Iroda, iskola és mozi egy lakásban: bírod sávszélességgel?

Főoldal/EMBER, GÉP, TIPPEK/Iroda, iskola és mozi egy lakásban: bírod sávszélességgel?

Arról már korábban szót ejtettünk, hogy az ország vezetékes és mobil internet-hálózata képes kezelni a koronavírus, karantén, távmunka és távoktatás miatti terhelést. De otthon azért nem ennyire egyértelmű a helyzet, érdemes tenni azért, hogy minden és mindenki működni tudjon egyszerre.

Tegyük fel, hogy van egy otthoni internet-előfizetésünk, amelyet eddig úgy használtunk, ahogy évekig megszoktuk: a család dolgozó és tanuló tagjai munkaidő után terhelték valamelyest, főként laza szórakozási célokból. Most azonban otthon maradt apu, anyu és a gyerekek, egyszerre terheli az otthoni internet-elérést a két szülő két különböző munkájából adódó online kommunikáció, csoportmunka, és fájlküldés, miközben a gyerekek szintén folyamatosan, ezzel egyidőben használnak a távoktatáshoz szükséges eszközöket. Ezek együtt bizony már képesek “összeveszni”, és azt tapasztalhatjuk, hogy a korábban tökéletesen elég, vagy akár túlméretezett sávszélességből nem sok marad, akadozik a céges videókonferencia, megszakad a fájlfeltöltés és panaszkodnak a gyerekek, hogy a legrosszabb pillanatokban pottyannak ki a virtuális osztályteremből.

Torlódás a bekötőúton

Ha azt nézzük, hogy az internet tényleg az az “információs szupersztráda”, aminek a hőskorban nevezték, akkor az otthonokba belógó egyes kapcsolatokat tekinthetjük bekötőútnak. Hiába gyors maga az autópálya, ha a bekötőutak vékonyak, de az sem segít, ha ezeken egyszerre több autó közlekedik egymás mellett, vagy épp egymással szemben a sztráda és a garázs között.

Fordítsuk ezt a konkrét problémára: mi okozhat egyáltalán plusz terhelést az otthoni internet-elérésben, mitől lesz hirtelen szűk az a bizonyos bekötőút? A home office-okban ugyan alapvetően ugyanazt a munkát végzi mindenki, mint az irodákban, de itt nincs lehetőség közvetlen csoportmunkára és kommunikációra a munkatársakkal, ahogy a szükséges adatokat sem a céges szerverekről vagy más irodai munkaállomásokról szerezzük be.

Épp ezért egy csomó ilyen funkciót online eszközökkel kell megoldani. Az olyan általánosan elérhető eszközöktől, mint a Skype, a Google Duo és társai, egészen a céges szinten használt rendszerekig, mint a WebEx, sokféle videós csevegő- és konferencia-megoldás létezik, amelyeket mostanában minden bizonnyal többen fognak használni, ezekkel helyettesítve a személyes kontaktust. Emellett pedig az interneten keresztül fel- és letöltött fájlok, a felhő alapú szinkronizáció is nagyot harap az épp elérhető sávszélességből. Szintén számolni kell olyan eszközökkel is, mint a különféle csoportmunka-megoldások, webes dashboardok, prezentációs eszközök.

Alapvetően azonban elmondható, hogy a legnagyobb folyamatos terhelést mindenképp a videós adatok adják, egyértelműen a kommunikációs típus nagy adatsűrűsége miatt. Emellett persze azt is számításba kell venni, hogy egyes munkakörökben (videószerkesztés, képretusálás, 3D modellezés) szükség van nagy fájlok ide-oda mozgatására is, amelynek egy részét eddig a céges belső hálózaton oldották meg a munkatársak, de az ilyen munkakörök azért ritkábbak, mint az otthoni irodába költöző irodisták egészéé. Tehát az egyelőre nem fenyeget, hogy valóban bedugítaná a netet a home office-ok megnövekvő adatforgalma – az viszont már más kérdés, hogy az otthonokban tapasztalható sebességre milyen hatással van a munkahely beköltöztetése, és ez az a terület, ahol oda kell figyelni a részletekre.

Családi munkatársak

A gondot egyrészt az okozhatja, hogy az otthoni internetkapcsolatok sávszélességét nem feltétlenül a folyamatos, sok szálon futó használatot szem előtt tartva rendeltük annak idején. Tudjunk Facebookozni, jöjjön rajta a Netflix rendes felbontáson, működjön akadásmentesen az online játék, és tudjunk Skype-olni a távol lakó rokonokkal – erre nagyjából elég még egy alapszintű előfizetés is.

