2021. február 10-től hatályosak a pilóta nélküli légijárművek, vagyis a drónok használatára vonatkozó új jogszabályok, amelyek a korábbinál sokkal szigorúbb feltételekhez kötik a hobbicélú drónreptetést is. Mostantól minden egyes drónfelszállást mobil applikáción kell jelenteni a légiirányítóknak, és egy kamerás “játékdrónt” is regisztráltatni kell, reptetéséhez pedig vizsgát tenni. A repülés veszélyes üzem, így az új szabályokat sem könnyű megérteni, ezért szakértő segítségével tekintjük át a hazai magánfelhasználókra (természetes személyekre) vonatkozó új szabályokat.

Az, hogy a drónok egyre szélesebb körben elterjedtek, vitathatatlan: már akár egy hipermarketben is meg lehet venni egy egyszerűbb típust, az elektronikai áruházakban kapható nagyobb tudású típusokkal egy kiránduláson is olyan pazar légifelvételeket lehet készíteni, amelyet korábban legfeljebb filmekben láthattunk.

Dióhéjban a lényeg: bár drónt továbbra is bárki szabadon vásárolhat az üzletekben, ha reptetni is szeretné azt, 2021. február 10. után csak az eszköz regisztrációja, illetve egy drónképzésen való részvétel, és sikeres vizsga letétele után teheti azt meg legálisan, ráadásul az iOS-re és Androidra ingyenesen letölthető MyDronespace alkalmazásban minden repülést jelenteni kell, és a repülés alatt is figyelni kell annak értesítéseit – hiszen az arra jogosult szervek bármikor felszólíthatnak a drónnal való leszállásra.

Ráadásul még a drón felszállótömege sem mindegy, ha például 250 grammnál többet nyom a mérlegen (akkumulátorral, memóriakártyával felszerelve, felszállóképes állapotban), akkor még az autók kötelező felelősségbiztosításához hasonlót is kell kötni a használathoz. A könnyebb érthetőség végett ebben a posztban csak a magánszemélyek hobbicélú felhasználását érintő szabályokat vizsgáljuk, hiszen aki a munkájához, tehát kereskedelmi célra használ drónt, annak szakportálokon érdemes tájékozódnia.

Csak a legegyszerűbb játékdrónhoz nem kell engedély

Ahogy az a drónkezelő-képzést és más szolgáltatásokat nyújtó Légtér.hu szakértői blogbejegyzésében olvasható, a fentebb összefoglalt engedélyeztetés alól csak a játékdrónok használatához nincs szükség. Ugyanakkor az EU-s előírásokra épülő, ám azoknál szigorúbb hazai “dróntörvény” szerint:

• ha van a drónon adatrögzítő (például kamera vagy mikrofon);
• vagy a felszállótömege több mint 120 gramm;
• vagy több mint 100 méterre képes repülni kezelőjétől;

akkor az a drón már nem minősül játéknak. A „vagy” kitétel fontos, tehát bármelyik feltétel teljesülése önmagában azt jelenti, hogy engedélyköteles eszközről van szó.

Tehát például egy tízezer forintos, tenyérnyi Syma Pocket X20-as játékdrónnak minősül, hiszen nincs rajta kamera, felszállótömege 23 gramm, hatótávolsága legfeljebb 70-90 méter a gyártó szerint. Viszont az X22-es modell már rendelkezik kamerával, így hiába csupán 51 gramm a tömege, akkor sem minősül játéknak, ahogy a tanulódrónként hivatkozott DJI Tello sem, hiszen ez utóbbi is rendelkezik kamerával.

Hogyan kell regisztráltatni egy drónt?

Ha a fentiek alapján nem játékkategóriás a drónunk, a reptetéséhez attól függetlenül teljesíteni kell az újonnan bevezetett előírásokat, hogy mikor vásároltuk az eszközt. Tehát, ha például a játékként vásárolt kamerás drónt használni szeretnénk, az az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Közlekedési hatóságánál regisztráltatni kell: egy dokumentumban nyilvántartásba kell vetetni a gépet, valamint külön dokumentumban kell nyilatkozni az üzembentartó személyéről (az viszont előfordulhat, hogy a cikkünk publikálását követően változnak a dokumentumok).

