Megannyi tényező befolyásolhatja az internet-szolgáltatás minőségét, gyorsaságát, a hálózat leterheltségét. A tavalyi év ismert okok miatt a szokásosnál is furcsábban alakult, ezért szakértő segítségével boncolgattuk, hogyan alakult a hazai adatforgalom.
Amikor tavaly márciusban Európába is begyűrűzött a koronavírus, majd pedig elkezdődtek a kijárási korlátozások, beindult a távmunka és a távoktatás, sokakban felmerült a kérdés, bírják-e majd a hazai internet-szolgáltatók az újfajta helyzet miatti extra terhelést. Épp ezért akkor már kikértük Tanács Ferenc, a Magyar Telekom Peering Networks DevOps Product Ownerének véleményét, aki megnyugtatott minket arról, hogy bírni fogja a rendszer. Bírta is, de a teljes év leteltével ideje volt újra őt segítségül hívni, hogy megnézzük, hogyan alakult végül 2020 az internet szempontjából, és voltak-e a járványon kívül más tényezők is, amelyek esetleg komolyabb kiugrásokat okoztak a forgalomban.
Tanács Ferenc szerint az adatforgalom növekedése korábban iparági szinten 30 százalék környékén alakult, azonban az elmúlt két évben ennél nagyobb ugrást lehetett tapasztalni. A Magyar Telekom HSI (nagysebességű internet) forgalma például éves szinten 40 százalék környékén alakult, de az éves csúcs az 50 százalékot is meghaladta. Az eloszlás általában úgy nézett ki, hogy az év legelején kissé visszaesett a forgalom, majd tavasszal valamelyest erőre kapott, nyáron ismét kissé visszaesett, az újabb emelkedés ősz elején, az iskolakezdéssel indult meg, majd a karácsonyi ünnepek előtt lehetett ismét egy komolyabb forgalomnövekedést tapasztalni.
Ez persze csak a magyar átlag, hiszen például népszerű turista-célpontok esetében, így a mediterrán országokban általában a nyári szezon hozza el az adatforgalom növekedését – igaz, a pandémia és az utazási korlátozások miatt ez 2020-ra nem volt jellemző. Egyébként pedig az éves szinten előre jelezhető szezonalitás mellett akár teljesen váratlan ugrásokra és csökkenésekre is vannak példák: nyáron például akár egy hirtelen rossz idő is okozhat erős megugrást az internet-használatban.
Munka és tanulás egy új világban
Természetesen a járvány megjelenése és az ehhez kapcsolódó korlátozások, átalakulások is nagyban megváltoztatták azt, ahogy az emberek interneteztek. Egyrészt komolyabb internetes forgalmat generált az, hogy az otthonról dolgozó munkatársak már nem a céges belső hálózaton érték el a munkájukhoz szükséges erőforrásokat, valamint a személyes kommunikációjukat is részben felváltották a különféle IP-alapú megoldások a Zoomtól a Teams-ig. Emellett a távoktatás is hasonló következményekkel járt, hiszen a tanórákat szintén valamilyen videókonferenciás megoldással kellett kiváltani.
Magyarországon az első “hivatalosan” távmunkás nap 2020-ban március 16-a volt, ezen a napon érezhető is volt a nappali adatforgalom megugrása. Érdekes, hogy a kijárási korlátozásokkal terhelt első héten még a szombati napon is jóval magasabb volt a forgalom az átlagosnál. Egyes nemzetközi elemzések szerint a távmunkára kényszerülők egy része is csak lassan tudott alkalmazkodni az új helyzethez, a cégek egy része csak lassan tudta kidolgozni a munkavégzés új módszereit és az alkalmazottak is “megcsúszhattak” a feladatokkal a megszokott környezet hiányában, de a járvánnyal kapcsolatos bejelentések és az ezzel járó új élethelyzetek miatt a hagyományos otthoni adatforgalom is megugorhatott. A hétvégi és esti forgalomnövekedéshez hozzájárulhatott az is, hogy a videókonferenciás megoldásokat a munka után családi és baráti kapcsolattartásra is használták.
