A fényképezés története során megszokhattuk, hogy a fény különféle szilárd lencsetagok közvetítésével jut el a rögzítő eszközig, nincs ez másként a mobilokban sem. Most viszont egy új koncepcióval kezdtek kísérletezni, ami érdekes irányokba viheti a technológiát.
Március végén egy érdekes telefonnal és benne egy meglepő koncepcióval rukkolt elő a Xiaomi. A Mi Mix Fold a Samsung hasonló nevű készülékéhez hasonlóan egy kihajtható mobiltelefon, vagy ha egy másik szemszögből nézzük: egy félbehajtható tablet, ráadásul az eddigi legborsosabb árcédulával, amit Xiaomi készülék mellett láthattunk. De most nem a hajtogatós felépítésről szeretnénk értekezni, hanem egy másik érdekességről, amit a mobil rejt.
Az, hogy a 2021-es év a kitekerhető, kihajtható szétcsúsztatható, bármilyen módon megnövelhető képernyők éve (is) lesz a mobiltechnológia területén, már elég valószínű, így nem meglepő, hogy minden magára valamit is adó gyártó előrukkol egy hasonló megoldással – még akkor is, ha ez a gyártó utolsó telefonja, ahogy például az LG mobil részlege az LG Wing készülékkel, a márka szétforgatható, két képernyős telefonjával búcsúzik a piactól.
Azonban a Mi Mix Fold-ban valóban van egy olyan megoldás, amit eddig nem csak mobiltelefonban, de szinte semmilyen átlagfelhasználóknak szánt képalkotó eszközben sem nagyon láthattunk. Ez pedig nem más, mint a folyadékkal töltött optika a telefon képérzékelője előtt. A technológia persze most sem teljesen új, az alapjait ugyanis már a kilencvenes években sokan kutatták a különböző egyetemeken és laboratóriumokban. Ennek a lényege, hogy ha megváltoztatjuk a folyadék formáját, a rajta keresztül haladó fény útja is megtörik és változik, hasonlóan ahhoz, ahogy egy vízcsepp képes összegyűjteni és egy pontba sűríteni a nap sugarait.
Egy cseppnyi kamera
Ezt a fizikai tulajdonságot már használták kütyük terén is, de mivel nem egy kiforrott technológiáról beszéltünk, ezért leginkább a biztonságtechnikai kamerarendszereknél, CCTV megoldásoknál jelentek meg elsőként a különböző folyadékkal töltött lencsemodulok, hogy ezzel figyeljék meg a telephelyeket, vagy hogy így ellenőrizhessék a gyártósor futószalagján száguldó termékek minőségét.
Egy másik, abszolút réteg-piacra szánt megoldás pedig a Lomography tavaly bemutatott speciális folyadék-lencséje, ahol a fényképezőgép tulajdonosa konkrétan egy gyógyszertári fecskendő és a rendszerben áramló folyadék segítségével változtatja meg a lencse formáját, ezáltal pedig a filmre jutó fény útját.
Ezek a próbálkozások azonban eddig legtöbbször fekete-fehérek, vagy alacsony felbontásúak, vagy mint a Lomography esetében konkrétan (persze a szó nemes értelmében) elmebetegek voltak, és egyáltalán nem az átlag mobil felhasználó által elvárt fotózási és képminőséget biztosították. Épp ezért a Xiaomi most valóban első ezzel a technológiával a mobilpiacon.
A fő cél a helyspórolás
Na de miért kell egyáltalán újfajta lencsékkel kísérletezni, ha egyszer a legmodernebb csúcstelefonokban is már olyan szintű, hiperéles, optikai zoommal is ellátott megoldások működnek, amelyek felérnek a komolyabb fényképezőgépek objektívjeivel?
