Úgy tűnik, tévesen gondolta mindenki, hogy most már mindörökké a 10-es verziót foltozgatja majd a Microsoft. De akkor mit lehet tudni az érkező új verzióról? Tényleg nem fut majd a mai gépek többségén?
Az elmúlt években elterjedt az a vélekedés, hogy a Windows 10-zel a Microsoft szemléletet váltott: ahelyett, hogy folyton újabb verziószámokkal ellátott kiadásokkal jelentkezne, inkább megtartja a 10-es elnevezést, viszont fél évente és évente egy-egy nagyobb frissítőcsomaggal tartja majd kurrensen, beépítve az újonnan érkező technológiákat és lehetőségeket.
Mint kiderült, ez az elmélet egyrészt némi furcsán beharangozott jövőkép eredménye volt – a Microsoftnál bizony erősen keverték a last, azaz utolsó és a latest, tehát a legutóbbi operációs rendszer fogalmát, amikor a Windows 10-ről beszéltek. Másrészt direkt lebegtették is a kérdést, valószínűleg azért, hogy a felhasználók biztonságérzetére játszva elősegítsék az áttérést a korábbi verziókról.
Mit tud a tizenegyedik?
Érdekes, hogy a fenti háttér mellett is nagyon sokáig titokban tudták tartani Redmondban, hogy mégis készül a folytatás: a legtöbben tényleg csak a június végi bejelentést nézve döbbentek rá, hogy nem a Windows 10 húzódik el az örökkévalóságig. Az persze jó kérdés, hogy nem lehetett volna-e az érkező új verziót is egy nagyobb Windows 10 frissítőcsomagként tálalni, hiszen a jelenlegi (legális) felhasználók számára ingyenes lesz az áttérés a 11-re. De végülis hívhatják akár Microsoft Rózsaburgonyának is, mindenesetre egy új főverzió általában azt a jelentést is hordozza, hogy egy frissítésnél nagyobb változások várhatóak.
Az elsőként kiszivárgó képek alapján a felhasználói felület komolyan átalakul – amit egyébként korábban a Windows 10 idei nagy frissítésétől vártak a szakértők, de ezek szerint ezt kihúzzák az új verzióig. Egyrészt teljesen eltűnnek a Windows 8-ból örökölt, de egyre kevesebb jelentősséggel bíró élő csempék, viszont az ikonok is jóval egyszerűbb formanyelvvel érkeznek, másrészt az ablakok is megváltoznak a lekerekített sarkokkal és az állítható áttetszőséggel. Akinek ez ismerős lenne egy bizonyos almás oprendszerből, az nem téved, első látásra bizony bőven van macOS-hatás a Win11-ben.
Egy csomó kényelmi lehetőséget lehet elérni a felületen, bár ezek egy része valamilyen formában most is elérhető: rögzíthetünk hivatkozásokat alkalmazásokra, megnézhetjük a legutóbbi vagy épp a kontextus alapján ajánlott dokumentumok, képek és egyéb fájlok listáját, valamint a megújuló Start menü tetején kereshetünk a gépen, valamint OneDire-on és weben található tartalmakra. Egyébként az egyes alkalmazásoknál már megjegyeztethető az is, milyen méretezésben szeretünk velük molyolni, nem kell újra és újra nekünk szórakozni azzal, hogy egérrel húzzuk ki őket az általunk kívánt méretre és elrendezésre.
Ötletes a Snap Group nevű lehetőség, amellyel már nem csak egyetlen alkalmazást tudunk kitűzni az eszköztárra, hanem egy olyan beállítást, amely több alkalmazás egyidejű használatának, elrendezésének beállításait tartalmazza. Tehát ha mondjuk két képernyőn dolgozunk gyakran úgy, hogy az egyiken egy képszerkesztő, a másikon pedig mondjuk egy szövegszerkesztő található, ezt az egészet egyetlen ikonnal meg tudjuk nyitni, és minden ott és úgy jelenik meg, ahogy használni szoktuk. Emellett megújul a virtuális billentyűzet is, amely a tabletek és hibrid eszközök felhasználóinak jó hír, az új megoldással akár egykezes használat is lehetségessé válik.
A legnagyobb változás persze a motorháztető alatt található: a Windows 11 ugyanis már teljesen újraértelmezi az alkalmazásboltot: ebben a natív Windows appok mellett 32-bites appokat is letölthetnek, sőt még az Androidra írt alkalmazások is bekerülhetnek, amelyek mindenféle extra bindzsizés nélkül futnak majd a Windows 11 alatt. Ehhez egyébként az Amazon AppStore épül be a Windows alkalmazásboltjába a teljes kínálatával. Ami még ennél is meglepőbb, az egyes fejlesztők használhatják saját fizetési megoldásukat, tehát a Microsoft nem szed jutalékot tőlük az értékesítések után. Azt már be is jelentették, hogy például az Adobe Creative Cloud is megjelenik az új Windows-boltban, ami jól mutatja, mennyire szeretne univerzális “kikötővé” válni a friss rendszer mindenki számára.
