Már évek óta olvashatunk róluk, mégsem jelentek meg idáig az utakon: hol vannak a sofőr nélküli autók és mikor váltják le a humán vezetőket?
Ahogy a Vissza a jövőbe önbefűzős cipője és a Szárnyas fejvadász 2019-es jövőképei, úgy a General Motors 1939-es New York-i világkiállításon bemutatott displaye sem vált valóra az elképzelt határidőn belül. A különböző autócégek már évek óta lázban tartanak bennünket a hamarosan megjelenő önvezető autókkal kapcsolatban, de erre még többet kell várnunk, mint gondolnánk.
Bár a jelenleg működésben lévő autók nagy százaléka félautomata, azaz bizonyos helyzetekben lefékezi önmagát és akár be is parkol helyettünk, a teljes automatizálástól még nagyon távol vagyunk. De miért is van szükség önjáró járművekre? A közúti balesetek 94%-át olyan emberi hibafaktorok okozzák, mint az ittas vezetés, telefonálás, elalvás. Ha ezeket kiküszöbölhetnénk, évente másfél millió ember életét menthetnénk meg. Tehát az önvezető járművek iránt inkább biztonsági, mintsem kényelmi okokból van igény. Bár a technológia még nem tökéletes, világszerte ígérgetik, hogy 2025-re a világ autóinak fele teljesen automata lesz.
Honnan számít önvezetőnek egy autó?
Hogy szemléltessük az autók besorolását, bemutatjuk azt az öt kategóriát, amibe az autók sorolhatók automatizáltságuk szerint:
- 0. szint: Ahol még nincs automatizáció. A sofőr folyton kormányoz, sebességet szabályoz, mindenre figyel a járművön belül és kívül.
- 1. szint: Korlátozott járművezetés. Ide tartoznak azok a rendszerek, amelyek bizonyos körülmények között képesek a kormányzást és a gyorsulást / lassítást szabályozni, de nem mindkettőt egyszerre. Ilyen például a sokak által már jó ideje ismert tempomat.
- 2. szint: Sofőrsegítő rendszerek, amelyek egyaránt irányítják a kormányzást és a gyorsulást / lassítást. Ezek a rendszerek a megterhelés egy részét leveszik az ember válláról, de továbbra is megkövetelik, hogy az adott személy mindig figyelmes legyen. Ilyen például a sávtartást szolgáló rendszer.
- 3. szint: Járművek, amelyek bizonyos helyzetekben, például megosztott autópályák forgalmában képesek vezetni magukat. Autonóm módban nincs szükség az emberi beavatkozásra. De az emberi vezetőnek készen kell állnia az átvételre, amikor a jármű olyan helyzetbe kerül, amely meghaladja a korlátját.
- 4. szint: Járművek, amelyek legtöbbször maguk vezethetnek, de bizonyos helyzetekben szükség lehet egy emberi sofőrre, hogy átvegye az irányítást.
- 5. szint: Teljesen autonóm autó. Az ilyen járművek bármikor, bármilyen körülmények között vezethetnek. Nincs szükségük kézi vezérlésre.
A fenti skálán végig követhetőek az előző 80 év fejlődése és fejlesztései. Jelenleg a bárki által elérhető (és a közlekedési hatóságok által is engedélyezett) technológiák terén a harmadik szintnél járunk. Az Audi A8 luxusszedánjának legfrissebb kiadásában például az autóba szerelt Traffic Jam Pilot lehetővé teszi, hogy az autó emberi beavatkozás nélkül vezesse magát, de csak bizonyos feltételek mellett. A rendszer csak maximum óránként 37 mérföldes (körülbelül 59,5 km/órás) sebességgel működik a forgalomban, osztott autópályákon, egyértelműen jelölt be- és kijárattal, tehát szimplán arra szolgál, hogy egy csigatempóban araszoló dugóban ne nekünk kelljen agyonvágnunk a kuplungot és a bokánkat (meg persze az idegzetünket).
Az Audi mellett olyan óriások, mint a Google, Ford, a GM, a BMW és a Mercedes Benz is dolgoznak a tökéletes önjáró autók fejlesztésén, a Nissan pedig annyira biztos a dolgában, hogy már 2020-ra az útra bocsátaná saját gyártmányait. És persze ott az elektromos és önvezető autók forradalmárjának kikiáltott Tesla, amely szíve szerint már az idei év vége előtt automatizálná a nagyvárosok forgalmát.
A másik oldalnak is fel kell készülnie
Fontos azt is látni, hogy az önvezető autózás elterjedésében nem csak a technológiai fejlődésnek van szerepe. Az országok közlekedési szabályzatának, valamint a települések forgalomirányításának is át kell alakulnia ahhoz, hogy a gépi intelligencia által irányított járművek biztonságosan és teljes értékűen a forgalom részei lehessenek.
Jelenleg még egyetlen ország sincs, ahol minden útszakaszra kiterjedő, teljes körű engedéllyel rendelkeznének önvezető járművek. Ilyen engedélyeket általában olyan teszt-szakaszokra adnak ki, ahol kifejezetten odafigyelnek az újfajta autók „beilleszkedésére” és az újszerű forgalmi helyzetek kialakulására. Főként zárt tesztpályákon, szimulált forgalmi helyzetek mellett igyekeznek fejleszteni a gyártók, ez ugyanis egyelőre sokkal jobban garantálja a szoftverhibák, gépi döntések által okozott károk elkerülését.
