Régen minden jobb volt, vagy igenis haladni kell a korral? A Windows történetében folyamatosan ez a két nézet csatázott egymással azzal kapcsolatban, hogy is néz ki a rendszer és ezáltal hogyan kezelhetjük. Megnézzük, milyen állomások voltak eddig a Microsoft UI-jában, és hogy nézhet ki a közeljövő PC-s rendszere.
Mint ahogy szinte minden évben, idén is felröppentek a hírek arról, hogy a világ egyik legismertebb (na jó, a legismertebb és kész) operációs rendszere “csinosítást” kap: megújulhat a Windows 10. Ilyenkor mindig elindul egy kis online és offline adok-kapok és mindegyik oldal elkezdi pro és kontra sorolni az érveket az új dizájnváltás mellett, de a tapasztalatok szerint leginkább a változás ellen. Pedig az a digitális világ, amit ma minden nap nézünk a képernyőinken, kis túlzással nem létezne, ha ezek a sokszor és sokat szidott ablakok és csempék nem léteznének.
Az őskor
A hetvenes évek elején, amikor még nem létezett sem az 1975-ben elstartolt Microsoft, sem pedig az egy évvel később útjára indított Apple, volt egy cég, ami alapjaiban határozta meg több más terület mellett a számítástechnika irányát is: az 1906-ban (!!!) alapított Xerox. Igen, arról a cégről beszélünk, amelyiket mi itt Magyarországon leginkább a másoló- és a faxgépeiről ismerünk, pedig az ő laborjaikban találták fel például a grafikus felhasználói felületet (Graphic User Interface – GUI), mint ahogy nekik köszönhetjük a számítógépes egér szárnyalását is, és bizonyos szinten tőlük indul a Microsoft, sőt az Apple operációs rendszerének a története is.
1973-ban ugyanis a Xerox Alto volt az első olyan kereskedelmi forgalomban kapható számítógép, amelyhez az akkor már 30 éve feltalált egeret is “odacsomagolták”, valamint már grafikus felhasználói felülettel is rendelkezett. Mindez azonban a legtöbb földi halandónak elérhetetlen álom volt csupán, hiszen mai árakra átszámítva 35 millió forintba került az első Xerox Alto – amit több utód típus követett hasonló árakon. Nem csoda, hogy mindössze nagyjából 2000 darabot értékesített belőlük a vállalat.
Ezidőtájt még nem létezett semmilyen Microsoft operációs rendszer, hiszen a 75 ezer dollárért megvásárolt 86-DOS, vagyis új nevén Microsoft DOS (MS-DOS) nevű alapszintű, szöveges kezelőrendszer is csak a 80-as évek elején bukkant fel, ahogy erre az időre datálódik az ős-Macintosh rendszer megjelenése is. Viszont Bill Gates és Steve Jobs is többször megfordult a Xeroxnál, hogy aztán később, a saját termékeiknél ügyesen kamatoztassák az ott látottakat.
Az MS-DOS csak parancssorokból állt, nem igényelt semmilyen extra beviteli eszközt egy billentyűzeten kívül és grafikus felületet sem a szöveges bevitelhez. Ám a Xerox Alto megjelenése teljesen felkavarta a Szilícium Völgyet, és mind Bill Gates mint pedig Steve Jobs óriási érdeklődést mutatott az egér mind pedig a grafikus felület iránt, hiszen végre megvolt a hardveres és szoftveres lehetősége annak, hogy bármilyen irányban “közlekedjünk” a számítógépünk képernyőjén.
Így születhetett meg 1983 végén a Windows 1.0, ami mai szemmel fontos lépcsőfoknak számított, de akkor még nem aratott sikert. A rendszer első kiadása tulajdonképpen az MS-DOS grafikailag kiegészített verziója volt csupán, és 1985-ig nem is került kereskedelmi forgalomba. 1987 tehát az első születésnapja igazából a Windows operációs rendszernek, hiszen ez év decemberben megjelent a Windows 2.0, amire már többen felfigyeltek az újdonságoknak köszönhetően. Itt lehetett például először ablakokat egymásra húzni, ami miatt az Apple szerzői jogi pert is indított a Microsoft ellen. Végül azonban nem lehetett jogilag bizonyítani, kinél született meg elsőként az ötlet, tehát Gates és csapata elhivatottan folytathatta tovább a Windows reszelgetését.
