„A következő évtizedben az 5G által generált bevételek 1.500 milliárd dollárt érhetnek el az infokommunikációs szektorban. A várakozások szerint az üzleti szolgáltatások terén akár 35 százalékos forgalombővülés is bekövetkezhet a 10 legjelentősebb iparágban” – mondja a Pont-Most blognak Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója.
Az idei év egyik slágertémája várhatóan az 5G a mobilkommunikációban, több országban, több szolgáltató hálózatán is működik már a technológia, illetve Magyarországon is van kereskedelmi hálózat. Mik a legfőbb motivátorok ma egy operátor részéről az 5G bevezetését illetően?
A jelenlegi lendület alapján az 5G elterjedése várhatóan sokkal gyorsabb lesz, mint az LTE esetében. A 2019 novemberében kiadott Mobilitási Jelentésünk előrejelzései szerint az 5G lakossági lefedettsége 2025-re elérheti a 65 százalékot, és a globális adatforgalom 45 százaléka 5G hálózatokon bonyolódik majd. Az okostelefon felhasználók átlagos havi adatforgalma a jelenlegi 7,2 GB-ról 24 GB-ra emelkedik 2025 végére, részben az olyan új fogyasztói szokások elterjedése miatt, mint a virtuális valóság (VR) videóstreaming. Az újonnan indított 5G hálózatokkal elérhetővé váló nagyobb sebességet, új szolgáltatásokat és tartalmakat is tartalmazó csomagokat átlagosan 20%-kal drágábban tudják értékesíteni, mint a csak 4G szolgáltatásokat tartalmazókat.
Az 5G hálózat bekapcsolásával a Dolgok Internete (IoT) és az Ipar 4.0 terén is új lehetőségek nyílnak meg. A lakossági felhasználás mellett ugyanis az 5G az ipari alkalmazások fejlesztésének innovációs platformja, motorja. A mobil hálózatok által támogatott úgynevezett Private Network megoldások lehetővé teszik, hogy a szolgáltatók a legkülönbözőbb cégek számára (a közlekedéstől az egészségügyig és az automatizált gyáraktól a repterekig) nyújtsanak nagysebességű és rendkívül alacsony késleltetésű szolgáltatásokat és digitális megoldásokat.
Hogyan állnak most az 5G-s fejlesztések globálisan? Hogyan zajlik a folyamat Európában?
Az Ericssonnak sikerült elsőként négy kontinensen, minden frekvenciasávon élő kereskedelmi hálózat működését biztosítani.
Az első európai kereskedelmi 5G hálózatot Svájc legnagyobb telekommunikációs szolgáltatójával, a Swisscommal indítottuk el 2019 áprilisában. Ezt követően júliusban a Vodafone UK-val indítottuk el az 5G szolgáltatást a lakossági és üzleti ügyfelek számára. Az 5G hálózatunkat használja Európában továbbá Németországban a Vodafone, Írországban az eir, Norvégiában a Telia és a Telenor, Svédországban szintén a Telenor, Dániában a TDC és a Telenor és Olaszországban a Wind Tre.
Fennáll ugyanakkor a veszély, hogy Európa a technológiai fölény ellenére lemarad az 5G terén. Az elmúlt évtized során az 5G európai népszerűsítése jelentős támogatást élvezett, a tényleges megvalósításban azonban a kontinens gyorsan kezd lemaradni Észak-Amerika, Északkelet-Ázsia és Ausztrália mögött. Ez a késedelem strukturális problémákra vezethető vissza – a frekvenciasávok hiányára, illetve a szabályozó hatóságok és szolgáltatók kivárására.
Az operátorok számára az egyik legkomolyabb dilemma most, hogy hogyan tudnak majd pénzt keresni az új technológiával. Milyen megtérüléssel kell számolnia egy operátornak az 5G-s bevezetéseknél?
Az 5G okostelefonnal, routerekkel és a megfelelő applikációkkal rendelkező ügyfelek a lefedettségi területeken azonnal élvezhetik a nagy hálózati sebesség és a rendkívül alacsony késleltetés előnyeit, valamint az 5G továbbfejlesztett mobilszélessávú funkcióit az infotainment, a játékok, a virtuális valóság, valamint az immerzív média területén. Az okostelefon-felhasználók saját bevallásuk szerint hajlandóak akár 20 százalékkal többet fizetni az 5G-vel elérhető nagyobb sebességet, szolgáltatásokat, tartalmakat is magában foglaló díjcsomagokért, míg a korai belépők felét még a 32 százalékos felár sem riasztaná el – ez derül ki a 2019. évi saját nemzetközi kutatásainkon alapuló ConsumerLab jelentésünkből, mely „Az 5G fogyasztói potenciálja” címmel jelent meg.
Emellett az 5G ökoszisztémát azzal is erősítjük, hogy a chipkészlet- és készülékgyártók számára csökkentjük a piacra kerülési időt. Többgyártós együttműködést biztosítunk az 5G készülékek és hálózatok számára, ezzel elősegítve a az 5G-képes eszközök mielőbbi piacra kerülését, hogy a felhasználók élvezhessék az 5G szolgáltatások előnyeit.
A következő évtizedben az 5G által generált bevételek 1.500 milliárd dollárt érhetnek el a teljes IKT szektorban (információs és kommunikációs technológiák). A várakozások szerint a telekommunikáció B2B szolgáltatásai terén akár 35 százalékos forgalombővülés is bekövetkezhet az említett időszakban a 10 legjelentősebb iparágban. Ezek a területek: a gyártás, az energiatermelés és a közművek, a közbiztonság, az egészségügy, a közlekedés, a média, az autóipar, a pénzügy, a kereskedelem és a mezőgazdaság.
