Amikor egy logisztikai vállalat mindenfelé elszórt raktáraiban százával rohangásznak a targoncák, ezek követése és távoli kezelése gigászi feladat… vagy legalábbis az lenne egy digitalizáció nélküli világban. A Telekom és a Waberer’s együttműködése azonban mindent megváltoztat.
Képzeljünk el egy óriási logisztikai vállalatot, amelyben országszerte több raktárba folyamatosan áramlanak be az áruk és ugyanilyen tempóban ki is haladnak onnan. Targoncák, áruszállító munkagépek százai közlekednek a polcok közötti folyosókon, keresik és áthelyezik a dobozokat, raklapokat. Egy kisebb raktárban, néhány targoncával mindez talán még átlátható a megszokott módszerekkel, de a járművek számának növekedésével, a típusok változatosabbá válásával és a több telephellyel minden csak bonyolódik, és egy idő után követhetetlenné válhat.
Tavaly már írtunk arról, hogy a Telekom vállalati üzletága a Pozi Development Kft.-vel közösen egy innovatív projektbe kezdett az egyik legnagyobb hazai logisztikai szolgáltató, a Waberer’s flottakezelésének modernizálására. Ez persze nem azt jelentette, hogy a targoncákról lekerültek az emberi vezetők, és teljes egészében távvezérelt robotok vették át az irányítást – jelen esetben ugyanis a robotok nem elveszik, hanem segítik az emberi munkát. A targoncákat Connectbox egységekkel szerelték fel, amelyek egyrészt pontosan mutatták, hol tartózkodik épp a jármű, másrészt egy sor egyéb fontos adatot közvetítettek a gépek kihasználtságáról, állapotáról, és ezekkel tudtak a vezetők chipkártyás megoldással be- és kijelentkezni, hogy még azt is tudni lehessen, mikor ki használta a targoncákat.
Az “okos dobozokhoz” egy olyan háttérrendszer készült, amely már első körben is képes volt a beérkező adatokat sokféleképpen elemezni, amely a járműflotta kezelői számára egy mindenre kiterjedő, távolról is használható “parancsnoki hidat” biztosított, ezzel nagyon könnyűvé vált a 14 raktárban működő több száz targonca folyamatos kezelése. A projekt azonban nem állt meg itt, és a Waberer’s raktárai egyre tovább okosodnak – mindez kiválóan illusztrálja a logisztikai vállalat és a Telekom immár 15 éves partnerségének fejlődését is.
A show (és a targonca) megy tovább
Veress Sándort, a Telekom üzletfejlesztési szakértőjét arról faggattuk, milyen újdonságok érkeztek a tavaly bemutatott rendszerbe. „Egyrészt fontos, hogy a projekt kezdete óta a Waberer’s folyamatosan fejleszti a kapacitását, így ma már négy egymástól független telephelyen, 14 különálló raktárban több mint 400 targonca dolgozik, fontos volt tehát a rendszert úgy kialakítani, hogy könnyedén kezelni tudja a flotta növekedését és terjedését. Másrészt folyamatos kihívást jelent, hogy a flottában különböző gyártóktól származó, eltérő típusú jármű dolgozik, amelyeket egységes felületen kell kezelni annak ellenére, hogy maguk a munkagépek műszakilag eltérhetnek egymástól. A partner elmondása szerint ugyan próbálkoztak korábban azzal, hogy a targoncák gyártói által kínált távfelügyeleti rendszereket alkalmazzák, azonban ezek sok tekintetben nem voltak kompatibilisek, egyes funkciók csak az egyiknél működtek, a másiknál nem, tehát közös felületre nehéz volt ezeket beterelni. Emellett a gyártók megoldásai általában saját felhős rendszerükbe gyűjtik az adatokat, amely többek között a partner biztonsági előírásai szempontjából lehetett aggályos, de szintén problémát jelentett volna ezek összefésülése.”
