December 31-én elbúcsúzik az Adobe Flash, amely annak idején a sivárságból mókás és színes hellyé változtatta az internetet, de mára öreg lett és zsémbes, tehát tényleg ideje mennie.
1996 előtt az internet sokkal egyszerűbb, de ezáltal sokkal kevesebb lehetőséget és élményt kínáló hely volt. A kezdetleges weboldalakon csak alapvető HTML elemek tarkították a szöveges tartalmat, tehát egy weboldal igazából nem sokkal különbözött egy minimális szinten formázott Word dokumentumtól. A szöveges részek vastagított vagy dőlt kiemelései, valamint az aláhúzott hivatkozások mellett maximum néhány kép, esetleg kezdetleges animált gif dobta fel a látványt. Persze ez is nagy újdonságnak számított a kezdeti időszakban, de ahogy nőtt a felhasználók száma és az internetelérés általánosabbá vált, az internetezőkben és a web kiszolgálói oldalán is egyértelművé vált, hogy jóval többre lehetne használni a technológiát szimpla szöveges-képes információközlő felületnél.
A puritán internet megváltója
1996 novemberében azonban a Macromedia nevű cég megvásárolta a FutureSplash által már három éve fejlesztgetett animációs-interaktív technológiát és Macromedia Flash 1.0 néven adta ki. A Flash tartalmak egy ingyenes böngésző-plugin telepítése után bármilyen weboldalon lejátszhatóvá váltak, és készen álltak arra, hogy bármilyen weboldalt feldobjanak animációkkal, játékokkal, akár kisebb videókkal vagy interaktív elemekkel.
A Flash technológia folyamatosan fejlődött, az alapszintű vektorgrafikus és animációs képességek mellé folyamatosan kerültek bele különféle funkciók, 2000-ben pedig a Flash 5 az ActionScript beépítésével már igazából egy saját programozási felületként is működött, ahol akár kifejezetten komoly játékokat vagy alkalmazásokat is meg lehetett valósítani. A 2004-es Flash MX-ben az ActionScript 2.0 változata már objektumorientált programozási képességeket is kapott, a Flash 8 pedig grafikai szinten lépett óriásit előre különféle szűrők és új videólejátszási lehetőségek beépítésével.
Az Adobe 2005 végén vásárolta fel a Macromediát, és nem hagyott fel a Flash fejlesztésével. Addigra már igazi ökoszisztémává vált a technológia, különféle grafikai, programozási szoftverekkel és segédletekkel, és a Flash is kilépett egyszerű kiegészítő szerepéből. Egyre gyakoribbak voltak olyan weboldalak, amelyeket egy az egyben Flashben állítottak elő, de önálló alkalmazásokat és játékokat is készítettek a segítségével.
A Flash aranykora
A 2000-es évek első évtizedében a Flash tartalmak olyan alapvetőnek számítottak, hogy sokan nem is tudták, valójában ez “hajtja” az internet nagy részét. A kezdetleges videós oldalakon, például a mozifilmek előzeteseit bemutató szolgáltatásokon, de különféle céges oldalakon is Flash alapú videólejátszás volt az alapértelmezett, és ezt választotta a 2005 februárjában induló YouTube is.
Ekkor már az irodákban munkát imitáló alkalmazottak sem a Windows beépített játékai, a Pasziánsz és az Aknakereső bűvöletében töltötték az időt, hanem olyan weboldalakra járkáltak, mint a Kongregate, az Armor Games vagy a Miniclip, ahol kedvenc Flash játékaik sok ezres gyűjteményéből válogathattak. Ekkor jöttek divatba a tower defense játékok, vagy olyan innovatív és mégis egyszerű alkotások, mint a Line Rider, ahol mi magunk rajzolhattunk egy szánkópályát, amelyen “életben kellett tartani” az apró, lesikló figurát.
Lassú hanyatlás
2010-re azonban eljött egy olyan időszak, amikor a szoftvernek egyre több hátulütője is kezdett megmutatkozni. Egyrészt óriásira nőtt, és a kezdeti apró segédprogram már viszonylag komoly erőforrásokat igényelt a számítógéptől, amelyen futtatták, emellett pedig mérete miatt a letöltési sebességet is alaposan visszafogta. Emellett egyre többen kritizálták azért, mert bizonyos elemei nem követik a technológia fejlődését, például a videólejátszás sokáig nem használta ki a PC-kben egyre általánosabbá váló dedikált grafikus vezérlőket.
Az iPhone, majd az androidos okostelefonok érkezésével még inkább terhessé kezdett válni a Flash adatéhsége. Az Apple először komolyan korlátozta, majd később teljesen le is tiltotta a technológia használatát a mobiljain, mert úgy vélte, a PC-knél akkor még jóval szerényebb képességű mobilok hardverét túlzottan megterhelte.
Időközben megérkezett a HTML5 is, amely a programnyelv korábbi változataihoz képest óriási ugrást jelentett, és egy csomó olyan funkciót képes volt már ellátni, amihez korábban Flashre volt szükség. A YouTube 2010-ben kísérleti oldalt indított, amelyben már az újabb böngészők saját HTML5 képességeit használta a videólejátszásra, majd 2015 legelején teljesen átállt az új szabványra.
Emellett pedig egyre több helyről lehetett hallani olyan aggodalmakról, melyek szerint a Flash kiirthatatlan, mélyen gyökeredző biztonsági problémákat is hordoz. Olyan sérülékenységekről volt szó, amelyek kihasználásával támadók akár távolról átvehették a futtató számítógép feletti uralmat, vagy különféle rosszindulatú kódokat injektálhattak a rendszerbe. Ugyan az Adobe jó ideig különféle frissítésekkel igyekezett ezeket betömni, de végül az újabb és újabb felfedezett veszélyek, valamint a HTML5 miatt amúgy is visszaeső használat miatt 2017-ben bejelentette a Flash hosszú, de elkerülhetetlen búcsúját.
Ennek első állomása az volt, hogy a Chrome 76-os és a Firefox 69-es verziójától kezdve a Flash lejátszás alapértelmezettben kikapcsolt állapotban volt, és az ilyen technológiát használó tartalmak elindításához egyenként kellett a felhasználónak engedélyt adni, miután felugrott egy biztonsági figyelmeztetést jelző ablak. A korábban népszerű minijátékos oldalak egyre-másra zártak be, vagy megváltoztatták az alkalmazások mögötti technológiát.
Mi lesz a Flash sorsa 2021-től?
A böngészők az év végétől teljesen megszüntetik a Flash támogatását. A Chrome 2021 januárjától semmilyen módon nem teszi futtathatóvá ezeket a tartalmakat, sőt a böngésző forráskódjából is törli a kezelésükhöz szükséges kódrészleteket. Hasonló lépés várható minden egyéb, Chromium motorra épülő böngésző, így a Microsoft Edge esetében is, a Firefox pedig már idén decembertől meglépi ugyanezt.
Emellett maga az Adobe is tesz a technológia eltüntetéséért: a Flash forráskódjában egy úgynevezett “időzített bombát” helyeztek el, amely 2021. január elsejétől megakadályozza a futtatást és felkínálja a Flash törlését a számítógépről.
Az internet sivárságát egykor feldobó technológia kiszolgálta az idejét és sok örömteli percet szerzett mindenkinek, de ma már valószínűleg keveseknek fog hiányozni: a HTML5 és egyéb webes multimédiás megoldások olyan szinten vették át a szerepét, hogy manapság már észre sem vesszük, milyen motor dolgozik a weblapokon megjelenő videók, interaktív játékok alatt. Az viszont tény, hogy a tech-történelem fontos szereplőjeként gondolhatunk vissza a Flashre, ami nélkül a web nem lenne olyan, mint amilyenné mára vált.
