A Városliget megújításának folyamatában két komoly projekt fejeződött be nemrég: először megnyitotta kapuit a Magyar Zene Háza, majd a napokban az új Néprajzi Múzeum is. Egy 2022-es múzeum és rendezvényhelyszín azonban már teljesen más követelményeket támaszt, mint régebbi társai: a projektek “láthatatlan” digitális oldaláról a T-Systems szakemberével beszélgettünk.
Koncertterem és múzeum: még pár évtizeddel ezelőtt is egyfajta hagyományelvűség vezérelte az ilyen épületek létrehozását vagy felújítását. A rendezvényhelyszínnek legyen jó az akusztikája, kényelmes a nézőtere, a múzeumban pedig legyen minél jobban látható minden műtárgy, míg a múzeumőrök lehetőleg észrevétlenül sétáljanak a biztonságra figyelve. Ehhez képest ma már teljesen más vezérelvek mentén terveznek meg ilyen épületeket: egyrészt a látogatók is modern szolgáltatásokat igényelnek a mindenhol jelen lévő vezetéknélküli hálózatoktól az interaktív információs és szórakoztató megoldásokig, másrészt a helyszínek üzemeltetése, biztonsága is az új évezred elvárásait követi.
Csúcstechnológia a kulisszák mögött
A két épület informatikai, telekommunikációs, épületfelügyeleti és biztonságtechnikai megvalósítását fővállalkozóként a T-Systems biztosította, ezért Szőke Péter key account manager mesélte el a projektek hátterét – természetesen a publikus részeit, tehát aki arra kíváncsi, mit látnak a múzeum kamerái, sajnos csalódnia kell. Mindenki más számára viszont az lehet érdekes, hogy a kiépítések egyik legfontosabb követelménye az legyen, hogy működjön minden kifogástalanul, de ne látsszon belőle semmi.
“Mindkét új épületet úgy tervezték, hogy az a modern, letisztult stílusvilágot kövesse” – kezdte Szőke Péter. “Épp ezért természetesen teljesen máshogy kellett nekilátnunk már a tervezésnek is, mint mondjuk egy irodaház esetében, ahol az informatikai és távközlési infrastruktúra nyugodtan lehet szem előtt, sőt bizonyos esetekben szinte a látvány részének számít. Értelemszerűen egy minden szinten teljesen letisztultra megálmodott épületegyüttesben úgy kellett megoldanunk minden egyes eszköz, vagy épp a kábel elhelyezését, hogy teljesen beleolvadjon a környezetbe. A Wi-Fi hozzáférési pontokat például úgy kellett elrejtenünk, hogy egy speciális fóliát használtunk az eltakarásukhoz, amelyet ráadásul mindig az adott épület-elem színére kellett fújnunk. Ugyanígy a szabadtereken is a látványhoz illeszkedő, önmagában nem észrevehető formában kellett elhelyezni a hálózati elemeket. Ez nehéz, de egyben izgalmas feladatot is jelentett.”
A Néprajzi Múzeum új otthonául szolgáló, egyedileg tervezett épületben közel 7000 négyzetméter kiállítási tér, és a tetőszinten ugyanennyi szabadon bejárható zöldfelület áll a látogatók rendelkezésére. A hatalmas terület teljeskörű lefedettségének biztosítása érdekében több mint 100 Wi-Fi Access Pointot építettek be, melyhez az internet kapcsolatot a Magyar Telekom biztosítja. De természetesen nem csak a látogatók kényelmét szolgálják a fejlesztések, hiszen a megrendelés része volt az úgynevezett IFR, tehát az Integrált Felügyeleti Rendszer is. Ez a komplex megoldás magába foglalja az épületüzemeltetési, biztonságtechnikai, automatizálási feladatokat, amelyhez a T-Systems alvállalkozóival együtt úgy építette ki a hátteret, hogy a végén szinte egy “parancsnoki szobát” adjon át a megrendelőnek, ahová minden részegységgel kapcsolatos információ befut, és lehetőség van az egyes alrendszerek közvetlen irányítására, funkciók módosítására is.
