Vannak szakmák, ahol nehezen képzelünk el nőket az élvonalban, pedig ennek hátterében nem a rátermettség és a képesség hiánya, hanem a sztereotipikus magatartás áll. A technológia és a tudomány valamiért épp ebbe a skatulyába tartoznak, pedig a nők ezen ágazatokban is tündökölnek.
Vegyük például Marie Curie-t, akihez a radioaktivitás felfedezése köthető, vagy Ada Lovelace-t, aki a világ első számítógépes programozójaként lett ismert, de az Apollo 11 sikerét is egy nőnek köszönhetjük. Felsorolásunk itt nem áll meg, összegyűjtöttünk tíz olyan inspiráló hölgyet, akik pozitív példaként állhatnak mindazok előtt, akik a technológia és a tudomány területén szeretnének elhelyezkedni – legyenek bármilyen neműek.
Sajnos a nemek közti egyenlőtlenség nem modern formula: a történelem a kezdetek óta igazságtalanul bánik a nőkkel. Bár sok találmányt és felfedezést a férfiaknak köszönhetünk, a női alulreprezentáltsághoz hozzá tartozik, hogy a számukra a felsőoktatás csak az 1800-as évek végén vált elérhetővé, a munkakörülmények és a bérezés kiegyenlítése pedig egy mai napig folyó küzdelem. A Kaspersky Lab tavalyi kutatásában azt vizsgálta, hogy mi okozza a technológiai iparban a nemek közti egyenlőtlenséget. Az eredmények szerint Az IT területen dolgozó nők több mint egyharmada (37%) mondta azt, hogy a szakmában dolgozó társaik elenyésző száma miatt tartott a tech karriertől, a női döntéshozók csaknem egyharmada (30%) tapasztalta már napi munkája során, hogy férfiak akarják kioktatni őket a munkájukról. Ebből látszik, hogy a munkatársak magatartása sem segíti hozzá a nőket a jó munkahelyi élmények megszerzéséhez, azonban látszik a fény az alagút végén: ugyanezen kutatásban a megkérdezett nők és a férfiak pozitívan nyilatkoztak az IT szektorról, amely elmondásuk szerint ösztönző (59 és 57%) és együttműködő (49 és 51%) környezetet igyekszik teremteni.
Fejlődés tehát pont a technológia és tudomány területén látszik, de inspirációként most lássunk tíz olyan jelentős női szereplőt (a teljesség igénye szerint), akik eddig is sikereket értek el.
Ada Lovelace – a programozás anyja
Ha Ada Lovelace neve ismerősen cseng a romantikus költészet szerelmeseinek, az nem véletlen: Ada ugyanis Lord Byron költő egyetlen törvényes utóda, aki emellé az első számítógépes programozó titulusát is bezsebelte. Arisztokrata hátteréhez képest édesanyja szokatlanul nagy figyelmet fordított a taníttatására, kiemelten a matematika és a természettudományok területére, amikben – az idegennyelvek mellet – a lány már fiatal korától kezdve nagyon tehetséges volt. 17 éves volt, amikor Charles Babbage matematikussal és feltalálóval találkozott, aki arra inspirálta Adát, hogy a londoni egyetemen tovább folytassa matematikai tanulmányait. A számítógép apjaként ismert Babbage analitikus motorjáról készített cikkek fordítását Adára bízták, aki a nyelvi átültetés feladata mellet saját ötleteivel és meglátásaival is kiegészítette az irományt. Elmélete egy olyan módszer, amellyel a motor megismételheti az utasítások egy sorozatát, egy hurok néven ismert eljárást, amelyet a számítógépes programok ma használnak. Ada a cikkben más, előremutató koncepciókat is felvetett. Hozzájárulását a számítástechnikához azonban csak az 1950-es években fedezték fel, később pedig róla nevezték el az „Ada” számítógépes nyelvet 1980-ban.