A Magyar Telekom igyekezett gyorsan reagálni az új kihívásokra, ezért a társszolgáltatókkal és partnerekkel együtt megkezdte a meglévő peering kapcsolatok bővítéseit és újak kialakítását. Ebben segített a BIX-et (Budapest Internet Exchange) üzemeltető ISZT (Internet Szolgáltatók Tanácsa) is: akciójuk során a tagok a fő linkjeiken kívül a backup linkjeiket is használhatták aktív forgalom továbbítására – ezzel a Magyar Telekom konkrétan meg tudta duplázni addigi BIX-kapacitását. Emellett nemzetközi törekvések is igyekeztek visszafogni a terhelést, így például a Netflixet és más szolgáltatókat több irányból is arra kérték, videós streamjeiket gyengébb bitráta mellett kínálják, hogy ezáltal ideiglenesen kisebb terhelést okozzanak a szolgáltatói hálózatokban, melyek a hírtelen megnövekedett forgalomra szükség esetén fel tudjanak készülni.
Az is jól látszott, hogy az általános információszerzés eszközeként milyen fontos az internet: március 18-án például a járványhelyzettel kapcsolatos miniszterelnöki bejelentés délután 3 órakor olyan erős forgalmat generált, mint amilyet az éjszakai csúcsok idején lehet tapasztalni.
Nem bitre megy a játék!
Az internet adatforgalmára már évek óta nagy hatást gyakorolnak a PC-s és konzolos játékok. Egyrészt terhelést jelent a folyamatos online kapcsolatot igénylő játékok futtatása, másrészt a “dobozos” forgalmazás helyett már szinte teljesen az online vásárlás és a digitális formában megoldott terjesztés jellemző. Itt a felhasználók már valamilyen, döntően nemzetközi online játékboltból vásárolják meg az őket érdeklő címeket, amelyet innen is töltenek le a telepítéshez. Emellett a gyakorta tartalmi és egyéb bővítésekkel ellátott játékok időről-időre méretes frissítéseket is kapnak, amelyeket a kiadás napján sok millióan töltenek le világszerte, és a trendet a magyar felhasználók is követik.
A legnépszerűbb játékokat ráadásul nagyon sokan már a megjelenés napján szeretnék magukénak tudni, ezért az olyan címek, mint az aktuális Call of Duty epizód, vagy a tavaly legjobban várt Cyberpunk 2077 a hivatalos induló napon generált kifejezetten magas adatcsúcsokat. Az AAA kategóriás (tehát nagy kiadók által forgalmazott, kiemelkedő minőségű) játékok mérete gyakran több száz gigabájtra rúg, és a frissítések is sokszor elérhetik az 50, vagy akár 100 GB nagyságot, így az ezeket egyszerre letöltő tömeg erősen meg tudja dobni az aznapi forgalmat.
Ezek a forgalmak egyébként legtöbbször valamilyen nemzetközi tranzitszolgáltatón keresztül jutnak el az adott internetszolgáltatóig, és a fent említett egyidejűség miatt a távközlési cégek hálózata felé is komoly terhelést jelentenek. Tavaly bizonyos esetekben a nagy tranzitszolgáltatók felől akár több száz százalékos ideiglenes csúcsokat lehetett tapasztalni, ami a teljes HSI forgalom tekintetében is 50-60 százalékos hirtelen növekedést jelenthetett. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy egy adott napon 17:00-kor megjelenő közkedvelt játék, vagy annak nagy frissítése miatt a forgalom ezen időpontban meredeken, hirtelen többszörösére ugrik meg és a napi forgalmi görbének megfelelően igen magas értékeken marad akár több napig, vagy akár egy hétnél is tovább. Egy délelőtti megjelenés akár a napi szokásos forgalmi görbét is felboríthatja.
A tavalyi év egyértelmű nyertese – legalábbis adatforgalmi szempontból – a Call of Duty volt. Ha a sorozat aktuális részéhez nagyobb patch érkezett, előre lehetett garantálni a csúcsokat döntő hálózati aktivitást. Emellett a GTA V is okozott hasonló kalamajkát, mivel májusban kiszivárgott, hogy az Epic online játékboltja limitált ideig ingyen adja a gengszterszimulátort – épp ezért az akció kezdetekor hihetetlenül sokan nyomták meg a letöltő gombot, és ez a hirtelen terhelés rövid ideig még magát az Epic Store-t is elérhetetlenné tette.