A Microsoft emellett jól látja, hogy a PC-s biznisz egyik erős oszlopa a játékosok közössége, ezért keményen dolgozik azon, hogy számukra is vonzó platform maradjon a Windows 11. Érkezik például az Xboxon már megismert, automatikus HDR funkciót kínáló Superior Graphics, jóval átfogóbban lesz jelen a rendszerben az Xbox app és a felhő alapú xCloud, valamint megjelenik a DirectStorage, amelynek segítségével a játékok grafikai adatai közvetlenül a grafikus kártya memóriájába kerülnek, ezáltal pedig sokkal gyorsabb lesz a játékok betöltése és az egyes pályák közötti töltés is.
Ez mind szép, de mibe kerül ez nekem?
Önmagában semmibe, hiszen a jogtiszta Windows 10 példányokat ingyenesen lehet majd frissíteni 11-re. De a közcímmel nem is erre gondoltunk, hanem arra, amit az első jelek alapján látunk azzal kapcsolatban, milyen “vas” lesz elég a Windows 11 futtatásához. Ez pedig már keményebb dió, ugyanis a Microsoft által kiadott rendszerdiagnosztikai segéd eléggé szigorú feltételeket vetít előre.
A PC Health Check nevű kis szoftver egyelőre elég fapados, csak annyit tud ugyanis, hogy a gépünket végignézve egy kis ablakban jelzi, kompatibilis-e minden az érkező rendszerrel vagy sem. Arról viszont nem ad részleteket, mivel lehet majd gond – bár a Microsoft az első visszajelzések alapján azt ígéri, hamarosan kiadja a segéd kifinomultabb változatát, amelyből már mindent megtudhatunk.
De nézzük, mire is vágyik alapszinten a Windows 11! Egyelőre úgy tűnik, processzor-szinten két mag és minimum 1 GHz órajel kell neki, ami önmagában még nem kemény dió, de egy részletesebb dokumentumban már komolyabb feltételek szerepelnek. Inteles oldalról 2017 ősze előtti CPU már nincs a támogatott hardverek listáján, az AMD lapkáival pedig még szigorúbb a rendszer, itt 2018 előttivel ne is próbálkozzunk.
Ami még komolyabb kitétel, az a TPM megléte. A Trusted Platform Module ugyan már majdnem két évtizede létező technológia, de a főként titkosítási adatok tárolására szolgáló hardveres kiegészítő az átlagos PC-kben ritkán fordul elő. A gyártók csak az elmúlt pár évben kezdték beépíteni alaplapjaikra és gépeikbe, szóval ez is azt jelzi, hogy bizony a Windows 11-et 2-3 évnél régebbi PC-kre nem igazán lehet majd feltelepíteni.
Lett is persze felzúdulás a felhasználók körében azzal kapcsolatban, hogy az új rendszer megjelenésével a Microsoft tulajdonképpen új számítógépek vásárlására kényszeríti azokat, akik szeretnének áttérni (vagy a Windows 10 támogatásának tervezett, 2025-ös lezárása után kénytelenek lesznek váltani). Épp ezért a Microsoft már magyarázni kezdte a bizonyítványt: blogposztokban és közösségi bejegyzésekben azt ecsetelték a fejlesztők, hogy a szigorúság eredményeképpen 99,8 százalékra emelkedik a rendszerfagyások és egyéb problémák nélküli működés esélye – ez pedig azért tényleg fontos, főleg a Windows jelenleg használt verzióinak “fagyékonyságát” tekintve.
A TPM-re a Microsoft szerint azért van szükség, mert a különféle rosszindulatú kódok és hackertámadások manapság már nem védhetőek ki tisztán szoftveresen, viszont a processzorba épített TPM-re épülő új funkciókkal 60 százalékkal csökkenthető a sikeres malware-támadások száma.
CPU-k tekintetében viszont eggyel visszább fogják a szigort, a legújabb hírek szerint a redmondi cég bevonta a tesztelésbe az Intel 7. generációs (Kaby Lake sorozatú) processzorait és az AMD első generációs Ryzen lapkáit is. Ha ezek is bekerülnek a támogatott listába, akkor Intel-alapú gép esetén 2016-ra, AMD-s gépnél 2017-re húzódhat vissza a Windows 11-et futtatni képes modellek időkorlátja.
Back in black
A végére pedig hagyjunk egy bulváros felütést. A Microsoft bejelentése szerint a Windows 11-ben már nem lesz “kék halál” – tehát a lefagyáskor és hibás működéskor megjelenő rendszerképernyő, amely után már csak az újraindítás segíthet. Mielőtt viszont mindenki örömkönnyekben törne ki: nem a funkció tűnik el, csak a színe. A hiba leírásával, QR-kódjával és egy szomorú smiley-vel ellátott képernyő ugyanis csak a kékségét veszíti el, és fekete lesz…
