A pénzvilágban az emberi tévedések már okoztak óriási bukásokat, többek között pont ezért bíznak egyre több mindent a gépi algoritmusokra ezen a téren. Pedig ezek sem tévedhetetlenek, sőt: konkrét példa mutatja, hogy egyetlen banánhéjon képes elcsúszni az AI is, hogy aztán sokmilliárd dollár tűnjön el a levegőben.
Az egyik legelső piac, ahol az algoritmusok – amiket ma még talán kissé tévesen nevezünk mesterséges intelligenciának – igen erősen megvetették a lábukat, az a bankszektor. Ez az “evolúció” egyszerre igen meglepő, ugyanakkor alapvetően logikus is. A számok és a matematika érzelemmentes és racionális világában a teljesen más jellegű feladatokra kifejlődött emberi aggyal szemben még az egyszerűbb kis szoftverek is képesek brillírozni, ugyanakkor pont a sok évtized óta igen erős szabályok közé szorított pénzügyi világ az, ahol a legkisebb hiba is multimilliárdos károkat okozhat.
Brókergépek mindenfelé
2007-re például már annyira rákaptak a pénzintézetek az automatizált szoftveres megoldásokra, hogy a Deutsche Bank valutakereskedelmének 70%-át szoftverek intézték teljesen automatikusan, emberi beavatkozás nélkül, és az azóta eltelt 14 évben sem torpant meg az átállás. Az algoritmusok, szoftverek képesek arra, amire csak nagyon kevés és nagyon sikeres bróker, illetve pénzügyi tanácsadó, vagy még ők sem: valós időben, szimultán több ügyletet is lebonyolítani, sokmilliónyi részvény mozgását figyelni, mindezt pedig elképesztő sebességgel.
Ami pedig talán a legfontosabb, mindezt feltűnés nélkül teszik, hiszen a legtöbb pénzt azokkal a részvényekkel lehet keresni, amikre még nem csapott le a többi bróker. Nem véletlen, hogy mára a gépi tanulás alapú algoritmusok gyakorlatilag átvették a hatalmat a sztárbrókerektől, hiszen nincs az a Wall Street-i farkas, aki a gépek reakcióidejével versenyezve, szépen csendben képes dönteni a papírok sorsáról. Az emberi agy és döntéshozatali folyamatok is gyorsak, már önmagában az a tény is dollármilliárdokat jelent a tőzsdei kereskedésben, hogy egy AI algoritmus pár száz milliszekundummal gyorsabb, és akkor még a komplex piaci mozgások, a politikai gazdasági és pénzügyi hírek a tőzsdére gyakorolt hatásáról és az ezek alapján létrehozott predikciókról nem is beszéltünk.
2014-re a teljes amerikai tőzsdepiac üzleteinek 75 százalékát robotok, pontosabban algoritmusok és neurális hálózatok intézték, azóta pedig még tovább nőtt ez a szám. Épp ezért nőhetett ki a földből az utóbbi évtizedben tucatnyi olyan automatizált kereskedésre szakorosodott forex startup, amelyek a kis induló tőkével rendelkező, a tőzsdéhez egyáltalán nem értő ügyfelekre szakosodtak. Ma tehát már ember legyen a talpán, aki teljesen kezdőként elsőre eligazodik az alkalmazásboltok független pénzügyi applikációi között.
Az okos az új buta
A fentiek azt is jelenthetnék, hogy mára a pénzügyi világot tévedhetetlen gépi elmék irányítják, amelyek valóban mindent a lehető legjobban csinálnak, hiszen ami 1 az mindig 1 és ami 0 az mindig 0. De ez persze egyáltalán nem így van, mert ahogy minden más ezen a bolygón, úgy a gépi tanulás és a szoftverek sem tévedhetetlenek. Pontosabban csak annyira fognak tudni jó döntéseket hozni, mint amennyire jó minőségű az adathalmaz, ami alapján döntéseket hoznak – és ez a kulcs a fináncvilág egyik kifejezetten kínos bukásának történetéhez, ami jól illusztrálja, hogy bizony van még hová fejlődnie a gépi okosságnak, főleg akkor, ha súlyos dollármilliárdokkal zsonglőrködik.
A teljes egészében csak nemrég nyilvánosságra hozott eset 2013 áprilisában történt, amikor is a megbízható és hiteles Associated Press hírügynökség ezt posztolta a Twitterre: “Friss hírek! Két robbanás történt a Fehér Háznál, Barack Obama megsérült.”.
Ha a kedves olvasónak nem dereng ilyen esemény – maximum egy-két közepes minőségű hollywoodi akciófilmből lehet a dolog ismerős – az nem véletlen, ugyanis egész egyszerűen ez nem történt meg. Annyi történt mindössze, hogy szíriai hackerek feltörték az AP Twitter fiókját és ők tették közzé a bejegyzést. Azonban erre csak jóval később derült fény, de addig néhány perc alatt több ezren osztották meg az addig megbízható forrásnak ítélt újságírói egyesület bejegyzését. Erre pedig természetesen a kereskedésre szakosodott algoritmusok is “felfigyeltek”, és akcióba léptek, ugyanis szimplán nem voltak felkészítve egy olyan esetre, hogy a rendszerükben megbízhatónak beállított hírforrásból valótlan információt kapnak.
Bár a kiberterroristák célja alapvetően a politikai és társadalmi zavarkeltés volt, de az általuk kiposztolt álhírre, miszerint a bolygó egyik globális nagyhatalmának akkori vezetője megsérült, az automata tranzakciós szoftverek által vezérelt tőzsde pillanatok alatt összeomlott, 140 milliárd dollárnyi vételi értékű veszteséget okozva.
Természetesen a tőzsde nem sokkal később lábra állt, de ezzel együtt egy új korszakba lépett az emberiség, amióta árgus szemekkel figyeljük a mesterséges intelligencia és az autonóm rendszerek (azóta már sokszor megbicsaklott) tévedhetetlenségét többek közt az álhírekkel, deepfake videókkal és képekkel szemben folytatott háborúban.