További ingyenes játékok (például az Epicnél elérhető új Hitman), javítások (Fortnite) és régóta várt új címek megjelenése is okozott hasonló csúcsokat. Ez utóbbiak közé tartozott a Cyberpunk 2077, amely szerencsére nem minden platformra egyszerre érkezett, így a nagyon erős adatforgalmi csúcsokat meg lehetett úszni. Persze azért a játék startjának napjára is maradt egy kis megugrás, igaz inkább hálózaton belül, mikor a torrent oldalakon is megjelent a játék és annak már az első napos javítása is. Ezek 56 és 104 GB-os csomagok voltak, melyek rögtön a megjelenést követően igen nagy érdeklődésre tettek szert. A torrent oldalakon az első napokban több mint 15 ezren töltötték le a játékot, ami az addigi éves csúcsot okozta a HSI-ben. Fontos megjegyezni, hogy a hatalmas torrent-forgalom miatt a letöltés mellett a feltöltési irány is jelentősen megnőtt.
Az efféle forgalmi ugrások az idei évben is jellemzőek maradnak, hiszen a játékok mérete egyre csak nő, és folyamatosan érkeznek hozzájuk a méretes frissítőcsomagok is – januárban már meg is volt az első ilyen nap, amikor a Call of Duty: Black Ops – Cold War játékhoz egy limitált ideig elérhető ingyenes játékmód érkezett.
A játékoknak egyébként karácsony környékén is érezhető forgalmi hatásuk volt: ugyan 24-én este még visszább esett az adathasználat, 25-étől megugrott a forgalom, vélhetően a “fa alá” kerülő játékok miatt. Érdekesség, hogy 24-én az Apple eszközökről érkező forgalomban látszott egy gyors növekedés, ezért gyanítható, hogy karácsonyra sokan kaptak új iPhone-t vagy más “almás” eszközt.
A fent említett, nagyobb terhelési csúcsokat okozó eseményekkel kapcsolatban Tanács Ferenc azt reméli, a jövőben a telekommunikációs vállalatok és a különféle tartalomszolgáltatók között olyan egyeztetések indulhatnak, amelyek segíthetnek az efféle megugrások finomításában (mint ahogy az látható volt például a Cyberpunk 2077 megjelenésekor). Ezek ugyanis akár olyan internetes szolgáltatásokat is megzavarhatnak időlegesen, amelyek nem kötődnek a játékokhoz.
Focitól a zongoráig
Az úgynevezett OTT (Over-The-Top) forgalom is generált néhány jól látható csúcsot tavaly. A hagyományos tévés platformokon túlmutató megoldások, tehát a Netflix, Amazon Prime és a többiek, valamint az IP-alapon sugárzott hagyományos tévécsatornák szerepe szintén felértékelődött – általános szinten nyilván ezt is hajtotta a kijárási korlátozások miatti unalom és a megváltozott szórakozási igények. Az összesített belföldi forgalomban jó pár sportesemény okozott látható csúcsokat, így a Forma-1 hétvégék, valamint a BL- és UEFA-mérkőzések.
Az egyéb kulturális programok hagyományos formái szintén megszűntek, viszont szép lassan elkezdtek elterjedni a különféle online színházi előadások és koncertek. Ezek közül a legnagyobb adatcsúcsot a december 29-i Havasi koncert adta, amelyet a Fastly biztosított: ez több 10 Gbps forgalmat generált. A Telekom hálózatából megszakadás nélkül, HD minőségben élvezhette a közönség a koncertet – egyes visszajelzések szerint ez nem minden szolgáltatónál volt ilyen minőségű.
A 2021-es forgalmi jóslásokkal kapcsolatban annyira egyértelműen készülni lehet, hogy a vakcinák általános elterjedéséig még komolyan számolni kell a járvány hatásaival. Az persze világszinten és Magyarországon is a kormányzati döntéseken múlik, milyen engedmények, illetve szigorítások szükségesek a Covid-időszak végéig, valamint az is érdekes kérdés lesz, hogy a kijárási korlátozások végleges feloldása után a munkahelyek milyen arányban tartják meg a távmunkás gyakorlatot. Nagy adatéhséggel rendelkező játékok, OTT-tartalmak szintén folyamatosan várhatóak, idén például az Olimpia és a foci-EB is nagy érdeklődésre tarthat számot, és egyre nagyobb teret kap a hagyományos sportágak mellett az e-sport is, amelyet szintén egyre többen néznek streaming felületeken. Épp ezért a 2021-es internet-forgalom elemzése szintén nem lesz egyszerű feladat, de az idei tapasztalatokra majd visszatérünk jövő év elején…