Az IFR pontos meghatározása a megrendelő Városliget Zrt. dokumentációja szerint egy olyan egységes és integrált rendszer, amelybe beletartoznak a gyengeáramú biztonságtechnikai, épületgépészeti automatikai és épületfelügyeleti (BMS) alrendszerek, ezek pedig egy közös adatbázisba kerülnek, ezáltal egymást vezérlő, együttműködő rendszerek alakulnak ki, melynek legfontosabb végeredménye a maximális üzemeltetési hatékonyság, az energiaoptimalizálás. Az IFR része többek között a gépészeti automatika, a villamos felügyelet és világításvezérlés, a fogyasztásmérő kiolvasás, energiamenedzsment, a hő- és füstelvezető, tűzjelző, gázzal oltó, beléptető, behatolásjelző, videós megfigyelő, vészhangosító, tárgyvédelmi rendszerek, valamint az ezeket kiszolgáló informatikai aktív és passzív hálózat, szerverek, szoftverek.
“Komoly és összetett feladatot jelentett a rendszer elemeinek összehangolása, hiszen olyan funkciók kerültek egymás mellé, mint például a biztonsági kamerák hálózatának megtervezése és az eszközök elhelyezése, vagy épp a vitrinek élő monitorozása, de emellett figyelni kell például arra is, hogy a teljes épület automata klimatizálása mellett egyes területeken speciális hőmérsékleti és páratartalmi követelményeket kell betartani: a régi, érzékeny műtárgyaknál a környezeti paraméterek pár százaléknyi eltérése is komoly károsodást okozhat.” – magyarázta Szőke Péter.
A megbízás nagy része kötött feladatokat tartalmazott, hiszen az építészek és tájépítészek pontos terveinek és instrukcióinak kellett megfelelni, a T-Systems szakemberei sok esetben használhatták meglévő informatikai és hálózati tapasztalataikat olyan problémák áthidalásában, amelyre esetleg a tervezők nem gondoltak: így sikerült az aktív hálózati rendszert és a Wi-Fi hálózatot is az alapvetően vizuális célú elrendezéshez igazítani. Ezzel együtt Szőke Péter szerint szükség volt némi improvizációra is a kiépítés során: “Természetesen eljött az a pillanat, amikor a tervezési és építési folyamat legvégén a helyet birtokba vették annak későbbi fő felhasználói, a muzeológusok és a kiállításokért felelős szakemberek, akik saját szempontjaik szerint szinte utolsó pillanatokban kértek komoly átalakításokat, amibe akár teljes falak áthelyezése is beletartozott. Azt viszont büszkén mondhatom, hogy még ezekkel a váratlan változtatásokkal is egyetlen nap csúszás nélkül sikerült tökéletesen működő infrastruktúrát átadnunk.”
Jövőálló digitalizáció
Az új épületekben már működnek a kiépített hálózati és informatikai megoldások, de nyár végéig egyfajta éles tesztrendszer folyik, ahol az üzemeltetők és a T-Systems közösen figyeli, hogyan teljesít a rendszer, és végrehajtják az esetleg szükséges igazításokat. Ezzel egy négy éve tartó tervezési és fejlesztési projekt zárul le, amelynek köszönhetően modern és eddig Magyarországon nem látható-hallható megoldások is megvalósultak.
“A sok éven át tartó projekt végén látható, hogy partnereinkkel együtt egy hihetetlenül komplex, modern és innovatív feladatot oldottunk meg, amely pont azt a kettős, látszólag egymásnak ellentmondó követelményt teljesíti, miszerint legyen a lehető legjobb, leghatékonyabb, miközben a látogatók és üzemeltetők magát a mögöttes infrastruktúrát észre se vegyék, csupán az általa nyújtott lehetőségeket használják.” – foglalta össze Szőke Péter. “Úgy tudjuk, a Városligetben további komoly fejlesztésekre van kilátás, és reményeink szerint a sikeresen kivitelezett mostani projektek nyomán ezekben is tevékeny részt tudunk majd vállalni.”