Barnóthy Forró Magdolna – a kozmikus sugárzás kutatója
Magdolna a Pázmány Péter Tudományegyetem után a Kísérleti Fizikai Intézet munkatársaként dolgozott, ahol doktori disszertációját a rövidhullámok dielektromos állandójának méréseiről írta. Férjével együtt egy fontos terület kutatásának szentelték az életüket: együtt tanulmányozták a kozmikus sugárzás izotrópiáját, sziderikus idejét, valamint energiaspektrumát. Mérésekkel vizsgálták, hogy a földi mágneses mező milyen mértékben nyeli el a kozmikus sugarakat. Ugyanezt a kísérletet elvégezték a föld felszíne alatt is, a dorogi szénbányákban. A második világháború után az Egyesült Államokban folytatták munkájukat, ahol asztrofizikával kezdtek foglalkozni. Kiemelkedőt alkottak a gravitációs lencsék kvazárokra gyakorolt hatásának tanulmányozásában. A témában 40 tudományos publikációt tettek közzé a hatvanas és hetvenes években. Forró Magdát tudományos munkája elismeréséül az American Astronomical Society, az American Physical Society, a German Astronomical Society és az International Astronomical Union tagjává választották.
Hedy Lamarr – a vezeték nélküli hálózatok ötletadója
Az MGM aranykorának famme fatale-jaként ismert Hedy a technológia világán is rajta hagyta kéznyomát. Filmes karrierének csúcsán járt, amikor a szórakoztatóipar mellett egy egész már területén is felfedezték tehetségét: George Antheil zeneszerzővel karöltve szabadalmaztatták egy rádiójelző eszköz, akkori nevén „Titkos Kommunikációs Rendszer” ötletüket, amely a rádiófrekvenciák megváltoztatására, üzenetek dekódolására szolgáló rendszer volt. Eredetileg a nácik legyőzésére tervezték, azonban a katonai kommunikáció és a mobilbiztonság megalapozó lépése volt. Ha pedig valaki azon gondolkozna, milyen formában gyakorolt hatást mindez a mai technológiára: a fenti fejlesztések továbbgondolásának eredménye többek között a Bluetooth és a Wi-Fi.
Katherine Johnson – aki másokat segített a Holdig
Katherine tehetsége a matematikához már a gyerekkorában megmutatkozott és mire elérte tizedik életévét, a gimnázium padjait koptatta. 1937-ben, amikor mindössze 18 éves volt, kitüntetéssel távozott Nyugat-Virginia Állami Egyeteméről matematika és francia diplomákkal a hóna alatt. 1953-ban vették fel a Nemzeti Repüléstechnikai Tanácsadó Bizottság (NACA) Nyugati Terület Számítástechnikai Egységébe, ahol férfi munkatársaitól szegregáltan kellett dolgoznia afro-amerikai matematikus nők társaságában. A szegregációnak 1958-ban vége szakadt, amikor a szervezet NASA néven alakult újra, és ebben a konstrukcióban Katherine az Űrügyi Munkacsoporthoz csatlakozott. Fontos szerepet kapott a NASA Mercury programjában: 1961-ben kiszámította a Freedom 7 útját: ez volt az űrhajó, amely az első amerikai űrhajóst eljuttatta az űrbe. A következő évben John Glenn kérésére ő ellenőrizte, hogy az elektronikus számítógép helyesen tervezte-e repülését. Ezt követően Glenn történelmet írt a Friendship 7 fedélzetén, ő lett az első amerikai űrhajós, aki Föld körüli pályára állt. Johnson emellett az Apollo 11 misszióban is jelentős szerepet játszott, és az űrrepülő-programban folytatta NASA-beli munkásságát, míg végül 1986-ban visszavonult.