Többször felmerülő probléma az is, hogy folyamatos spektrumhiány van, de az 5G-nél van erre is megoldás…
Igen, ezt mi Dynamic Spectrum Sharingnek (DSS) nevezzük, és az az eljárás célja, hogy próbáljunk egy olyan átmenetet képezni a 4G és az 5G között, melynek köszönhetően nem kell az operátornak úgy felépítenie jelentős költségek árán az új generációs hálózatát, hogy eleinte eredendően alacsony kihasználtsággal működik. Ebben a rendszerben minden elérhető frekvencián biztosítani tudjuk azt, hogy mind a 4G, mind az 5G készülékek dinamikus terheléselosztás mellett együtt tudjanak működni a hálózattal. A DSS lehetőséget ad arra, hogy akár 1 milliszekundumonként változtassa a rendszer az adott cellában a különböző technológiákra allokált spektrummennyiséget. Ráadásul sikerült elérnünk azt is, hogy szabványosítási folyamatot követően megjelenjen a termináloldalon is ennek a technológiának a támogatása.
Ha már szóba került a szabványosítás, a jelenleg széles körben használt 5G non-standalone szabványra az iparágban többen nem is tekintenek igazi 5G-ként. Miért?
A non-standalone 5G a nevéből fakadóan azt jelenti, hogy nem tud külön működni csak az 5G hálózat, kell hozzá egy 4G kapcsolat, ahol a kontroll csatornán keresztül kommunikál az eszköz. Ebből az is következik, hogy meglévő 4G maghálózatot kell „felokosítani”, hogy ezt a funkciót el tudja látni. Rádiós oldalon azonban gyakorlatilag semmi különbség nincs a non-standalone és standalone rendszerek közt. Az Ericsson alapsávi vezérlői ugyanakkor a számítási kapacitás-tartaléknak köszönhetően egy szoftverfrissítéssel továbbfejleszthetők lesznek a standalone szabványnak megfelelően. Ekkor fognak majd megjelenni az olyan, fejlett 5G-s technológiák, mint a szeletelés (network slicing), ami gyakorlatilag úgy fog kinézni, mintha több, egymástól számos paraméterét tekintve elkülönülő alhálózat működne egy nagy hálózaton belül.
És itt jelennek majd meg azok az ultra alacsony késleltetési idők, melyekről az 5G kapcsán általánosságban előnyként szoktak beszélni?
Jelenleg non-standalone hálózaton 9-10 milliszekundum köré tudunk lemenni, ami az LTE (4G technológia) 15-20 milliszekundumához képest azért elég jelentős előrelépés. A maghálózat fejlesztésével viszont valóban el tudunk jutni akár 1 milliszekundumos késleltetésig is, de ezzel együtt a kritikus felhasználási területen közel is kell vinni a maghálózat azon részét, amin keresztül majd az 1 milliszekundum késleltetés biztosítható.
Magyarországon egyébként szükség van ma erre? A mobilszolgáltatóktól mindig azt halljuk, hogy a hálózatok nagyon jól szerepelnek a nemzetközi iparági megmérettetéseken, a 4G-s hálózatok relatíve nagy kapacitástartalékokkal rendelkeznek.
Tényleg jók a magyar hálózatok, ami nem azt jelenti, hogy nem lenne igény fejlesztésre. Mi úgy gondoljuk, hogy pont az ipari alkalmazások lehetnek olyan lehetőségek Magyarországon, amelyek hozzájárulhatnának az ipari termelés hatékonyságának növeléséhez. Másrészt az 5G-s kommunikációra épülő IoT megoldások például a mezőgazdaságban is óriási hatékonyságnövelő tényezők lehetnek, ez az ágazat a gyártás mellett szintén szintén meghatározó a magyar gazdaság számára.
Azért a végfelhasználóknál is el tudunk képzelni olyan igényeket, melyek már most is jelentkeznek, ilyen lehet például az AR/VR (kiterjesztett valóság / virtuális valóság) alkalmazások, amelyeknek terjedéséhez alapvető feltétel lesz az 5G hálózat. Azt is látni kell, hogy az operátorok részére is komoly teljesítmény és hatékonyságnövelő tényező az 5G, hiszen jóval nagyobb kapacitást tudunk biztosítani ugyanazon a frekvenciaszeleten, ugyanazon a helyen, ami csökkentheti a mobilcég fajlagos költségeit.
Az 5G kapcsán az is szinte mindennapos beszédtéma, hogy ki fogja ezeket a hálózatokat megvédeni, és főleg kitől/mitől. A biztonsági incidensektől való félelem, illetve az óvintézkedések mennyire lassítják a technológia terjedését?
Az Ericssonnak az az alapvető álláspontja, hogy mi eddig is nagyon komolyan vettük a biztonságot, bár valószínűleg minden gyártó ezt mondja. De azt is látjuk, hogy a biztonságra a következő években kutatás/fejlesztési oldalon komolyabb erőforrásokat kell majd áldozni. Ezzel együtt úgy is gondoljuk, hogy ez egy üzleti lehetőség a részünkre, vagyis minél több ilyen biztonsági funkciót tudunk integrálni a rendszereinkbe, azzal újabb üzletet tudunk generálni.
Az tény és való, hogy ha fölösleges és hosszan tartó szoftver auditokba kellene belefutnunk, az elég súlyosan veszélyeztetné az iparágat. Ma már ott tartunk, hogy vannak olyan rendszereink, melyekhez szinte napi szinten adjuk ki az új szoftverfrissítéseket, tehát az már régen a múlté, hogy a core hálózathoz évente egy szoftverkiadás jött. Nyilván auditálni kell a szoftvereket, de hogy ezt folyamatosan, minden kiadással, napi szinten elvégezzük, az nem életszerű.
