Bár egyelőre a virtuális valósággal kapcsolatos divatőrület még nem érkezett el, vannak, akik már itt is új utakat keresnek: a kevert valóság egyik fontos eszköze a Microsoft HoloLens, amely túlmutat a játékon és a szórakozáson is. Rövid VR- és AR-történelem után megnézzük, mire használja a kevert valóságot a Telekom.
Szinte a személyi számítógépek megszületése óta ötletelnek gyártók és fejlesztők azon, hogy a gép által előállított grafikai tartalmakat ne csak egy kétdimenziós felületen, tehát tévén vagy monitoron lehessen megjeleníteni, hanem közvetlenül a szemünk elé vetítve, egy 360 fokban megtekinthető környezet formájában tudjuk megtekinteni. A 90-es években már akadt néhány érdekes kísérlet olyan headsetekre, amelyek külön a két szem előtti mini-kijelzőket használtak, de az akkori grafikai lehetőségek és a mai szemmel nézve kezdetleges megjelenítési technológiák miatt szó szerint csak fejfájást okozott a néhány próbálkozó hardver, és gyorsan a feledés homályába merült.
Aztán jóval később, a kijelzőpanelek felbontásának és flexibilitásának fejlődése, valamint a mozgásérzékelés pontosságának erősödése újra elhozta a VR-headsetek kérdését, és elsőként az Oculus adott ki olyan modellt, amely már egész használhatónak bizonyult. Azóta több gyártó is nekikezdett VR-eszközök készítésének, az Oculust pedig egy hatalmas virtuális játszótér ötletének részeként felvásárolta a Facebook, de azért igazán kirobbanó VR-őrületről még ma sem lehet beszélni. A Steam játékforgalmazó adatai szerint az idei év nyarán a felhasználóik mindössze 1,86 százaléka használ virtuális valóság megjelenítésére képes eszközt – ez nagyjából két és félmillió headset-tulajdonost jelent, ami ráadásul érdekes módon visszalépés a tavasszal mért 2,31 százalékos arányhoz képest.
Hogy mi lehet a lassú terjedés oka? Sokan sokféle magyarázattal álltak már elő ezzel kapcsolatban. Egyrészt az eszközöket gyártók köre még mindig viszonylag szűk: az Oculus mellett a HTC, a Valve és a Vive headsetjei látszanak a Steam statisztikájában, valamint a Microsoft “Mixed Reality” eszköze, amire hamarosan visszatérünk. Másrészt még mindig eléggé lassan csordogálnak a VR-ra optimalizált játékok és egyéb szórakoztató tartalmak, és napjaink irtózatos méretű játékdömpingje mellett bizony a legtöbben egyszerűen “elvannak VR nélkül is”. Szintén többen jelölték meg problémaként, hogy a VR headsetek még mindig kevéssé felhasználóbarátok, hiszen a szemet eltakaró, a fejre eléggé ránehezedő kütyükről van szó, amelyek többsége vezetékkel kapcsolódik a PC-khez vagy konzolokhoz, és speciális kontrollert igényel a használata. Emellett pár gyártó, például a Samsung is próbálkozott olyan VR-headsetekkel, amelyekbe okostelefont kellett bepattintani és lényegében ezek kijelzőjét osztotta fel úgy, hogy a felhasználók 360 fokos környezetként észleljék a látottakat, ez viszont kizárólag a legerősebb csúcsmobilokat támogatta és a minőség még így sem ért fel a PC-s megoldásokhoz.
Tehát egyelőre a klasszikus VR-vonalon mindenki valami olyasmi megoldásra vár, amely könnyedebb kialakítású, egyszerűbben kezelhető és jóval több tartalom érhető el rá. De még az is lehet, hogy nem ez az út lesz az igazán érdekes, hanem egy oldalág: a kiterjesztett valóságé.
VR helyett AR?
A Mixed Reality néven használt technológia annyiban különbözik a VR-től, hogy a felhasználókat nem takarja el a valódi környezettől, hogy kizárólag a gép által generált világot láthassák. A kiterjesztett valóságot használó eszközben egyszerre látjuk a valódi környezetünk képét, és a gép által elénk vetített elemeket, ráadásul tökéletes együttműködésben.
Megtehetjük például, hogy egy baráti társasággal a saját lakásunkban a saját asztalunkra virtuálisan helyezzünk rá egy társasjátékot, amely ráadásul egy valódival ellentétben mozgó bábukkal, élő terepasztallal turbózhatja fel a megszokott élményt. Egy Minecraft-jellegű játékban a virtuális építőkockák alapjául használhatjuk a padlónkat, a szobánk falát és a többi bútort, egy mini autóversenyt végigvihetünk a lakás különféle pontjain átvezetett pályán és így tovább.
És persze a játék csak egy a felhasználási módok közül: mivel a virtuális elemek mellett tökéletesen “benne maradunk” saját világunkban is, a kevert valóság kiválóan alkalmas oktatásra, ipari és egyéb üzleti felhasználásra is. Egy autószerelő például a valódi jármű motorházterében láthatja a gép által kirajzolt műszaki környezetet és akár animált formában kaphat segítséget arról, hol csavarjon ki, húzzon meg vagy cseréljen ki egy adott alkatrészt. Egy építész egy “szűz” területre húzhatja fel a megtervezett épület látványtervét, egy művész előre bemutathatja a készülő képet vagy szobrot a későbbi helyén és így tovább.
Fontos, hogy itt interakció is van a fizikai és a digitális világ között, tehát a valós környezetben működő berendezések (például gépek, épületek) kezelése is lehetséges a digitális hologramokon keresztül. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy például a „valódi kezünkkel” nyomhatunk meg egy olyan gombot, amelyet már a virtuális környezet tesz elénk, és ezzel elindítok egy való világban működtetett routert.