A feladatot az is bonyolította, hogy a projektnek jövőállónak kellett lennie, tehát biztosítani kellett azt, hogy ha később új targoncák érkeznek, gyártótól függetlenül ezeket is gyorsan be lehessen kapcsolni a közös rendszerbe. Fontos, hogy a megoldásunkban akár pillanatok alatt áttehető egyik gyártmányú targoncáról a másikra az okosdoboz, ezek teljesen kompatibilisek mindegyik modellel, ráadásul olyan tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyeket a járművekhez elérhető gyári megoldások nem tudnak – ilyen például a pontos pozicionálás.
Biztonságos felhőben
Szintén a jövőállóság kérdéskörébe tartozik, hogy ha egy gyártói rendszert használnak, mi lenne az adatokkal akkor, ha esetleg a Waberer’s felmondaná velük a szerződést, és az addig gyűjtött információk elérhetetlenné válnának. „Már most is egy nagyon komoly méretű és értékű adatvagyonról beszélünk, érzékeltetésül a targoncák naponta körülbelül 17 millió adatrekordot gyűjtenek, el lehet képzelni ugyanezt egy sokéves működéssel megszorozva. Amikor aztán valaki szeretne a későbbiekben valamilyen elemzést lefuttatni, arra van szükség, hogy évekre visszamenően rendelkezésre álljanak az információk – így lehet például használati, kihasználtsági, hatékonysági trendeket összeállítani, a jövőbeni beszerzésekkel, szervizelési folyamatokkal, átcsoportosításokkal, szezonalitással kapcsolatos döntéseket hozni” – magyarázta a szakember.
A mostani megoldás kétféle konfigurációban is működhet: vagy az adott telephelyen üzemeltetett szervereken maradnak az okosdobozok által gyűjtött adatok, vagy a Telekom által üzemeltetett felhő alapú tárhelyre kerülnek – az első esetben a fizikai környezet, a másodikban pedig a szolgáltató által biztosított biztonsági rendszerek garantálják, hogy semmilyen információ nem kerülhet illetéktelen kezekbe. Jelen esetben egy Microsoft Azure-re épülő cloud környezetben történik az adatok tárolása és innen érhetik el őket a megfelelő jogosultsággal rendelkezők.
„A biztonságot az is garantálja, milyen adattovábbítási módszereket használunk a működés közben. Alapvetően a helyi, dedikált wifi-hálózatok szolgálnak erre, de azokban a csarnokokban és külső helyszíneken, ahol nem megfelelő a lefedettség, egy hasonlóan elkülönített mobilhálózatot biztosítunk, amelyre az okosdobozok SIM-kártyák segítségével kapcsolódnak. Mindkét esetben a publikus hálózatoktól elkülönítve, titkosított privát hálózaton belül maradnak az adatok.”
Alapvetően a Waberer’snek szállított rendszer abban is különbözik az egyéb, járműgyártók által kínált megoldásoktól, hogy míg azok inkább a műszaki aspektusból közelítik meg a flottakezelést, a Telekom megoldása komoly üzleti szemléletet is hozzátesz. „Amellett, hogy természetesen ugyanúgy látszik, ha egy targoncával valamilyen műszaki probléma adódik, a mi megoldásunk arra is kiváló, hogy konkrét vezetői döntéseket lehessen hozni az elemzett adatok alapján. Könnyen el lehet például dönteni, hogy egy adott járműtípus helyett a jövőben inkább másikra váltsanak a hatékonyság vagy a meghibásodási arány ismeretében, de ugyanígy vizualizálható és kezelhető az is, ha az egyik telephelyen komolyabb igény támad több targoncára, de egy másikon épp kisebb a flotta kihasználtsága, gyorsan át lehet helyezni a felesleges járművek egy részét a kívánt raktárba. Ugyanezt korábban nehezebben lehetett volna észrevenni, ezáltal pedig akár feleslegesen vásároltak volna új gépeket az épp megszoruló telephelyre” – magyarázta Veress Sándor.
