Jó ideje megszokhattuk, hogy a PC-k és szerverek processzorai az Intel vagy az AMD műhelyéből kerülnek elő, pedig a hőskorban sokkal többen gyártottak lapkákat a gépekbe. Most úgy tűnik, ismét bővül a piac.
A 90-es évek elején, a gyártók szintjén még egyáltalán nem volt olyan szinten szűk a PC-s processzorpiac, mint napjainkban. Manapság teljesen egyértelműnek vesszük, hogy amikor laptopot, asztali gépet vagy épp szervert választunk, abba valamilyen Intel vagy AMD gyártmányú központi egység kerül, a versenytársak ugyanis már jó ideje kikoptak a mezőnyből. Pedig ha visszanézünk mondjuk a nagy PC-bumm idejére, az Intel x86 lapkái és az AMD AMx86 modelljei mellett olyan központi egységeket is találhattunk a gépekben, mint a Cyrix, a Motorola gyártmányai, vagy épp különféle RISC/SPARC egységek. Ahogy aztán a szegmens kétszereplőssé vált, szépen mindenki meg is szokta a dolgot, mostanra azonban küszöbön áll a CPU-piac átalakulása, amely ismét új versenyzők felbukkanásával jár.
Kis PC-processzor idővonal
Ahhoz, hogy megértsük a legújabb hírek jelentőségét, érdemes végigszaladni a személyi számítógépek processzorainak rövid történetén. Az alábbi idővonal persze csak a mostani témához kapcsolódó legfontosabb újdonságokra koncentrál, de jól látható belőle, hogyan vált a piac egy idő után kétszereplőssé, és milyen az a már csaknem állóvíznek számító helyzet, ahová nem is kavicsot, inkább sziklát dobna be az új trónkövetelő.
- 1974: megjelenik az Intel 8080 processzora, amely egyfajta kváziszabvánnyá válik a PC-s piacon
- 1979: az Apple Macintosh és a Commodore Amiga egyaránt a Motorola 68000 lapkájára épül
- 1982: bemutatják az Intel 80286-os modelljét, a sokak által simán “kettőnyolcvanhatos” néven ismert processzort, ezt 3 évvel később követi a 80386-os kiadás
- 1987: a Sun Microsystems kiadja első SPARC processzorát
- 1989: színre lép a Cyrix, amely először társprocesszorokat gyárt 386-os gépekhez
- 1991: az AMD is kiadja első PC-s processzorcsaládját AM386 néven
- 1993: az Intel bemutatja első Pentium processzorcsaládját, a név innentől több generáción át változatlan marad
- 1995: a Cyrix közvetlen Pentium-versenytársat ad ki Cx5x86 néven, majd egy évvel később bemutatja MediaGX családját: ez az első mai értelemben vett rendszerchip, amely a CPU mellett a hang- és a videófeldolgozásért felelős chipet is közös tokozásban tartalmazza
- 1996: bemutatkozik az AMD első házon belül tervezett processzora, a K5
- 1997: az Intel kiadja első Xeon családját, főként szerverekbe, egy évvel később pedig az alacsony árú PC-kbe szánt Celeron család is megérkezik
- 2000: gyakorlatilag kétszereplőssé válik a PC-processzorok piaca, az Intel Pentiumok számítanak a legerősebbnek, míg a Celeronok a budget kategóriában versenyeznek, az AMD pedig kissé lemaradva próbál részesedést megtartani az Athlon és Duron modellekkel
- 2005: az AMD bemutatja első kétmagos processzorát (Athlon 64 X2), az Intel hasonló megoldása egy évvel később érkezik Core 2 Duo néven, innentől a magok számának növelése is a verseny részévé válik
- 2020: az NVIDIA bejelenti, hogy megvásárolja az ARM vállalatot, és belengeti, hogy a mobil CPU-k mellett az ARM-szabványra épülő chipekkel a PC-piacra is belépne, eközben az Apple kihozza első, saját tervezésű, ARM-alapú chipjére épített MacBookjait
- 2021: a mobilos rendszerchipek piacán vezető Qualcomm bejelentette, hogy a korábbi kísérletek után új CPU-technológiával és licencelési módszerrel támadná le a PC-k és szerverek piacát
Az új trónkövetelő több irányból támad
A Qualcomm nevét az elmúlt években leginkább arról jegyezte meg mindenki, hogy Snapdragon chipjeivel leuralta az okostelefonok világát. Az Apple ugyebár saját maga tervezi az iPhone-ok chipjeit, az androidos vonalon viszont még a laikusok számára is egyértelmű, hogy ha igazán erős telefont szeretnének venni, akkor Snapdragon-alapú készüléket érdemes választani. De a vállalat egyáltalán nem áll meg a mobilpiacnál. Már korábban is tapogatóztak a PC-s szegmens felé ARM-alapú processzorokkal azután, hogy a Microsoft is egyre nagyobb hajlandóságot mutatott arra, hogy a Windows az x86/x64 mellett ARM alapokon is fusson. Egyelőre azonban csak marginális sikereket tudott elérni a cég, főleg belépő szintű laptopokba kerültek Qualcomm CPU-k. Viszont már 2021 legelején sokan felfigyeltek arra, hogy a vállalat felvásárolta az iparági innovátornak számító Nuviát, és a friss bejelentések szerint a fúzió segítségével most jön a PC-piac igazi letámadása.