A kevert valóság igazi úttörő: ahol tud, segít
A Microsoft 2016-ban adta ki saját AR eszközének fejlesztői változatát. A redmondi gyártó által HoloLens névre keresztelt headset Windows 10-re épülő Mixed Reality platformra épül, és három évvel később megjelent a HoloLens 2 is, bár még szintén csak fejlesztői változatban, a boltokban elérhető modell megjelenési időpontjáról még nincs hivatalos információ. Ennek ellenére a Microsoft vállalati értékesítési csatornáin már könnyen beszerezhető az eszköz, amelyből az idei év elején a Telekom is “bevásárolt”.
Tóth Imre, a hálózati létesítéssel és karbantartással foglalkozó részleg vezetője szerint egy HoloLens ugyan nem olcsó, de már az első néhány éles felhasználás során megtérülhet a befektetés. A Telekom szolgáltatóként sok adatközpontot és géptermet üzemeltet, folyamatosan vezetik ki az elavult berendezéseket és létesítenek újakat, optimalizálást hajtanak végre, például átrendezéssel csökkentik a gépterem méretét. A tevékenység során a tervezési fázisban minden szakterület képviselője több alkalommal a helyszínre utazik, azonban az egri és gyöngyösi gépterem bejárásánál már csak egyetlen kolléga volt a helyszínen, és HoloLens-en keresztül közvetítette a látnivalókat több mint 30 résztvevőnek, szakértőnek. A Teams felületén könnyedén kapcsolódó távoli nézők úgy láthatnak mindent, mintha ők is a teremben lennének, viszont így utazási időt, benzinköltséget, mérnök-óradíjat spórolhatnak, ráadásul irodai körülmények között hozhatnak azonnali döntéseket.
Egy másik esetben kifejezetten frappáns módon tesztelték a távoli segítségnyújtás új módszerét: egy miskolci telephelyen épp Friedl Zsuzsanna, a Telekom Chief People Officere próbálta fel a HoloLens-t, amikor a virtuális kijelzőn látta, hogy Teams-hívása érkezik. A hálózatfelügyeleti központból hívták, hogy “ha már úgyis ott van”, javítson meg egy műszaki problémát. Elsőre nagy volt az izgalom, hiszen egy HR-vezetőt ritkán kérnek effélére, azonban gyorsan kiderült, hogy az adott feladatot a kevert valóság segítségével a szakértő tökéletesen tudta “távirányítani”: nem csak azt látták, amit Zsuzsanna a helyszínen látott, de megosztott kijelzőn videós segédletet is tudtak mutatni neki, így pillanatok alatt megoldotta a problémát. Ez persze egy kirívó eset, azonban jól illusztrálja azt, hogy egy adott telepítés vagy javítás esetén nem szükséges kivárni az esetlegesen messzebb tartózkodó szakértő megérkezését, sokszor elég lehet az, ha a legközelebbi kolléga a helyszínre érkezik és az adott feladat legjobb tudora a HoloLens segítésével távolról asszisztálja végig a probléma megoldását.
Ilyen esetekben segít a kevert valóság fent említett tulajdonsága, amelyben a valós környezetre virtuális réteget lehet rávetíteni: ha például adott egy helyszín, ahol egy router valamelyik portja hibás, az oda érkező szakember a headsetben a valós routeren már piros virtuális pöttyel megjelölve látja a kérdéses portot, vagy akár az onnan kiinduló hálózati útvonalakat és a hiba által érintett többi gépet is. Tóth Imre szerint a HoloLens által biztosított lehetőségek is végső soron az ügyfélélmény javítását segítik, hiszen egy új szolgáltatás telepítése vagy egy hiba elhárítása nagyságrendekkel hatékonyabban és gyorsabban megvalósítható.
Határtalan lehetőségek
A fenti példák csak a kezdetet jelentik: Tóth Imre úgy fogalmazott, hogy a HoloLens lehetőségei szinte végtelenek, csak az igényekhez kell igazítani ezeket. A már meglévő alkalmazásokat implementálni kell a kevert valóságot biztosító környezetbe, illetve új, a belső rendszerekkel összekapcsolt alkalmazásokat is ki lehet majd fejleszteni.
A szakember jövőbeni példaként többek között az eszköznyilvántartás egyszerűsítését említette. Egy megfelelően megírt szoftverrel és annak a rendszerhez kapcsolásával akár az is elérhető, hogy egy helyszín teljes eszközparkjának nyilvántartását pillanatok alatt lehessen frissíteni, mindössze azáltal, hogy valaki HoloLens-t viselve végigsétál az asztalok és polcok között, és mindenre ránéz. A rendszer pedig vonalkódok, vagy akár egyéb optikai azonosítási módszerek segítségével párosítja a felismert eszközöket az adatbázissal, és mindenféle manuális beavatkozás nélkül azonnal rendelkezésre áll az aktuális eszközök listája.
Hasonlóan megkönnyítheti a kevert valóság alkalmazása a szakemberek oktatását: az elméleti példák, diák és rajzok helyett a helyszínen tartózkodó oktató valós eszközök és körülmények között mutathatja be a folyamatokat, miközben akár a műszaki rajzokat és egyéb adatokat a tér különböző pontjaira virtuálisan tudja felhelyezni: ezáltal nem csak hatékonyabb és gyorsabb, de élvezhetőbb és könnyebben is befogadható a képzési anyag.
A Telekom tehát láthatóan nem a játék oldaláról fogta meg a kevert valóság kérdését, de az tény, hogy a jól eltalált, ügyesen fejlesztett megoldások és a HoloLens használatával egy csomó területen szinte gyerekjáték lehet a munka.