A jelszó a helykihasználás. Amíg a mobilokban a kis turista-fényképezőgépek fix lencsés megoldásaihoz hasonló fotós hardver figyelt, igazából nem foglalt el sok helyet, miközben a készülékek egyre vékonyabbak lettek, ráadásul az újabb funkciók miatt egyre több kis eszköz költözött a burkolat alá a különféle hálózati antennáktól a speciális formájú, nagy kapacitású akkumulátorokig. Mikor azonban egyre komolyabb elvárások fogalmazódtak meg a mobilok kameráival szemben, kezdett szűkösnek bizonyulni számukra a hely.
Itt van például az optikai zoom, amelyet ugyebár azáltal lehet elérni, hogy az egyes lencsetagok közötti távolságot változtatjuk. Ez nagyon leegyszerűsítve megfigyelhető a kihúzható vagy kitekerhető távcsövekben, vagy azokban az „ágyúkban”, amiket optika címszóval a profi fotósok a fényképezőgépeikre erősítenek, majd remegő karokkal egyensúlyoznak fényképezés közben. Nos, ilyesmire aztán egyáltalán nincs hely a pár milliméter vékony mobilokban, tehát ideje új módszerek után nézni, amelyekkel a zoom és a különféle gyújtótávolságú tárgyak fotózása úgy oldható meg, hogy ehhez nem kell egy brutális méretű, ormótlan kialakítású kameraszigetet biggyeszteni a telefon hátlapjára.
Egy lencse mind felett?
A korábban említett biztonsági kamerák megoldásaihoz képest a Xiaomi máshogy közelített a folyadék-alapú lencsék használatához. Míg a korábbi módszerek esetében az áramerősség szabályozásával kényszerítik a pozitív és negatív ionokat vándorlásra az optikai folyadékban, ami által változik az anyag felszíne és formája, addig a Xiaomi esetében egy kis szervomotor mozgatja a fő lencsét, ami tulajdonképpen egy speciális, kifeszített, rugalmas és átlátszó hártya a folyadék mögött. Tehát a lencse előtt lévő “víz” alakja változik meg a fizikai behatás segítségével, ezáltal ugyanez a rendszer képes egyszerre a három centiről ellőtt makrófelvételek készítésére, de akár háromszoros valódi optikai zoomot is képes biztosítani a fotózáshoz. Valahogy úgy kell ezt elképzelni, mint egy trambulin felületét, ami képes teljesen sík állapotot is felvenni, de ahogy ugrálunk rajta a rugalmasságtól függően egyre inkább tölcsér alakra formálódik: hasonló elven működik a Xiaomi lencse megoldása is. A fényt pedig máshogy töri tölcsér alakban, mint amikor majdnem teljesen sík a felülete, vagy épp domború.
Persze a Xiaomi sem ment még el odáig, hogy teljesen átálljon az újfajta módszerre: a gyártó által valaha kiadott legdrágább és legfejlettebb mobiltelefonban sem ez az új, mobilpiacon szokatlan megoldás a fő kamera, hiszen az érzékelő lapka, ami az új folyadék-lencserendszer mögött van, egy mindössze 8 megapixeles szenzort kapott. Ez azt mutatja, hogy bár maga a technológia már piacképes a kínai cég szerint, egy ideig még biztosan nem fogja kiváltani a jelenleg elterjedt, klasszikus optikai zoom megoldásokat és kamerarendszereket. Épp ezért a Mi Fold is kapott „a biztonság kedvéért” egy 108 és egy 13 megapixeles hagyományos érzékelőt egy külön kameramodulban, de mostantól egész biztosan több cégnél, többféle eszközben is megjelennek majd a folyadék-optikák – többek között a Huawei is levédett egy hasonló megoldást a tavalyi évben. Ez pedig hosszútávon nekünk, felhasználóknak lesz jó, hiszen talán egyszer eltűnnek a sokszor borzalmasan nagyra nőtt és furcsa formájú kameraszigetek, amikor majd egyetlen ilyen folyadék alapú rendszer képes lesz kiváltani a most használatos, kettő vagy extrém esetben akár 16 kamerás megoldásokat.