A kilencvenes évekig gyakorlatilag a Windows 2.0 alapjait toldozgatta a cég még mindig MS-DOS alapokon, amíg 1990-ben meg nem jelent a Windows 3.0, amely már egy továbbfejlesztett, a háttérben, a gépháztető alatt is jobban átgondolt operációs rendszer volt. A Windows 3.0 volt az első kereskedelmileg is sikeres Microsoft operációs rendszer, kétmillió darabot adtak el belőle csak az első hat hónapban. Végül a kiegészített 3.1 és a hálózati funkciókkal felturbózott 3.11 a vállalatokhoz is elkezdett beszivárogni, hiszen a kommunikációs osztálytól a könyvelésig mindenki tudta már hasznosítani a rendszer képességeit és a rá fejlesztett szoftvereket. Egy Windows-alapú Word dokumentumot például már olyan nézetben is használhattuk, ahogy az nyomtatásban is elkészült, nem kellett a DOS-alapú felületen azzal sakkozni, hogy a képernyő bumfordi karakterei hogyan jelennek majd meg papíron (igen, ez még az a korszak volt, amikor mindent kinyomtattak, minimum egyszer).
Helló, Start menü
1995 az éve annak, hogy először csodálhattuk meg a friss és ropogós Windows 95-ben a Start menüt. Ez hatalmas előrelépés volt, mind dizájnban, mind funkcionalitásban, mind pedig a háttérben lévő fejlesztések szempontjából; nagy valószínűséggel itthon legtöbbünk ezzel a Windows verzióval találkozott életében először és innen datálódik a világ “nagy közös történelme” a Windows operációs rendszerrel is, hiszen a Windows 95 a teljesen felfrissített motorral és a modern, sok mindent tudó felülettel – na meg a hatalmas reklámhadjáratnak köszönhetően – óriási siker lett. Ezt “frissítette fel” három évvel később a cég a Windows 98-cal, ahol pl. a perifériakezeléssel, grafikai- és jó néhány háttérben történő fejlesztéssel, még ügyesebb és okosabb lett a Windows.
A Windows 95 és 98 szó szerint letarolta a világot: ekkoriban, ha valaki nem Apple számítógépet vett, nem igazán volt más lehetősége arra, hogy belekóstoljon a grafikus felülettel ellátott operációs rendszerek világába, így nem csoda, hogy óriási népszerűségre tett szert és minden addigi eladási rekordot megdöntött a Microsoft rendszere. A kétezres évek elején aztán megjelent ugyan a Windows ME (az utolsó valóban DOS alapú Windows), de ez csak egy tiszavirág életű intermezzo volt, hiszen 2001. október 25-én megérkezett a legújabb, hatásait tekintve talán egyenesen minden idők Windows operációs rendszere, az XP.
A Microsoft legfénylőbb csillaga…
Jól mutatja a Windows XP fontosságát, hogy 2001-es megjelenése után majdnem 14 évig biztosított támogatást hozzá a cég, így egészen 2014 közepéig naprakészen tudtuk tartani a Microsoft leghíresebb operációs rendszerét. Az XP óriási grafikai fejlődést mutatott az elődhöz képest, frissült és okosodott az Internet Explorer, megérkeztek a továbbfejlesztett ablakok, megjött a Windows Media Center, amivel akár házimozi PC-t lehetett építeni Windows XP alapokon, és jött még rengeteg fontos újdonság. Egész egyszerűen az addig csak irodai, munkahelyi felhasználásra szánt számítógépekből az XP faragott dolgozós, játékos, szórakoztató központos mindenest, bárhol, bárkinél, komolyabb fejlesztői, vagy háttértudás nélkül.
És akkor térjünk is rá kicsit a felhasználói felületre! Első látásra az XP nem újította meg radikálisan a Windows 95-ben megismert világot, hiszen ugyanúgy a Start menüre, a belőle elérhető programokra, a központi beállítási lehetőségeket kínáló Vezérlőpultra, valamint a futó programokat megjelenítő Tálcára épült. Viszont ekkorra tisztult le minden funkció annyira, hogy konkrétan azok is hamar megbarátkoztak a rendszer kezelésével, akik egyáltalán nem értettek korábban a számítástechnikához. Minden addiginál könnyebb volt perifériákat, kiegészítőket csatolni a géphez anélkül, hogy valamilyen sokadik konfigurációs menüben kellene mókolni, a leírások és segédek kifejezetten egyértelműek voltak, ráadásul mindent olyan szinten testre szabhattunk, mint ahogy a ruhatárunkat vagy a lakásunk kinézetét változtathattuk a saját stílusunknak megfelelőre.