A rendszer modularitása szintén komoly előny. „Úgy kell elképzelni, mintha legókockákat építenénk egymásra, az igények bővülésével könnyen tudunk hozzáadni elemeket – úgy fizikai értelemben, mint az adatok kezelésének, tárolásának, elemzésének szintjén. A megoldás előnye, hogy a targoncákra szerelt Connectboxokat távolról is tudjuk frissíteni, de azt is meg tudjuk adni, hogy melyiket milyen feladatokra használt gépre tettük. Az adatelemzések és használati információk szempontjából ugyanis megkülönböztetünk többféle gépet is. Például az úgynevezett komissiózó járművek, amelyek gyakran rendeltetésszerűen néhány percet üzemelnek, aztán megállnak egy raktári polcnál, majd pár percen belül újraindulnak és haladnak tovább – ilyenkor könnyen beállíthatjuk, hogy ezeket ne több, egymástól különálló útként, hanem egy műveletként tárolja el a rendszer.”
Nem csak az adatoknak kell a biztonság
Ahogy már korábban is említettük, az okosdobozok lehetővé teszik, hogy a járművek elindításához a vállalati belépőkártyájuk segítségével be kelljen jelentkeznie a vezetőnek. Ez egyrészt szintén használható adatelemzési célokra, az egyes munkatársak kihasználtságát, hatékonyságát mérve, de fontos biztonsági hozadékai is vannak. Így garantálható például, hogy az egyes járműtípusokat valóban csak a hozzáértő, jogosultsággal rendelkező személyek használják. És az emberi munkaerő védelme nem áll meg itt.
„A pozicionáló megoldások, valamint a rendszer egészének összehangolása a konkrét balesetek elkerülésében is segíthet. Egyrészt a járművek Connectboxai nem csak azt érzékelik és továbbítják, hol tartózkodik és milyen sebességgel, merre halad a targonca, de azt is jelzik, ha egy másik jármű közeledik” – fejtegette Veress Sándor. „Egy raktárban sokszor előfordulhatnak nehezen belátható helyek, polcok közötti szakaszok, csomópontok, ahol egy hirtelen felbukkanó másik gép elől esetleg már nem lehetne időben kitérni. Az egyes járművek pozícióit figyelő dobozok adatai alapján azonban a vezetők akár hang- és fényjelzést is kaphatnak arról, ha a közelükben másik targonca felbukkanása várható, de még azt is meg tudjuk oldani, hogy a nehezebben belátható, sűrűbb környezetekre, illetve olyan raktárszakaszokra, ahol jelentős gyalogosforgalom várható, eleve beállítunk egy biztonságos, visszafogott sebességkorlátot, amit a targoncák onnantól az adott területre beérve automatikusan betartanak.”
Veress Sándor szerint tehát jól látszik, a most már jó ideje élesben működő, folyamatosan fejlesztett rendszer sok előnye minden fronton. Kezelhetőbb a járművek műszaki állapota, nyomon követhető a hatékonyság, amely egyébként gyorsan és biztosan megtérülő befektetést is jelent, emellett pedig konkrét fizikai biztonság terén is javít a korábbi lehetőségeken. „A megoldásunk sokféle hardveres és szoftveres képessége, üzleti lehetőségei mellett abban is előremutató, hogy megóvja az emberi munkaerő egészségét. Sokan ismerik talán a több évtizede készült német oktatófilmet a raktári munkák fizikai veszélyeiről, amelyben meghökkentő trükkökkel megvalósított horrorbalesetekkel illusztrálták, mire kell figyelniük az ott dolgozóknak. Egy mai, modern raktárban azonban sok esetben még akkor sem történhet baj, ha az emberek nem figyelnek oda kellőképpen: majd vigyáznak rájuk a gépek.”
