Klímaváltozás ide vagy oda, a tél továbbra sem a trópusi melegről szól: itt bizony mínuszok lesznek, jég és hó, vagy legalábbis valamiféle hideg csapadék, és ezek közül mindegyik veszélyes lehet a telefonodra.
Nyáron arról írtunk, hogyan kell védeni eszközeinket a forróság, a közvetlen napsütés vagy épp a vízbe pottyanás káros hatásai ellen, fél évvel később itt az ellenpont. Ugyan léteznek már olyan készülékek, amelyeket kifejezetten strapabírónak építettek, és ezáltal jobban ellenállnak extrém időjárásbeli és használati körülményeknek is, de azért a használatban lévő telefonok nagyobb része nem ilyen. Nézzük csak meg egy eszköz használati utasítását… na jó, kezeket fel, hányan csináltak ilyet valaha is? Pedig nem árt ám egyszer átfutni. Szóval, ha belelapozunk, általában megtalálhatjuk azt az iránymutatót is, milyen körülmények között ajánlott a mobil használata. Általánosságban ezt 0 és 30 fok közé teszik, vagy ehhez hasonló értékek szerepelnek a dokumentumban, és gyakran ajánlják azt is, hogy tartsuk száraz helyen, valamint kíméljük a fizikai sokkhatásoktól. De ez azért sok mindent nem mond el arról, ténylegesen mit bírnak, és ha esetleg baj történik, hogyan orvosolhatjuk.
A delta té veszélyei
Sokan eleve azt gondolhatják, hogy a telefonra és egyéb kütyükre leginkább az extrém hőmérséklet veszélyes, pedig az is fontos, hogy maga a hőmérsékletváltozás, illetve annak gyorisasága is káros hatással lehet. Pont ezért van az, hogy egyes mobilokban akkor “pattan el valami”, ha pár órányi zimankóban rohangálás után gazdája villámgyorsan a lakás legmelegebb helyére viszi, és pusztán jó szándékból mondjuk a radiátor tetején szeretné melengetni (a mikrosütőt nem is merjük említeni, ilyet ugye senki sem próbálna?).
Namármost, mint minden elektronikai eszköz esetében, így a mobiloknál is egy csomó mikroszkopikus méretű alkatrész dolgozik a burkolat alatt, az egyes áramköri elemek átmérője is egy milliméter tört része lehet. Ha egy hirtelen melegítés hatására gyors hőtágulás következik be, amely ráadásul máshogy érinti a különféle anyagokból készült alkatrészek mindegyikét, könnyen megszakadhatnak áramköri kapcsolások, elpattanhatnak forrasztások, zárlatos lehet valami, amely hosszabb távon a teljes készülék hibáját okozhatja. Tehát az első jótanács: ha hidegből hozzuk be az eszközeinket, lehetőség szerint szobahőmérsékletű helyre tegyük, és ne kezdjük feleslegesen melengetni őket. Ugyanez érvényes visszafelé is: amikor otthonról kimegyünk a hidegbe, igyekezzünk fokozatosan használatba venni, és nem arra használni, hogy a jeges szelet a mobillal eltéríteni a fülünktől.
A hideg jó, de nem bármeddig
A számítástechnikai eszközökről általában az a képzet él az emberekben, hogy minél hidegebb van, annál jobban érzik magukat, ezért pörög a ventilátor a PC-házban és ezért hűtik a szerverközpontokat. Nos, a hír igaz, de mégsem: azért hűtünk mindent, mert alapesetben, normál körülmények között melegedhetnek – ilyen például a számítógépek processzora, vagy a mobilok akkumulátora. De a hűtés célja nem az, hogy fagypont környékére, vagy az alá vigyük az alkatrészeket, épp a túlhevülést igyekszünk meggátolni és szobahőmérséklet környékén tartani mindent.
Egyrészt mindenképpen érdemes megkülönbözteti, hogy használni vagy csupán szállítani szeretnénk a hidegben eszközeinket. A legtöbb gyártó a garancia-papírokon vagy a használati utasításban kétféle intervallumot különböztet meg: a cikk írásához használt notebook például a gyártó szerint 5 és 35 Celsius fok között üzemeltethető biztonságosan, szállítani pedig -20 és 60 fokos külső hőmérséklet között lehet.
