Az okosotthon és okosautó szavakat lassan megszokhatjuk, de a targonca is beférhet a világ nagy, digitális felokosításába? Egy hazai projekt fényesen igazolja, hogy a dolog működik, és ez még csak a kezdet.
Ha elsőre azt halljuk, hogy felokosították az egyik legnagyobb magyar logisztikai cég targoncáit, akár eszünkbe juthat az is, hogy az árukat emelgető és mozgató járművek mostantól parancsszóra, saját maguk jönnek-mennek a raktárakban a dobozokkal, de persze ez nem így működik. A munkagépeket továbbra is képzett szakemberek vezetik és kezelik – viszont a flotta egészének és részeinek áttekintése, ide-oda csoportosítása sosem volt még olyan könnyű, mint a “frissítés” óta. Nézzük, mi is történt valójában!
Sokféle, sokfelé? Nem probléma!
A Waberer’s raktáraiban a targonca-flotta kezelésében az jelentette a legnagyobb gondot, hogy a munkagépek több gyártótól származtak és ezen belül is több típus dolgozott, hiszen a beszerzéseket a vállalat folyamatosan növekvő igényei szerint, időben eltolva intézték. Épp ezért hiába voltak esetleg az egyes gyártókhoz és modellekhez monitoring rendszerek, sokfélére lett volna szükség a teljes eszközpark, több gyártó még több modelljéből álló, közel 400 gépes flotta kezeléséhez, és persze ezek adatait félig-meddig manuálisan lehetett volna csak összegezni.
A heterogén eszközpark ráadásul négy telephelyen belül, 14 különböző raktárban oszlik meg, tehát látható, hogy több okból is komoly igény volt egy olyan rendszerre, amely minden szinten képes figyelni a targoncák állapotát, kihasználtságát, helyzetét és egy csomó egyéb adatot. Nem elég tehát ilyenkor az egyes munkagépeket “felokosítani”, de egy olyan háttérrendszert is ki kell építeni, amelyből azonnal minden szinten mindent megtudhatunk a járművekről.
Veress Sándor, a T-Systems üzletfejlesztési szakértője szerint a megoldást egy komplex rendszer jelentette, melynek kialakításában a T-Systems partnere a Pozi Development Kft. volt. Első fázisában a targoncákat egy Connectbox egységgel szerelték fel: ez az “okos doboz” egyrészt önmagában is tartalmaz szenzorokat, amelyek fontos információkat adnak többek között a jármű helyzetéről és kihasználtságáról, de emellett több egyéb adatforrás kezelésére is képesek. Így például könnyen megoldható, hogy egy megsérült csomagot akár pontosan a “baleset” helyéig és idejéig visszavezethessenek, mivel jól látható időbélyegzők kísérik a szenzor által észlelt extrém sebességváltozást, ami esélyesen egy ütközés vagy egyéb incidens lehetett.
A dobozokból több típus is létezik: alapvetően a raktárak Wi-Fi hálózatán kommunikálnak, de azon targoncák esetében, amelyek például nagyobb távolságokat tesznek meg, esetleg időről időre kijutnak a vezeték nélküli hálózat hatósugarából, SIM-kártyával ellátva mobilhálózaton is képesek kommunikálni, tehát minden esetben stabilan küldik az adatokat. A megoldás további előnye, hogy ideiglenes lefedettségi probléma esetén is könnyen tárolják az információkat, mivel egy járművön másodpercenként nagyjából 200 bájtnyi adat képződik, ami egy egész nap esetén sem éri el a 20 megabájtot.
Látkép a parancsnoki hídról
A rendszer másik pillére az a monitoring rendszer, amely számára már mindegy, hogy az adott érzékelők milyen gyártmányú targoncákról küldik az adatokat, itt akár a felhasználási módjuk alapján lehet csoportosítani és lekérdezni az állapotukat. Ha például valaki arra kíváncsi, hogy egy adott telephelyen tolóoszlopos targoncából többre lenne szükség, gyorsan kideríthető, hogy egy másik raktárban van-e olyan gép az adott kategóriából, amely most, vagy mostanában nincs használatban. Ennek “átvezénylésével” optimalizálható a flotta fenntartása, és a felelősök nem futnak bele olyan csapdákba, amikor egy új targoncát vásárolnak, miközben a mix átrendezésével is megoldható lett volna a probléma.
A felhő-alapon működő menedzsment-rendszerben az azonnali eseteken kívül tökéletesen le lehet követni szezonálisan jellemző adatokat, amelyek segíthetnek a járműpark elosztásának, kihasználtságának, vagy akár szervizelési feladatainak előre tervezésében. A rendszert összekötötték a Waberer’s dolgozóinak belépőkártyáival is, így az is jól ellenőrizhető, hogy ki mikor használta a gépeket, és persze betartatható az is, hogy csak a megfelelő képzettségű kollégák indíthassanak el egy adott targoncát.
Az ügyfél által kért rendszer emellett arra is képes, hogy adatokat exportáljanak ki belőle, amelyet akár meglévő vállalatirányítási szoftverekben is használhatnak további elemzésekre. Önmagában pedig egy Microsoft Azure platformra épülő felhőalapú megoldásról van szó, amelyben a megfelelő jogosultság-kezelés után komplex kimutatásokat is lehet készíteni. Ugyanez akár azt is lehetővé teszi, hogy az adott jármű üzembe helyezése előtt teljes műszaki állapotfelmérést is elvégezzenek rajta, és egyfajta checklist mentén meggyőződjenek arról, hogy a targonca valóban készen áll a baleset- és hibamentes használatra.
Traktoroktól a céges személyautó-flottáig
A rendszer tesztje 2021 februárjában öt különféle targoncatípussal indult, és most már hamarosan a Waberer’s teljes targonca-állományát kiszolgálja. Veress Sándor szerint a projekt azt is megmutatta, hogy hasonló megoldást egyéb területeken is könnyen és hatékonyan alkalmazni lehet. Hasznos lehet például olyan mezőgazdasági alkalmazásokban is, ahol nagy területeken sok gép dolgozik, így optimalizálható a kihasználásuk és követhető a helyzetük, állapotuk. De a lehetőségek száma szinte végtelen, hiszen bármilyen munkagép vagy jármű kezelhető, és “összefogható” az okosdobozok és az őket kezelő cloud-rendszer segítségével.
Emellett a logisztikai alkalmazás is kibővíthető a targoncák követésén túl, hiszen a rendszer moduláris: pozicionáló eszközök hozzáadásával akár teljes térképek rajzolhatók fel arról, mikor milyen útvonalon járt a targonca. Ez pedig segíthet akár a sofőr útvonalának optimalizálásában, de a teljes tárolás átrendezésében is, amely időt és energiát spórolhat, valamint a gyalogosok által is használt területek elkerülésével a balesetektől is véd. A kis szenzordobozzal még az is megoldható, hogy a targoncavillákra szerelt RFID-olvasók használatával automatikusan azonosítja az épp szállított árukat, ami pedig már a teljes raktárkészlet kezelésében nyújthat megfizethetetlen segítséget.
Az okos targoncákat tehát még mindig emberek vezetik – de minden másra figyelnek a csendben adatokat gyűjtő és továbbító rendszerek. A cél pedig a hatékonyabban, gyorsabban, átláthatóbban működő flotta, és ezen keresztül a még jobb hatásfokkal dolgozó vállalat.