Telkes Mária – a nap királynője
A Budapesti Tudományegyetem elvégzése után a clevelandi klinika biofizikai laboratóriumában helyezkedett el 1924-ben, ahol hamar az intézet biofizikai osztályának vezetője lett. Az itt folytatott kutatásai közben alkotta meg az agyvelő infravörös sugárzásának mérése kapcsán az elektromos fényképezőgépet. 1934-ben a New York Times, a Cleveland Press s a Detroit Press összeállította Amerika legsikeresebb és legérdekesebb asszonyainak tizenegy nevet tartalmazó listáját, amelyen ott szerepelt Telkes Mária is – egyetlen tudósként. 1937-től az MIT tanáraként dolgozott, ahol a napenergia hasznosításának lehetőségeivel foglalkozott. Szabadalmai közé tartozik egy mobil, napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés, melyet először az amerikai katonaság használt a második világháborúban. Összesen húsz szabadalmát tartják nyilván, amelyek többsége a napenergia hasznosításához kapcsolódik, de az ő tudományos felfedezése, amelyre a szabadalmat 90 éves korában nyújtotta be, az alacsony hőmérséklet tárolása is, amely új fejezetet nyitott az épületek klimatizálásában és a légkondicionáló-iparban. A kizárólag napenergiával működő épületek koncepciójával hozzá köthető a passzívházak fogalmának megalkotása is, a tudományos publikációk egy idő után Napkirálynőként hivatkoztak rá.
Grace Hopper – gépi nyelvek fordítója
Grace a Vassar és Yale egyetemeken szerzett diplomát. Lehetne ez is egy egyszerűen követhető történet, de Grace nem a könnyebb utat választotta: a második világháborúban az amerikai haditengerészet sorát erősítette, ahol a Mark I számítógép programozásán dolgozott. A háború után folytatta számítástechnikai pályafutását és először az Eckert-Mauchly Computer Corporationnél, majd a Remington Randnél dolgozott, ahol felügyelte az UNIVAC számítógép programozását. 1952-ben a csapata létrehozta az első számítógépes nyelvek fordítóját, ami elősegítette a Common Business Oriented Language, vagy a COBOL létrejöttét. Ez egy széles körben adaptált nyelv, amelyet világszerte használnának. Grace még 60 éves korában sem ismerte a pihenést, hiszen ekkor visszatért az aktív haditengerészeti szolgálathoz, mielőtt 1986-ban visszavonult.
Ullmann Ágnes – a megszöktetett mikrobiológus
Ullmann Ágnesnek szintén nem a nyugalmas jelző illik az életére, hiszen a német megszállás, majd a vasfüggöny nehezítette meg érvényesülését. Életén a természettudomány iránti szenvedély a középiskolai évei alatt lett úrrá, amikor tizenhetedik születésnapjára kapott egy „Bacillusvadászok” c. könyvet. Ennek köszönhetően egyértelművé vált, hogy a kutatói pálya az, ami az érdeklődését a leginkább felkelti. Az egyetem elvégzése után Ullmann a frissen alakult Orvos Vegytani Intézetbe került, ahol Straub F. Brunó irányítása mellett kezdte el az oktatást és a kutatást, és 1960-ig dolgozott. Ekkor a Nobel-díjas Jacques Monod, aki egy rövid párizsi ösztöndíjas tanulmányút során ismerte meg, egy bonyolult, veszélyes embercsempészeti akció keretében kiszöktette Párizsba. Ettől fogva nyugdíjazásáig, sőt ezután is szinte haláláig, amíg egészségi állapota engedte, dolgozott: előbb Monod-val, majd önálló tudományos igazgatóként. 1995-ben Pasteur-emlékérmet kapott, majd 2002-ben elnyerte a mikrobiológiai tudomány legnagyobb nemzetközi kitüntetését, a Robert Koch-emlékérmet.