A hideg elsődleges következménye az egyes alkatrészek ideiglenes vagy akár végleges meghibásodása: az alacsony hőmérsékletekre például az LCD panelek, vagy épp az akkumulátorok tudnak igen érzékenyen reagálni, de a sok különféle alkatrészből álló alaplapok és egyéb alkotóelemek is tönkremehetnek, mivel a bennük lévő különféle anyagok más és más mértékben zsugorodnak össze a hideg hatására. Érdemes tehát minden “téli séta” előtt tájékozódni az adott eszköz ajánlott használati körülményeiről – ha a gyártó ezt külön nem jelzi a dokumentációban, okos ötlet lehet ügyfélszolgálat vagy szerviz tanácsát kérni.
Ha kutya hidegben szállítjuk a mobilt vagy laptopot, a legegyszerűbb akkor használatba venni őket, ha a lakásba vagy irodába érve lassan átveszik az ottani hőmérsékletet: ha tapintásra már jónak érezzük a kijelzőt vagy a burkolatot, nyugodtan használhatjuk az eszközt.
Nem szabad elhavazódni
Azt tudjuk, hogy esőben azért viszonylag óvatosan érdemes mobilozni vagy laptopot használni, hacsak külön nem jelzi a gyártó, hogy IP szabvány szerint valamilyen mértékben víz- vagy cseppálló. Azt viszont télen sokan elfelejtik, hogy a bájosan szállingózó hópehely csak addig fehér és szilárd, amíg a levegőben kering, ha azonban egy fagypontnál melegebb felületre esik, onnantól bizony víz lesz belőle. A hatásuk tehát szinte megegyezik azzal, mintha esőben próbálnánk számítógépet, telefont használni. A számítógép vagy a telefon borítására kerülő hópelyhek, de akár a szemmel láthatatlanul megfagyó pára és dér már fagyott formában is rövidzárlatokat és egyéb hibákat okozhat az eszközök belsejében, ráadásul a meleg belső alkatrészek hőjétől megolvadva már tényleg víz formájában indul a belső károkozás.
Ne higgyük ráadásul, hogy csak “nyitott” házban vagy borításban lévő eszközök károsodhatnak így. Érdemes kipróbálni, hogy pár órára kint hagyunk egy tokjába csukott CD-t vagy DVD-t az ablakpárkányon: ha bevesszük, észrevehetjük, hogy a lemez felszínét a csukott tok ellenére pára borítja. A számítógépházak és a telefonok borításai is így működnek, egyikük sem zár hermetikusan, kivéve a kifejezetten ilyen célokra tervezett modelleké (itt se keverjük össze azonban a cseppállóságot a vízállósággal). A billentyűzet nyílásain, a periféria-csatlakozókon, a külső borítás illesztésein akkor is beszivároghat nedvesség, ha azok rései szemmel nem is láthatók.
Érdemes tehát a hidegben való szállításhoz is meleg, lehetőség szerint vízhatlan csomagolást (notebook-táskát, telefontokot, vagy egyéb megoldást) választani, és lehetőleg a kulcsaink keresgélése közben ne a hóba támasztani a papírdobozban hordozott PC-t.
A házi gyógyítás nem vezet jóra
Ha bármilyen fenti okból hibás lesz a telefonunk vagy egyéb eszközünk, kiemelten fontos, hogy ne kezdjünk valamilyen barkács-javításba, ezzel nem csak több hibát okozhatunk, mint amennyi már addig is megtörtént, de nagy eséllyel elveszíthetjük a garanciát is. A hidegből behozott készülék gyors melegítésének káros hatásairól már beszéltünk, de azt sem ajánljuk, hogy a hótól, ónos esőtől beázott vagy belülről bepárásodott készüléket szétszedjük, “mert akkor könnyebben kiszárad”. A vízkárok ellen ugyanazt a módszert ajánljuk, amit már nyáron is javasoltunk: ha nem egybeépített készülékről van szó, vegyük le a hátlapot és szedjük ki az akkumulátort, egyéb esetben ne bontsuk meg a burkolatot, majd tegyük a mobilt gyorsan egy zárt zacskónyi rizsbe, vagy (természetesen nem használt) szilikonos macskaalomba. Ez “kiszívja” a készülékben rekedt vízpárát, csak legyünk türelemmel, legalább egy napig ilyenkor ne is próbáljuk bekapcsolni a készüléket.
Ha viszont bármi komolyabb probléma akadt a hidegben vagy a hóban, a leginkább célravezető út továbbra is a szerviz: ha itt leadjuk a telefont és elmondjuk a meghibásodás körülményeit, jóval nagyobb eséllyel tudják megmenteni a szakemberek.
