, a saját szerveremről, a saját szoftvereimből, a belső céges infrastruktúrámból nehezebb adatokat kihalászni és így jobban védve vagyok bármilyen támadás vagy egyéb sérülékenység ellen. Ez az elmélet persze rég nem állja meg a helyét, hiszen a megbízható, komoly szolgáltatók platformjait is komoly biztonsági infrastruktúra védi, míg egy átlagosan, vagy sehogy sem biztosított on-premise rendszerbe simán be lehet törni.
A másik visszafogó erő a technológiával kapcsolatos ismeretek hiánya: ahogy a cloud lehetőségei egyre bővülnek, a vállalatok döntéshozóit elbizonytalanítja az opciók sokasága, nem tudják eldönteni, hogy a publikus, privát, hibrid, multi szavak pontosan mit jelentenek, melyik lenne a leginkább megfelelő számukra, és pontosan milyen folyamatokat vihetnek át a felhőbe, valamint a váltás procedúrája után miben és mennyiben lesz jobb nekik az új típusú üzemeltetés. És pontosan itt kap szerepet egy olyan tapasztalt digitális szolgáltató, amely nem a technológia oldaláról közelít, hanem azt mondja: mérjük fel a szervezet működését és nézzük meg, miben segítené azt a cloud.
Polcról levehető dobozok helyett személyre szabott segítség
“Manapság azt látjuk, hogy egyre több olyan változásra van szüksége a vállalatoknak, amelyre a cloud kiváló megoldás, de ezt ők nem feltétlenül tudják. Mert miben is szeretnének fejlődni? Rugalmasabbak, gyorsabbak, hatékonyabbak szeretnének lenni és fontos számukra az ügyfélélmény fejlesztése is.” – sorolja Vasvári Gábor. “Magyarország iránymutató cloud integrátoraként első kézből tapasztaljuk, hogy igény szinten egyre gyorsabban mozdul el a piac ezekbe az irányokba, és a jó hír az, hogy már nem szükséges a cégeknek egyedül ugraniuk a mélyvízbe. A cloud iparág legfontosabb szereplőinek partnereként, sokrétű tapasztalattal a hátunk mögött képesek vagyunk arra, hogy ha egy vállalat hozzánk fordul, mi az egyedi igényei, működési modellje, a kívánt célok alapján megtervezzük számára az ideális infrastruktúrát, üzembe állítsuk a megfelelő szolgáltatásokat.”
A folyamat, amelynek során egy szervezet eljut odáig, hogy korábbi on-premise módszereit cloud alapú megoldásokra cserélje, a szaknyelv “cloud journey” néven említi, és a T-Systems ennek megkönnyítésére egy jól bevált metodológiát követ, amely a Deutsche Telekom nemzetközi tapasztalatain alapul. Ezzel pontosan fel tudjuk térképezni az ügyfél jelenlegi informatikai helyzetét, valamint azt, hogy mit szeretne elérni és ehhez mik a legjobb felhő alapú megoldások. Ez a módszer a fent már vázolt elv szerint nem a technológia oldaláról közelít, hanem üzleti problémákra keres megoldásokat, meglévő folyamatokra keres jobb alternatívákat.
“A hozzánk beérkező igények közül számos zöldmezős projekt van, ahol új szolgáltatások kialakítása esetén merül fel a cloud. Sokan úgy keresnek meg minket, hogy valamilyen új tevékenységi kört, vagy átalakított szolgáltatást szeretnének megvalósítani, és ehhez keresik a legjobb hátteret. A legjobb módszer pedig már nem az, hogy egy az egyben építünk az ilyen ügyfelek számára egy teljes rendszert, egyfajta mindentudó csillagrombolót, hanem lépésenként haladunk, proof of concepteket készítünk, ahol viszonylag gyorsan és kis ráfordítás mellett megtudjuk, hogy az adott technológiai újítás valóban elhozza-e a kívánt javulást az üzletmenetben, a hatékonyság növelését.”
Felgyorsuló felhőpiac
Az mindenesetre nemzetközi szinten már látszik, hogy az üzleti hatékonyság és rugalmasság elérésére egyre többen használják a cloudot: a legnagyobb elemzőcégek szerint öt éven belül akár háromszorosára is nőhet a felhőpiac, és ennek mindenképpen lesz hatása Magyarországra nézve is. Emellett egyértelműen látszik, hogy a pandémia is nagy lökést adott a területnek, hiszen a vállalatoknak akarva-akaratlanul gyorsan kellett olyan működésre átállnia, amelyben akár teljesen otthoni irodákra épülve is biztosítani kellett az üzletmenet folytonosságát, a kollégáknak elérést kellett biztosítani az erőforrásokhoz, megoldani a belső virtuális kommunikációt és csoportmunkát, amire a legtöbb esetben az on-premise rendszerek már nem voltak alkalmasak. Az elmúlt két évben sokszor kényszerből váltó szervezetek viszont egyrészt mára látják a cloud jótékony hatásait, másrészt példaként szolgálnak azok számára, akik hozzájuk hasonlóan meg akarnak maradni vagy akár fejlődni szeretnének a teljesen megváltozott üzleti környezetben.