Mary Kenneth Keller – a kódoló nővér
Volt már a sorainkban színésznőből és tengerészgyalogosból lett tudós is, a diverzitást erősítve bemutatunk egy új életutat, amire aztán tényleg kevesen számítanak: Mary Keller egy római katolikus nővér volt, aki az első nő volt az Egyesült Államokban, aki számítógépes doktori fokozatot kapott. 1958-ban elkezdte a munkát a Dartford Főiskola számítógépes központjában – ami akkoriban csak férfiak számára volt látogatható –, itt a BASIC programozási nyelv fejlesztésén dolgozott. Ez az általános célú programozási nyelv elősegítette a számítógépes programozás kiterjesztését a matematika és a tudomány területére, később sokaknak adva első kódolási tapasztalatait. Mary nővér később létrehozta a számítástechnikai osztályt az Iowa-i Clarke Főiskolán, amelyet húsz évig vezetett, szenvedélyesen szem előtt tartva a számítógépek lehetőségeit az információkhoz való hozzáférés javítására és az oktatás előmozdítására. Megálmodott egy olyan világot, amelyben a számítógépek okosabbá tették az embereket, és megjósolta az évtizedekkel később bekövetkező információs robbanást.
Kóspál Ágnes – a csillagok fürkészője
Ágnes már a jelenlegi generáció tagja, fiatal csillag a tudomány egén és stílszerűen ezzel is foglalkozik: csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa. Az MTA Lendület-ösztöndíjnak köszönhetően hat évig dolgozott kutatóként a Leideni Egyetemen, majd az Európai Űrügynökségnél. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos főmunkatársaként saját kutatócsoportjával tanulmányozza a fiatal csillagok titkait, amelyekből többek között azt is segít megérteni, hogyan született meg 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Naprendszer. A chilei Atacama-sivatagban működő ALMA rádióteleszkóp-rendszer segítségével vizsgálja a most születő csillagok körüli anyaghalmaz, az úgynevezett korongok szerkezetét, emellett fejleszti a mérések értelmezéséhez szükséges modellezési hátteret is. A csillagokat körülvevő por- és gázkorongokkal kapcsolatos eredményei olyan modern műszerek és távcsövek megalkotásához járulnak hozzá, amelyek előmozdíthatják a csillagászat további fejlődését. A fiatal kutató szerint további nagyon izgalmas felfedezések várhatóak az új műszerek megjelenésének köszönhetően, és az adatok azt mutatják, hogy nagyon sok, a Földhöz hasonló bolygó létezhet.
Jurányi Zsófia – a fagyos levegő kutatója
Tizedik kiszemeltünk légkörfizikusként 14 hónapot töltött az Antarktiszon a levegő aeroszolrészecskéinek tanulmányozásával, a fagyos kontinensen töltötte a telet. A pécsi születésű Zsófia a Leőwey Klára Gimnáziumban szerette meg a fizikát, ami az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika szakáig, majd a svájci Paul Scherrer Institut-ig repítette, amelynek PhD-hallgatója, majd 2010–2011 között pedig posztdoktori munkatársa lett. Az antarktiszi küldetése három és fél hónapos németországi felkészítéssel kezdődött 2016 augusztusában. Öt hónapnyi felkészülés után, 2016. december 21-től 2018. február 11-ig lett az Alfred Wegener Intézet 37. antarktiszi áttelelő expedíció csapatának tagja. Munkája az aeroszolok optikai tulajdonságainak vizsgálata volt.
A tudomány és technika mindenkié
Bár az elmúlt két évszázadban óriásit változott a társadalom gondolkodásban, mégis léteznek még mindig tudattalan előítéletek, nemi sztereotípiák. Diverzitás, esélyegyenlőség, sokszínűség: kihívás-e a közgondolkodás változása, avagy miért olyan nagy a különbség még mindig a férfiakról és a nőkről alkotott kép között? Társadalmi nemek és digitális igenek címmel rendezik meg a következő MOST Fórum rendezvényt, ahol többek között a nők előtt tisztelgünk.
Tarts velünk az eseményre, ahol kiderül, milyen szerepe van a digitalizációnak a nemi sztereotípiák felszámolásában és hogyan tudunk változtatni berögződéseinken, tudattalan előítéleteinken.
Regisztrációdat 2020. március 24-ig ide kattintva tudod biztosítani, az eseményről több információt pedig ezen a linken kaphatsz.
