Az 5G lesz a digitális világ idegrendszere

/, GÉP/Az 5G lesz a digitális világ idegrendszere

Az 5G sokkal gyorsabb. Az 5G sokkal tágasabb. Az 5G sokkal okosabb. De miért jó nekünk, hogy az új internet mindenben jobb annál, mint amit ma használunk? Mit ad nekünk az új hálózat? Mi értelme van a még gyorsabb letöltésnek?

Az 5G a következő generációs mobil szélessáv, amely sokkal gyorsabb adat letöltési és feltöltési sebességet, nagyobb lefedettséget és stabilabb kapcsolatokat ígér. Az új hálózati szabvány azonban nem csak a gyorsabb okostelefonokról szól, amelyek majd a jelenlegi 4G sebességének többszörösével streamelik a filmeket, vagy fogadják a facebook-live közvetítéseket. A nagy sávszélesség és a kis késleltetési idő lehetőséget teremt arra, hogy különböző gépek, drónok, szenzorok, robotok és egyéb eszközök, amelyek már 5G-hálózatokra képesek csatlakozni, teljes jogú tagjai legyenek a digitális világnak és a dolgok internetének (Internet of Things, IoT). Autók, orvosi műszerek, parkolóhelyek, buszok, jelzőlámpák, otthonok – mind 5G képesek lesznek.

Az 5G filozófiája és működési szisztémája nagyban hasonlít az emberi idegrendszer működéséhez. Az emberi testben a szem, a fül, a bőr, az orr, és még ki tudja, hány érzékszerv információit dolgozza fel az agy, s ezen információk alapján vezérli a test bizonyos részeit, mindezt pedig a másodperc törtrésze alatt, emberi aggyal felfoghatatlanul rövid idő alatt.

Képzeljük el, hogy a dolgok internete, vagy épp a világ, egyetlen hatalmas emberi test. Ennek idegrendszere és agya az 5G. Szenzorok állítanak elő információkat, amit aztán feldolgoz egy agy, vagy ahogy mondjuk, a felhő, s az eredmény alapján utasít más eszközöket. Annyiban különbözik az emberi idegrendszertől, hogy még annál is gyorsabb, valamint, egy nagy rendszeren belül sok apró önálló rendszer is működhet, s minden mindennel összefügg. Érthető? Igen. Felfoghatatlan? Ma még igen, persze a jó értelemben, miszerint minden nap rácsodálkozunk, hová jutott körülöttünk a technika. De nézzünk egy-két konkrét példát!

Képzeljünk el egy várost, amelyben a közlekedési eszközök között vannak ember vezérelte és önvezető járművek is. Az autók agyának folyamatosan szüksége van a környezet információira, az útvonal forgalmi információira, az időjárási körülményekre, és még megannyi dologra. És nagyon fontos, hogy minden információ akkor jusson el az adott eszközhöz, amikor az keletkezik. De az is kulcskérdés, hogy az információból a pillanat törtrésze alatt eldöntse az autó – vagy éppen egy felhő-béli mesterséges intelligencia – hogy az adott infó fontos-e annyira, hogy az autó változtasson a mozgásán, s ha igen, azt a parancsot ki is adja a járműnek. Leírni, elmondani, elképesztő hosszú. A valóságban az emberi agy sebességével, vagy még annál is gyorsabban kell történnie mindennek.