Ha 250 grammnál nagyobb felszállótömegű a regisztrálni kívánt drón, akkor felelősségbiztosítást is kell kötni rá, és annak a kötvényszámát is fel kell tüntetni az üzembentartói űrlapon. Egy példa: a DJI Mavic Mini 249 grammot nyom a mérlegen, így repülhet felelősségbiztosítás nélkül, az 1388 grammos DJI Phantom 4 Pro viszont nem. A dokumentumokat elektronikus és postai úton is be lehet adni, a sikeres regisztrációt követően pedig egy nyilvántartásba vételi jelet kap a dróntulajdonos, amit a drónra kell felmatricáznia.

Az uniós szabályozás 0-tól 6-ig terjedő UAS (unmanned aerial system, tehát ember nélküli légieszköz) osztályba sorolja a drónokat, a közeljövőben ezek az osztályok fel lesznek tüntetve az eszközök dobozain, adatlapjain is. Ez azért fontos, mert a besorolás ismeretében a vásárló tudni fogja, hogy az adott drón milyen tudású, ezáltal milyen procedúrával jár a használata.

Miből kell drónkezelői vizsgát tenni?

Ha a drón nem minősül játéknak, a reptetéséhez minden esetben kötelező a “kompetencia-tanúsítvány megszerzése” az uniós szabályok alapján. Ez a drón kezelése mellett különböző légtérhasználati, illetve a magánszféra védelmével kapcsolatos ismereteket lehet elsajátítani ebből a képzésből. Ezt az alapvizsgát semmilyen más korábbi képzéssel nem lehet helyettesíteni. A vizsgákat A1, A2, A3 kategóriákba sorolják az alapján, hogy a drónpilóta a teljesítését követően legfeljebb milyen közel repülhet drónjával emberekhez vagy különböző védett objektumtípusokhoz, illetve milyen tömegű drónt használ.

Ezek közül az A1 és az A3 negyven-negyven feleletválasztós kérdésből álló vizsgát takar. Ha a művelet jellegéből adódóan a repülés az A2 alkategóriába sorolandó, akkor az A1/A3-as vizsga az alapvizsga teljesítése után további 30 elméleti témájú feleletválasztós kérdést kell megválaszolni, illetve a vizsgázónak nyilatkoznia kell a drónok kezelésén szerezett gyakorlatáról is. Az engedélyköteles drónos műveleteket végrehajtani kívánóknak további speciális vizsgákat kell teljesíteniük.

Várhatóan nemsokára több oktatási vállalkozásnál lesz elérhető az alaptanfolyam, a jogszabály életbe lépését követően elsőként a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) szervez majd ilyen kurzusokat, a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) pedig a vizsgákat. A vizsga díja néhány ezer forint, előbbi online zajlik, a vizsgán viszont személyesen kell részt venni. Azonban a vizsga sikeres teljesítését követően sem lehet bárhol repkedni egy drónnal, sok esetben eseti légtérhasználati engedélyt kell kérni a drónozáshoz.

Mi az eseti légtérhasználat, és mikor kell igényelni?

A drónokkal végzett műveleteket az uniós (és így a hazai) szabályozás három kategóriába sorolja annak alapján, hogy az adott drónos művelet végrehajtása mekkora kockázattal jár:

• nyílt: legfeljebb 25 kilogrammos drón, nincs szükség külön engedélyre, de csak legfeljebb 100 méterre távolodhat el a drón a földtől, látótávolságon belül kell működtetni a repülés teljes ideje alatt, nem repülhet embertömeg fölé, lakott területen belül és egyéb korlátozott légterekben csak eseti légtérhasználati engedély birtokában repülhet;
• speciális: kockázatelemzés szükséges a drónművelet végrehajtásához, ekkor sem lehet embertömeg fölé repülni;
• engedélyköteles: például embertömeg feletti repülés, permetezés drónról, szállítás, egyedi engedélyezés.

Egy hobbidrónos magánszemély jellemzően nyílt besorolású műveleteket végez, ám lakott területen még ehhez is eseti légtérhasználati engedélyt kell kérnie, ha mondjuk a saját házát szeretné lefilmezni a magasból a saját kertjéből.

Lakott területen kívül sem lehet szabadon repkedni, hiszen az ország számos pontján vannak olyan területek, ahol magánemberként egyáltalán nem lehet drónozni (például a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vagy a Parlament környéke, vagy akár a KFKI csillebérci atomreaktorának a környéke). Vannak olyan helyszínek, ahol természetvédelmi okokból nem lehet drónozni, vagy a légteret egyéb okból, például helikopteres mentés, kormánydelegáció érkezése stb. egy adott időpontban nem lehet használni.

Előzetes tájékozódásra a terkep.legter.hu oldal, amelyet egy drónok használatával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó cég üzemeltet. Ezen meg lehet adni egy címet vagy koordinátát, és meg
lehet nézni rajta, hogy egy adott területen, a kívánt időpontban milyen a légtér státusza, vagy az eseti légterének lefoglalásának mi a módja. Lehetséges, hogy egy adott napon külön eseti légtérfoglalás nélkül lehet drónozni, de akár az is, hogy egy másik drón távpilóta már lefoglalta azt a térképen megjelenik az összes kiadott engedély, illetve azok az igénylések, amelyet ezen a cégen keresztül foglaltak le.

Egy eseti légteret legfeljebb 7 napra lehet megigényelni (e sorok írásakor ez az igénylés a korábbi gyakorlattal ellentétben illetékmentes), és 30 nappal előtte kell benyújtani a szükséges dokumentumokat az ITM-nek. A dokumentumok szakszerű kitöltésének módját ez a videó mutatja be részletesen, bár a kitöltendő iratok kialakítása még változhat:

Repülőterek vagy például kritikus ipari létesítmények közelében sok ezek üzemeltetőjének engedélyére is szükség van az eseti légtérigénylés mellett. A Légtér.hu térképén nagyon sok ilyen üzemeltető elérhetősége található meg, ami sokat könnyíthet az ügyintézésben.

Megvan a regisztáció, a légtérigénylés, felszállhatok a drónommal?

Ha valaki a fent említett procedúrát végigvitte (regisztrált, szükség esetén biztosítást kötött, eseti légteret igényelt), már csak arra kell figyeljen, hogy felszállás előtt győződjön meg drónja tökéletes műszaki állapotáról, illetve arról, hogy a repülni kívánt térben nem tartózkodnak embertömegek. És felszállás előtt a MyDronespace alkalmazásban újra le kell ellenőriznie a légteret érintő esetleges korlátozásokat, az app értesítéseit pedig repülés közben is fogadnia kell tudja a távpilóta. Ez viszont azt jelenti, hogy jelenleg csak olyan helyen lehet drónozni, ahol van mobiltelefonos térerő, hogy a MyDronespace rendszerében bejelentkezve tudunk maradni a reptetés teljes ideje alatt, az, hogy esetleg fel tudnak hívni minket telefon, nem elegendő. Az app használatához fel kell telepíteni az ingyenes GoodID alkamazást is, amelyben a személyi irataink digitális másolatát lehet biztonságosan tárolni.

A folyamatos mobilnetkapcsolatra azért van szükség, mert a rendszerbe bejelentkezett távpilótákat így tudják értesíteni arról, ha például valamilyen váratlan esemény miatt azonnal le kell szállni – például azért, mert a közelben mentőhelikopter halad át. Tehát drónozás esetén a mobilszolgáltatók, így a Magyar Telekom lefedettségi térképe is a hasznodra lehet.

Az viszont bizonyos, hogy még hónapokig eltarthat, míg az új szabályozás olajozottan fog működni, hiszen jelenleg nem feltétlenül egyértelmű a lakott terület és az azon kívül eső terület jogi meghatározása sem, így aki nem biztos abban, hogy a terület lakott területen kívülinek minősül, érdemes inkább beadnia az eseti légtér kérelmet. A következő hetekben érdemes lesz napi szinten olvasni a drónos híreket, facebookos szakértői csoportokat, ahol a felhasználók egymással is megosztják majd tapasztalataikat – ajánlotta a kezdő és már tapasztalt drónosoknak is Csipak-Török Ágnes, a Légtér.hu repülésbiztonsági elemzője és képzésvezetője.