…és a Microsoft belső ellensége
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Windows XP sikerével annyira megelégedett a Microsoft, hogy ezzel a lendülettel el is puhult kissé, hiszen a Windows Vista 2006-os megjelenése finoman szólva sem segített a cégnek és egész biztosan nem a legörömtelibb három évének könyveli el a Microsoft ezt az időszakot. A Vistával megint ugrottunk egyet felhasználói felületben is, ami miatt rengeteg kritika érte, de ennél sokkal fontosabb volt, hogy a Vista lassú volt, sok szempontból átgondolatlan és kívülről inkább csak egy kötelező ráncfelvarrásnak tűnt, mint valódi szintlépésnek. Az általános vélemény az volt, hogy a Windows XP még mindig mindent tud, amire egy gépet használni kell, tehát néhány lekerekített ikonért és a térhatású Start menüért akkor sem váltottak volna sokan, ha a rendszer alatt dolgozó motor a hiperhajtóműveket is lepipálja.
Eljött tehát az az idő, amikor a Microsoft legnagyobb mumusa a saját, korábbi terméke lett. A szakma egyszerűen fogalmazta meg a dolgot: a redmondi cég az XP-vel annyira jól találta el az igényeket, hogy senki sem akarta újabbra cserélni.
Így aztán egészen 2009-ig várnunk kellett, hogy egy rövid időszakra ismét stabil és közkedvelt Windows verziót köszönthessünk a számítógépünkön a Windows 7 személyében. Az immár legendás “old-school” Windows grafikus felülete a “hetesben” csúcsosodott ki: kicsit visszafogottabb, de ezzel együtt okosabb és átgondoltabb lett, így három évig tartotta is magát az az elmélet, hogy végre talán “felébred” a Microsoft és olyan irányba fejleszt innentől tovább, ami mindenki megelégedését szolgálja majd. A gyökerekhez való visszatérés annyira jól bejött a Microsoftnak, hogy a Windows 7 lett az XP-hez hasonló következő „ön-mumus”, amelyet aztán a Windows 10-ig szinte le sem lehetett vakarni a PC-kről, annak ellenére, hogy addig jött még új rendszerverzió.
Elsietett csempék
A kétezres évek közepén már biztossá vált, hogy a Microsoft nehezen ébred Csipkerózsika álmából és olyan történések száguldottak el fénysebességgel a redmondi cég mellett, többek közt a mobiltechnológia világában, amit egész egyszerűen nem tudott már követni a cég. 2007-ben bemutatkozott az iPhone, az Android is bontogatta szárnyait.
A Microsoftnak nem volt saját telefonmárkája (a kérészéletű Nokia- és Windows Phone-évek még nem jöttek el), és a cég rájött, hogy a számítástechnikában lassan megszűnik az asztali PC-k egyeduralma. Az emberek ugyanis ráébredtek, hogy már kisebb kijelzőkön, mobilneten is megoldhatnak egy csomó olyan feladatot, amihez eddig a gép előtt kellett görnyedniük. Levelezés, internetezés, navigáció – ezekhez elég volt a virtuális billentyűzet a telefonok kijelzőjén, és az egyéb funkciókat is könnyen, egy-két koppintással elő lehetett csalogatni. A tabletek megérkezése tovább bonyolította a redmondi vállalat helyzetét, és a kényelmes pozíció után nagyon hirtelen találták magukat lépéskényszerben.
Az ekkori vezetés sok világ között őrlődött. A PC-k továbbra is fontosak maradtak, főleg a tartalomelőállító felhasználók számára, de a tartalomfogyasztásra már a telefon és a tablet szolgált, ráadásul felbukkantak a laptop és tablet tulajdonságait összeházasító hibrid eszközök, amelyek használhatóak voltak normál, notebook állásban, de áthajtogatva vagy „kettétépve” már tabletként szolgáltak kényelmes alapot az út közbeni, kisebb pötyögéshez.
Így tehát, ha a Microsoft ott akart lenni minden képernyőméreten és -típuson, nagyon komoly változtatásokat kellett eszközölnie. Itt jegyeznénk meg egy fontos kitételt, mert bár magunk is azt valljuk, hogy az Apple az iPhone-nal találta fel a valódi felhasználói élményt (User Experience – UX), ennek ellenére ennek a dizájnnak gyökerei a Microsoft Design Language-ben (MDL) és a Metro felhasználói felületben gyökereznek, és ezt már kevesebben tudják. Ugyanez igaz a Google 2014 óta mindenhol használt saját Material Design szemléletére is.