Az 5G esetében tehát a gyorsaság nem kizárólag a letöltés gyorsaságát jelenti, hanem az adatok azonnali eljuttatását A-ból B-be, valamint az adatok feldolgozását és az eredmény továbbítását. A digitális világban, a dolgok internetében az internetre sokkal több eszköz csatlakozik majd, mint ma. És ez a sok eszköz nemcsak alkalmanként kommunikál egymással, hanem szinte folyamatosan. Nem feltétlenül kell mindig videóképeket továbbítaniuk, van, hogy néhány bites üzenetet küldenek, de vannak olyan adatok, amelyekre azonnal szükség van, akár egy intelligens forgalomirányítási rendszerről beszélünk, akár a jövő egészségügyi megoldásairól, amikor akár egy mentőautóban már elvégezhetők a legfontosabb vizsgálatok és az eredmények előre küldhetőek a kórházba. A rendszer persze prioritást tud adni bizonyos adatoknak, és hátrébb tud sorolni kevésbé fontosakat, és mindezt automatikusan, mesterséges intelligenciát használva különbözteti meg. Emellett pedig tele lesz a világ olyan alacsony energiafelhasználású szenzorokkal, amelyekből pont hatékonyságuk miatt lesz egyre több, és ugyan egyenként nem pumpálnak sok adatot a hálózatba, de összességében igencsak megterhelnének egy mostani mostani generációs rendszert.

Ha a hálózaton tényleg ilyen gyorsan rohannak az adatok és szinte minden elképzelhető eszköz az 5G hálózatra csatlakozhat, és mire egyet számolunk, már fel is dolgoztuk a szenzorok jeleit, akkor lehetővé válik, hogy olyan gyárak végezzék el az emberi dolgozók helyett az esetenként veszélyes, vagy monoton munkát, amelyek irányításában mesterséges intelligencia segít, vagy éppen az, hogy az önvezető autód magától megtalálja a parkolóhelyet ott, ahová éppen tartasz.

Szintén fontos terület az egyre népszerűbbé váló okosotthonok piaca. A különféle szenzorokkal és egyéb információforrásokkal összekötött lakások vezérlése akár emberi beavatkozás nélkül alkalmazkodhat például az időjárás változásához a fűtés vagy épp a világítás szabályozásával, de az sem légből kapott ötlet, hogy az otthoni digitális asszisztens az alapján állítsa össze a napirendedet, mit „mondanak” neki a város közlekedését figyelő rendszerek, így egy torlódásokkal, balesetekkel teli napon az intelligens ébresztőóránk egy órával korábban ébreszt.

A lehetőségeket napestig sorolhatnánk, már csak azért is, mert Magyarországon jelentős 5G fejlesztések zajlanak. Az önvezető autók zalaegerszegi tesztpályájára már komoly alkalmazásokat programoznak a szakik. Több világcég, így az Ericsson, vagy éppen a Nokia magyar cégeinél is zajlanak különböző 5G fejlesztések – például arra vonatkozóan, hogy a modern távközlési hálózatok a mesterséges intelligenciát használva hogyan gyógyíthatják meg saját magukat egy esetleges műszaki hiba esetén.

A Telekom több tesztet bonyolított már le az 5G technológiával. 2017. októberben például az Ericssonnal – akkor még laboratóriumi körülmények között – létrehozta az első magyarországi 5G kapcsolatot, amely 22 Gbps letöltési sebességet ért el. A bemutató a 15 GHz-es frekvenciasávban zajlott és 800 MHz-es sávszélességet használt. Később, 2018. júliusban pedig elsőként mutatott be valós körülmények között működő 5G hálózatot korábbi budapesti székházában, a Krisztina körúton. Az ottani teszthálózat szabványosítás előtti, kereskedelmi bevezetés előtt álló 5G berendezések segítségével valósult meg, és a 3,7 GHz-es frekvenciasávban működött. A tavalyi bemutatón a vállalat a valós életből vett látványos példákon keresztül mutatta meg, mire lesz képes a jövőben az 5G technológia.

Okos otthonaink, okos járműveink, okos városaink mind-mind 5G-n kommunikálnak. Persze az okostelefonod is csatlakozik majd az 5G-re, de nem biztos, hogy ezt veszed észre majd először. Persze, ha megtörténik, akkor feltűnik majd, hiszen az 5G olyan a 4G-hez képest, mintha egy személyvonatról átülnél a legmodernebb szuperexpresszre.

Szerző: |2019-01-31T12:32:56+00:002019.01.28|ABLAK, GÉP|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek