Rengeteg Magyar Telekom előfizető váltott gigabites netre az otthon falai közzé zárva a kijárási korlátozások alatt, és a felfutás azóta sem állt meg. Erről és a rézmentesítésről faggattuk Keresztes Istvánt, a Magyar Telekom szakértőjét.
500 Mbit/s: a magyarok többsége ilyen sebességgel szörföl ma a neten. A kép azonban gyorsan változik, egyre többen ismerik fel ugyanis azt, hogy gyakorlatilag jelentéktelen díjkülönbséggel elérhető az 1000 vagy akár a 2000 Mbit/s is. Különösen a járványhelyzet alatt kezdték el az emberek az otthoni sávszélességet feszegetni, hiszen amikor a négy fal közül dolgozunk, a gyerekek pedig a szomszéd szobában járnak iskolába, szükség van az erős hálózatra. Nem mintha nem volna éppen elég az a fél giga is a szokványos szörfölésre, de a bezártság alatti speciális helyzetben a sávszélesség megoszlik a felhasználók között. Ha már könnyen elérhető és megfizethető a gigabites hálózat, miért ne száguldozhatna a család azon?
Ötmillió magyar háztartásból mintegy kétmillió éri el a gigabites netet a Magyar Telekom hálózatán, és ez a szám folyamatosan nő. Talán ma is üzembe helyeznek valahol az országban egy OLT-t (ez az optikai terminál, avagy az optical line terminal rövidítése). Ez több száz, úgynevezett kifejtési pontot szolgál ki: ide húzzák ki – levegőben vagy a föld alatt – az optikai kábeleket, hogy aztán az egyes lakásokba vezessék a gigabites netet a Magyar Telekom szakemberei. Egy Debrecen méretű város ellátásához mindössze négy OLT-re van szükség.
„Tévhit, hogy a főváros előnyt élvez” – mondja Keresztes István, a Magyar Telekom szakértője. Ezzel szemben a helyzet az, hogy gyakran épp vidéken cserélik le előbb az elavult rézkábeleket optikaiakra, mivel Budapest jelentős részén már korábban kiváltották a rézhálózatot egy fejlettebb, koax-kábeles rendszerre. Bár az optikai hálózat sebessége elméletben felülmúlja a koaxot, ennek napjainkban még semmi jelentősége, ugyanis egy Magyarországon egyedülálló fejlesztésnek köszönhetően, a Telekom ezen a rendszeren is képes gigabites szolgáltatást biztosítani.
A gigabit az a fel- és letöltési sebesség, amelynél egy átlagos háztartásnak napjainkban nincs szüksége többre. „Otthon lehet az egész nagycsalád, akár mindenki egyszerre netezhet, videós tartalmakat, filmeket nézve – a gigabit zökkenőmentesen ki fog szolgálni mindenkit” – erősíti meg Keresztes István.
De hogyan juthatok én ehhez hozzá?
Jó esetben a Telekom egy munkatársa már fel is hívta a figyelmemet a lehetőségre, úgyhogy egy csomagváltás, és sínen van a dolog. Ha nem, akkor akár az interneten, akár telefonon lehet kezdeményezni a váltást. Keresztes István külön felhívja a figyelmet az előfizetők rendelkezésére álló lehetőségre, a Telekom applikációra: ez a legkényelmesebb módja az ügyintézésnek.
A Telekom szakemberei meg fogják vizsgálni, hogy az adott területen, ahol lakom, elérhető-e a gigabites hálózat. Ha igen, már indul is egy szaki, hogy egy közelemben lévő optikai dobozból kiszálazza a nekem dedikált vezetéket, és ezt bejuttassa az otthonomba. Ez a művelet, az adminisztrációval együtt, nem vehet igénybe többet nyolc napnál, de általában ennél hamarabb lezavarják. Simán előfordulhat ugyanis, hogy nem is kell kiszállni és nem is kell semmiféle szerelést elvégezni, mert az infrastruktúra már eleve adott a háztartásban, csak az előfizető még nem használta ki annak minden előnyét. Ilyenkor elég „egy gombot megnyomni”, esetleg a routert kicserélni, hogy aztán füstölgő gumikkal kezdjünk száguldozni a világhálón.
A routeren általában négy LAN port található: ide csatlakoztatható az IP TV, egy jelerősítő vagy akár közvetlenül a számítógép. Többnyire azonban az emberek Wifi-n lépnek a netre, amiből a router rögtön egy 2,4 és egy 5GHz-es verziót is elérhetővé tesz. Az előbbi hatótávolsága valamivel nagyobb, cserébe egy picit komótosabb, mint az 5GHz-es. A Telekom kínálatában most kedvezményesen elérhető a hatótávot kiszélesítő jelerősítő: ez a wifit a lakás legtávolabbi sarkába ugyanúgy „elviszi”, mint a diófa alá, a kertbe.
„Az sem jelent műszaki kihívást a Magyar Telekomnak, ha mind a 2 millió háztartás összes felhasználója egyszerre használja a netet, akár a teljes, gigabites sávszélességen” – nyugtat meg mindenkit Keresztes István. Az infrastruktúrát ilyen módon nem lehet túlterhelni: akárhányan is lógnak a neten, a sávszélesség megmarad. Az igaz, hogy a vezeték nélküli kapcsolat, a sávszélesség megoszlása adott háztartáson belül, továbbá a végfelhasználói eszköz (laptop, számítógép), sőt az ethernet kábel minősége is befolyásolja, lassítja a le- és feltöltést (300 Mbit/s a garantált legkisebb letöltési sebesség a Net L 1000/1000 csomag esetén), ez azonban a normál, otthoni felhasználás körülményei között nem okozhat érzékelhető különbséget.
És nálad mi a helyzet? Elérhető már a giganet, vagy csak nincs aktiválva? 😉