És így érkezünk meg oda, hogy kis túlzással a Metro felületnek köszönhetjük az összes mai technikai eszköz szoftverének a kinézetét. Igen, a sokat vitatott “csempékről” beszélünk, ami a Windows 8 egyik leglátványosabb és sokak által leginkább utált újítása volt. A redmondi cég különböző termékeiben, például a nagyott bukott, de forradalmi Zune médialejátszóban, a Windows Media Centerben és még jó néhány helyen, a kétezres évek közepére már sokszor feltűnt a Metro felület, vagy más néven a Modern UI. Azonban a Windows 8 emelte ezt a nagyon egyszerű, mégis nagyon markáns vizuális elemet olyan szintre, hogy aztán a mai napig velünk maradjon és megjelenjen mobiltelefonon, konzolon számítógépen, televízión vagy bárhol.
Mert bármekkora kritikát is kapott a csempékkel telepöttyözött, minden addigi dizájnt felrúgó Windows 8, az alapok bizony tényleg jók voltak a megváltozott felhasználói szokások ismeretében. Kis négyzet és téglalap alakú csempék egyszerre tudnak szépek lenni és információval szolgálni, könnyen méretezhetőek, könnyű mozgatni őket, ezáltal egy nagyon “gördülékeny” és egységes arculatot teremtett a Microsoft felhasználói felület (GUI) szinten. Valóban – pláne a kezdetek idején – nem volt annyi csinos animáció és finom részlet Metro felületben, mint mondjuk az Apple rendszereiben, de az alapötlet, hogy egy univerzális kinézetet és felhasználói felületet használnak a szoftverek, az ablakok megjelenésétől kezdve a különböző méretű és formájú hardvereken az a Metro felületnek köszönhető.
Sajnos a jó ötlet nem jelent feltétlenül sikert, főleg nem azonnal. A 2012-ben megjelent Windows 8 minden szinten szakított az addigi megjelenítési és kezelési móddal, ezért már eleve nagyon sokan nem váltottak rá, főleg az üzleti szektorban. Komoly produktivitási problémákat szült az, hogy bejáratott folyamatokat teljesen máshol és máshogy kellett kezelni, ráadásul az első verzió nem is volt épp hibamentes. A Windows 8 lassúságát, a különböző driver- és meghajtó program bakijait, alkalmatlanságát, nehéz kezelhetőségét sajnos nem tudta leplezni a csempés megjelenés, így azon túl, hogy sokaknak eleve sok volt ez a designváltás, még a köré épített, nem túl sikeres operációs rendszer is nehezítette a Microsoft Windows 8 piaci helyzetét.
Nem sokkal később a Microsoft meglépte azt, amit sokak szerint igazából a csempés váltás első fázisában kellett volna: kihozta a Windows 8.1 nevű átalakított rendszerverziót, amely a motor felturbózása mellett leginkább azzal igyekezett visszacsábítani a felhasználókat, hogy ebben már lehetőség volt visszaváltani a klasszikus Windows Asztalra, és ha nem akartuk, a csempék nem zavarták a megszokott használatot. Ennek ellenére az a nyolcas már sosem lett igazából a siker záloga, hiába volt utána pont egy – ezért a Microsoft komolyan újratervezett mindent. Mivel a 8.1-et alapvetően teljesen új főverzióként kezelték, ezért lett az új változat neve Windows 10 – és ezzel a sorszámozás meg is szűnt, hogy egy teljesen új frissítési formula vegye át a helyét.
Az örökké tartó 10-es
A 2014 őszén megjelent Windows 10-nek tehát elég méretes gödörből kellett visszamásznia, de a statisztikák alapján szerencsére újra egy gyorsan közkedveltté váló rendszerré változott. Ugyan saját „nagypapáját”, a megjelenéskor még mindig teljesen használható Windows 7-et csak nagyon lassan sikerült legyőznie, de egy ingyenes frissítési időszakkal és persze ismét egy tonna marketinggel szép lassan a legkedveltebb Windows verzióvá nőtte ki magát.
A motorháztető alatt rengeteg hiba ki lett javítva és a Windows 10 stabilitása már-már közelít a Windows XP-hez (mindenkit megkérünk, hogy most ne hördüljön fel, azt írtuk: “közelít”). A kritikák mellett is elmondható, hogy ez mindenképp a kétezres évek legjobban sikerült Windows kiadása. A “tízes” ugyan sokkal finomabban, de megtartotta a csempés felületet – gyakorlatilag elbújtatta a Start menü kiterjesztésében, így csak az használta a kis négyzeteket és téglalapokat, aki akarta, másoknak viszont a telepítés után az első dolga kigyomlálni ezt a szekciót.