“Szerintünk az új világ legfontosabb üzleti előnye az alkalmazkodóképesség a környezethez, a lehetőségekhez és az ügyfelek igényeihez. Az a cég tud igazán jól működni manapság, amely rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz, ehhez pedig kiváló egy olyan cloud alapú környezet, ahol semmi sincs bebetonozva, villámgyorsan lehet új funkciókat és szolgáltatásokat alkalmazni, kapacitást átméretezni, struktúrákat átalakítani. Tény, hogy ezt sokan kényszerből tanulták meg, valahogy úgy, mint amikor valakit felvisznek sok ezer méterre repülőn, a hátára adnak egy ejtőernyőt és kilökik az ajtón. A hozzánk hasonló szolgáltatók feladata többek között az, hogy ezeket a szabadon szálldosó ejtőernyősöket a megfelelő irányba tereljék, értelmet adva az ugrásnak.”
A járványhelyzet a felhőn belüli prioritásokat is valamelyest átrendezte. Két évvel ezelőttig leginkább a cloud platformokon volt a hangsúly, míg a pandémia alatt a funkcionális megoldások terjedtek el a webkonferenciától a hibrid munkavégzést biztosító alkalmazásokig. Emellett egy sor olyan vertikális szolgáltatásra növekedett meg az igény, mint amilyen például egy ételkiszállító alkalmazás vagy egy specializált webshop.
“A fentiek mellett azért is van nagy felelőssége egy magunkfajta cloud integrátornak, mert a vállalatok számára egyre fontosabb a folyamatos rendelkezésre állás. Sokan használnak egyetlen szolgáltatóhoz kötött cloud megoldásokat, ám láthatjuk azt is, hogy különféle okok miatt akadhatnak komoly leállások – az egyik legnagyobb nemzetközi szereplőnél az elmúlt időszakban három ilyenre is volt példa, ami magával húzta az erre épülő cégeket, még olyan volumenűeket is, mint a Disney Plus. Mi például ezért látunk nagy lehetőségeket a multi-cloud alkalmazásában, ahol az ilyen problémák kiküszöbölhetőek.”
A T-Systems alapvetően a legnagyobb cloud megoldásokra épít, használják a Microsoft és az AWS (Amazon Web Services) szolgáltatásait is. Leginkább azonban az első mellett tettek hitet, az Azure Stack Hubot be is költöztették a Cloud & Data Center névre átkeresztelt adatközpontjukba. Ez már csak azért is fontos, mert az elmúlt évek adatbiztonsági esetei, valamint olyan egyéb hatások, mint az EU és az Egyesült Államok közötti adatsorompó, a GDPR, vagy épp az orosz-ukrán háború miatt egyre több vállalat számára fontos, hogy az adatai ne hagyják el Magyarország területét – ez pedig így biztosított.
“A biztonsági aggályok mellett több szervezetnél konkrét jogi kikötésként szerepel, hogy az általa kezelt adatok nem kerülhetnek ki az országból, viszont szeretnék kihasználni a cloud által kínált rugalmasságot és egyéb lehetőségeket. Az adatcenterünkbe költöztetett Azure alapú modell mindkét igényt egyszerre elégíti ki.”
Felhőre fel – de okosan
“A szervezetek nagy része már észrevette, vagy mostanában fogja fel, hogy az új üzleti világban egyre kevésbé működnek a bejáratott informatikai folyamatai. Ilyenkor jöhet az a bizonyos lökés, amely a cloud felé tereli őket, de ezt semmiképpen sem érdemes impulzus-alapúan csinálni.” – foglalja össze Vasvári Gábor. “Nem érdemes például azonnal úgy kezdeni, hogy a teljes eddigi infrastruktúrát a felhőbe helyezzük át, sokkal célravezetőbb egy részletes tervet készíteni. Ha pedig valaki ezt a lehető leghatékonyabban, a buktatók elkerülésével szeretné megoldani, akkor érdemes már a tervezési folyamat elején bevonni egy cloud integrátort: mi pont abban segítünk, hogy az átállásnak tényleg pozitív végkicsengése legyen, és a vállalat egy személyre szabott, valóban jobban működő környezettel forduljon rá a sikerre.”