Emellett már az autonóm járművek elméleti megjelenése óta téma például az is, hogy egy olyan balesetben, amelyet egy „robotsofőr” okoz, vajon kié a valódi felelősség? Az autó tulajdonosáé? Az utasé? Esetleg a gyártóé? Ezeket a kérdéseket még jogi és gyakorlati szinten is meg kell válaszolni ahhoz, hogy létrejöhessen egy önvezető és emberi sofőrök által kezelt autókból álló, kevert forgalom.
Teher alatt nő a robot
Míg a személyszállító autók egymással versengenek, néhány napja felröppent a hír, hogy a UPS befektetése a TuSimple önjáró teherautóiba megtérülni látszik, ugyanis titokban már hónapok óta önjáró teherautók szállítják a küldeményeket Phoenix és Tucson között, ezzel feltárva az automatizálás negyedik szintjét is. Ehhez persze szintén az kellett, hogy az említett útszakaszra kiemelt figyelem irányuljon: olyan biztonsági intézkedések sorát vezették be, amely garantálja a szakaszon autózó emberi sofőrök, valamint az út mentén gyaloglók és élők biztonságát.
Bármennyire is rohamléptekkel halad az autonóm autózás fejlesztése, azért a közeli jövőben az önvezető járművek még csak a prémium árkategóriában lesznek elérhetőek, és először csak rövidebb távokon tudjuk használni őket. Akár évtizedek is eltelhetnek, amíg bármikor bárhova eljuthatunk úgy, hogy egyszer sem kell a kormányhoz érnünk. A technológiai innováció azonban nem csak az autóiparra fog kihatni: egész városképeket kell majd reformálni és új szabályozások válnak majd szükségessé az utazók védelme érdekében.
Idén elindultak a magyarországi tesztek is
A zalaegerszegi ZalaZone Önvezető Jármű Tesztpálya hivatalos megnyitóján, 2019. május 20-án a világon elsőként végeztek forgalmi szituációs teszteket 5G-s adatkapcsolat segítségével autonóm üzemmódban működő járművekkel. A demó során a közreműködők – az Autóipari Próbapálya Zala Kft., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Ericsson Magyarország, az iMAR Navigation GmbH., a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország – olyan technológiákat alkalmaztak, melyek jelenleg a kereskedelmi forgalomban még nem elérhetőek.
Az első bemutatón az iMAR által biztosított két jármű vett részt. Az általuk fejlesztett ultra-precíz pozícionálási és önvezetési technológiáját eddig elsősorban a szárazföldi navigációban, tengeri közlekedésben, repülésben, hadiiparban és egyéb speciális területeken alkalmazták. Segítségével a jármű vezérlése folyamatosan, valós időben rendelkezik a járművek centiméteres pontosságú pozíciójával, és ennek birtokában tud döntéseket hozni.
A bemutató során használt járművek kereskedelmi forgalomban kapható középkategóriás személyautók (KIA Niro és VW Golf) voltak, melyek közül az egyiket önvezető technológiával is felszerelték. Az autók – mivel a pályán a demóhoz csak 400 méteres egyenes szakasz állt rendelkezésre – az elindulást követően maximum 60 km/h sebességgel haladhattak. A két jármű követte egymást kis távolságban, majd az önvezető technológiával felszerelt autó megkerülte a másikat; végül megálltak a pályaszakasz végén – programozott útvonalon, végig autonóm üzemmódban.
A második önvezetési teszt-kombináció keretében egy másik, hazai autóipari műhely megoldásait mutatták be. Ennek során a Budapesti Műszaki Egyetem által kifejlesztett autonóm jármű egy egyedi, úgynevezett „Scenario in the loop” megoldással kiegészített teszt esetet mutatott be, ami az önvezető járművek tesztelésében egy speciális módszert jelent. A tesztjármű mellett itt forgalmi akadályként gyalogosok és egyéb járművek is megjelentek – részben fizikailag, részben pedig az autó szoftverének virtuális terében. A jármű, a szimulációs környezet és a kontrollált tesztbábu közötti kommunikáció a világon egyedülálló módon 5G rendszeren keresztül valósult meg, így biztosítva a valós idejű reagálási képességet.
Az oktatási- és ipari szereplők széleskörű kooperációjával összeállított komplex demonstráció során a világon először volt látható, hogy az alacsony késleltetésű 5G mobil hálózat előnyei hogyan használhatók fel önvezető autók irányításában, vezérlésében. A Magyar Telekom az országban először hozott létre valós 5G tesztkörnyezetet Zalaegerszeg térségében; a tesztpályán az Ericssonnal együttműködve kiépített 4G+ (részben már azóta 5G-képes) állomás tesztelése folyamatosan zajlik már 2018. tavasza óta, ennek egy újabb mérföldköve volt 2019. májusában a standard 5G elindítása teszt üzemben, valamint a partnerekkel közösen megvalósított bemutatók.