A Windows 10 funkcionalitásban is sokat fejlődött, emellett végre újra stabilabb lett, valamint sokkal könnyebben kezelhető. Ezzel pedig sokkal közelebb került az igazán sikeres, stabil és hosszú évek óta etalonként kezelt Apple operációs rendszeréhez, ami nem véletlenül népszerű a számítógép felhasználók között, csak hát ugye nehéz a MacOS-t dedikált hardver nélkül használni…
A Microsoft a fentiek mellett egy nagyon fontos újdonsággal vértezte fel a Windows 10-et. Minden fórumon hangoztatta ugyanis, hogy ennyi volt, ez a legeslegutolsó Windows, nem lesz Windows 11 és 12, vagy semmilyen egyéb márkanév. Ez persze nem azt jelenti, hogy a cég felhagy az operációs rendszerek fejlesztésével, sőt! Annyi történt, hogy stratégiát váltottak, és azt ígérték: aki hivatalos megveszi a Windows 10-et, annak élethosszig garantálják a frissítéseket, akár olyan méretűeket és horderejűeket is, amelyek már akár egy új verziónak felelnének meg.
Mit hoz a jövő?
Ha ma ránézünk egy naprakészen felfrissített Windows 10-re, már eleve valamelyest mást látunk, mint a megjelenés napján. Ez is a fent említett, újfajta update-rendszernek köszönhető, a Microsoft ugyanis ezáltal sokkal gyorsabban és rugalmasabban követheti az informatika minden rezdülését. Bejön egy új hálózati technológia? Kitalálják, hogy a sötét mód és a kék fény szűrése kíméli a szemet és a hardvert? Megjelennek eddig nem látott perifériák? Rendben, akkor kiadunk egy frissítést hozzájuk, és nem kell megvárni egy új, számozott kiadást.
Mindez a rendszer külalakjára is igaz, bár az utóbbi évben itt történt kevesebb változás: a Microsoft fejlesztői és dizájnerei inkább megpróbáltak mindent a háttérben, a gépházban javítani, finomítani, hogy minél stabilabb legyen a rendszer, ám rendre felbukkan egy-egy komolyabb vizuális változtatás terve, ami talán idén érik meg igazán. Az eddig kiszivárgott információk alapján még jobban fogjuk engedni a következő években ezt a színes-szagos csempés dolgot és egy szinte egyszínűre visszahúzott, letisztultabb vonal érkezhet, ahol a csempék nem jelennek meg markánsan, de maga a Windows 8 óta konzekvens design elv azért megmarad. Ennek lényege, hogy legyenek könnyen értelmezhető, könnyen feltérképezhető, könnyen módosítható és méretezhető ikonok, valamint egyszerűen átlátható felületek egy stabil és jó operációs rendszeren.
A Sun Valley munkanévre hallgató új Windows-felületre a Microsoft álláshirdetéseit böngészve derült fény tavaly. Ezekben olyan szakembereket kerestek, akik segíteni tudják a rendszer „felhasználói élményének lenyűgöző vizuális megújítását, ami mindenki számára azt jelzi majd, hogy a Windows VISSZATÉRT”. Igen, így, nagybetűvel.
Bár a redmondi vállalat azóta felvállalta, hogy valóban folyik a felhasználói felület áttervezése, de konkrétumokat igyekszik nem elárulni róla. Azért persze a betekintő verziók tesztelői már láthattak részleteket abból, mi következik: egyszerűbbre, de „ikonikusabbra” vett ikonok, áttetsző Start menü, ami sokkal jobban reagál a környezetére és a felhasználó szokásaira, lesimított élek és lekerekített sarkok jönnek, és a különféle funkciók ablakait is sokkal rugalmasabbra veszi a Microsoft. Az eddig kipotyogó hírmorzsák alapján készült is egy videó, amely semmiképp sem mondható hivatalosnak: egy tehetséges dizájner álmodta meg, hogy az információk milyen felületet jelezhetnek előre:
Persze sok szeretettel várjuk a Microsoft saját felvezetőjét is, az azonban valószínűsíthető, hogy nem olyan szintű, gyökeres változások jönnek, mint a csempék támadása idején, hanem a meglévő elemeket és funkciókat turbózzák fel, vagy alakítják át a 2021-es kívánalmak szerint. Apropó, 2021: az sem biztos, hogy ez az átalakítás az őszre esedékes következő nagy frissítéssel érkezik. Egyes szakértők szerint van erre esély, mások azonban inkább csak 2022-re várják, hogy a Sun Valley modernizálja a Windows 10 felületét. Arra pedig majd visszatérünk, hogy mennyire sikerül mindez – bízni azért szabad benne.