A Nuvia szakemberei által fejlesztett, Phoenix kódnévvel ellátott, ARM-alapú processzormag állítólag azonos órajel mellett 50 százalékkal magasabb számítási teljesítményre képes, mint az Intel Sunny Cove (Ice Lake) és az AMD Zen 2 magjai, ráadásul csak harmadannyi hőkibocsátás mellett, ami azt jelenti, hogy nem csak gyorsabb, de energiatakarékosabb is lehet minden erre épülő új rendszerchip. Ha pedig tényleg beváltja az ígéreteket a Qualcomm új technológiája, akkor pont a lehető legjobbkor érkezik a PC-s piacra.
Tökéletes időzítés, átkaroló támadás
Az asztali PC-k és laptopok világában jó ideje az x86/x64 processzorok számítottak egyeduralkodónak, már csak azért is, mert a Microsoft is erre az architektúrára tervezte a Windows rendszereket. Az Apple is már 2006 óta Intel processzorokra építette a Mac gépeket, tehát ha valaki a PC-s processzorpiacra akart betörni, jó ideig csak úgy lett volna erre lehetősége, ha maga is ezen a technológiai vonalon indul el.
Az azonban egy ideje látszik, hogy valami mocorog ezen a téren is. Először érdekes módon a szerverpiacon indult el egy olyan trend, hogy ARM-alapú kiszolgálókkal kísérleteztek, ez a processzor-architektúra ugyanis több tekintetben hatékonyabbnak bizonyult egyes feladatokra. Emellett pedig a Microsoft is elkezdett hajlandóságot mutatni arra, hogy ARM processzorokon is futtatható Windows-t fejlesszen, amitől felbátorodtak a hardvergyártók.
A következő nagy lépést az Apple tette meg, amikor ejtette az Intelt a MacBook-gépekből és saját tervezésű, ARM architektúrára épülő M1 chipekkel hozta ki az almás laptopok friss generációját. Ez már a nagyközönség szemét is felnyitotta azzal kapcsolatban, hogy a mobilok után a PC-kben sem egyértelmű többé az Intel és az AMD által évtizedek óta képviselt technológiai vonal.
Most, hogy a Windows 11 bejelentésével együtt a Microsoft egyértelműen jelezte nyitottságát az ARM-alapú CPU-k felé, a gyártók számára nyitva van az aranykapu, csak bújhatnak rajta a laptopok és asztali gépek belsejébe, és innentől bizony tényleg az lesz a nyerő, aki a leggyorsabb, legjobb energiahatékonyságú lapkákat állítja elő – hagyományoktól és architektúrától függetlenül. Meg fogja-e nézni az átlagfelhasználó, “mi hajtja” az új gépét? A legtöbb bizony egyáltalán nem, csak az számít majd, hogy kompatibilis-e az általa használt szoftverekkel, valamint gyorsabb-e és tovább bírja a laptop akkumulátora.
Ráadásul a jelek szerint a Qualcomm nem (vagy nem csak) saját gyártású processzorokban gondolkozik, hanem épp egy olyan kereskedelmi modellben, mint amit az ARM is képviselt: az architektúrát licencbe adja, tehát hivatalosan bárki gyárthat majd Phoenix-alapú PC-s és szerverprocesszorokat, ezáltal nem is egy, hanem igazából egyre több gyártó támad majd rá a kétszereplős modellben elkényelmesedő Intel-AMD párosra.
Persze ezt az átalakulást nem pár hónapon belül kell elképzelni. A Qualcomm egyelőre csak elvi részleteket osztott meg a projektről, tehát meg kell várni a fizikai modellek elkészülését és sorozatgyárthatóságát, majd pedig azt, hány gyártó repül rá a lehetőségre. A szakemberek szerint még talán a 2022-es évben sem találkozhatunk az első Phoenix technológiás processzorokkal ellátott gépekkel – de ha tényleg jönnek a gyártók és beindul a termelés, a több évtizedes status quo egyszer csak tényleg megdől, és egy sokkal változatosabb processzorpiac pörgetheti fel a PC-k világát. Azt pedig ne feledjük, hogy egy új versenytárs megjelenése a régi szereplőket is gyorsabb fejlesztésre, átütőbb innovációra készteti, tehát az Intel és az AMD is turbó fokozatra kapcsolhat, hogy megőrizze pozícióját. Összességében tehát a Qualcomm támadása csak jót tehet a piacnak és egyben nekünk, felhasználóknak: kíváncsian várjuk a fejleményeket.