Akkor viszont már gond lehet, ha egy időben az egyik otthoni gépen videokonferenciázik apu, míg a másik gépen anyu a nyomdára előkészített, óriási tiff fájlokat próbálná feltölteni a céges fájlszerverre, miközben az egyik gyerek online játékkal játszik, a másik pedig 4K-ban streameli a mesét. Ilyenkor bizony már előfordulhat az, hogy az egyszerre jelentkező nagyobb terhelés konkrétan a lakás fel- és letöltési sávszélességét telíti túl, onnantól pedig jöhetnek a megszorítások.

Hol van a legnagyobb dugó?

Érdemes a fenti problémákat megelőzni azzal, hogy tesztelünk: nézzük meg az otthoni eszközök egyidejű használatával, vajon mennyit bír a saját előfizetésünk, kombináljunk lefelé és felfelé irányuló adattípusokat, nagyfelbontású streamet, videós beszélgetést, fájl le- és feltöltést, és figyeljük, elérjük-e a plafont. Ha igen, még itt is van lehetőség orvosolni a problémát akkor, ha a szolgáltatónknál a lakcímünkre van nagyobb csomag, ezekre ugyanis általában online megrendeléssel is válthatunk úgy, hogy azt távolról kapcsolják át, tehát akár már másnap szélesebb kaput nyithatunk a net felé.

Érdemes azt is megnézni, nem a saját kis belső hálózatunk konfigurációja okozza-e a problémát. Simán előfordulhat ugyanis, hogy egyetlen, általános használatra kitalált kis Wi-Fi router csücsül valahol a nagyszobában, amire mindenki vezeték nélkül próbál kapcsolódni, és ilyenkor egész egyszerűen ez a csatlakozási módszer okoz lassulást vagy akadást. Ha tudjuk, a nagyobb hálózati igényű gépeket használjuk vezetékes üzemmódban, az Ethernet portokon és kábeleken átáramló adatok ugyanis felszabadítják a Wi-Fi kapacitását.

Azt is tartsuk szem előtt, hogy ha a hagyományos “egy lakás, egy router” konfigurációban maradunk, más és más hatékonysággal kommunikál majd a nagyszobai tévé, a konyhában működtetett tablet, a gyerekszobai játékkonzol és a pincében kialakított home office laptopja. Számít a távolság, a fizikai akadályok (falak, bútorok és egyebek), valamint akár a szomszédok Wi-Fi hálózatai által okozott interferencia is. Alapesetben tehát egyrészt gondoljuk át, hol igazán optimális elhelyezni a routert, és hogy hol használjuk majd a különféle eszközöket. Természetesen az igazán profi megoldás valamilyen mesh rendszer alkalmazása, amellyel a teljes lakást jól elhelyezett node-okkal “szórjuk be”, így jóval kevésbé vagyunk kitéve a fizikai akadályok és a távolság káros hatásának.

Elővigyázatosság és prioritások

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság külön információs aloldalt is létrehozott azért, hogy felhívja a figyelmet az otthoni internet helyes beállításaira, a sávszélességgel kapcsolatos problémák lehetséges okaira. Érdemes ezt is átnézni, és követni az egyes hibaelhárítási pontokat az internet sebességének megmérésétől a díjcsomag ellenőrzésén át a router elhelyezéséig. Emellett ebben az útmutatóban szerepel egy kevésbé technikai, inkább viselkedésbeli megoldás is: érdemes valóban kissé átszervezni, hogy az otthoni interneten ki, mit, mikor és hogyan csinál. Beszéljük meg például, hogy munkaidőben a gyerekek ne töltsenek le nagyobb méretű fájlokat, és ilyenkor senki ne használjon feleslegesen nagyfelbontású videót streamelő szolgáltatásokat, és kapcsoljuk ki azokat az internetet is elérő eszközöket, amelyeket épp nem használunk.

Összességében tehát tény, hogy otthon eleinte jelentkezhetnek problémák az új helyzet, a lakásban tömörülő többféle, egyidejű internetes tevékenység miatt, de sokféle módszerrel behatárolhatjuk, mi okozza a legnagyobb gondot és konkrét lépésekkel, valamint némi önszabályozással nem lehet gond abból, hogy a lakásban egyszerre működjön akár több virtuális munkahely, osztályterem és szórakoztató központ is.

által|2020-04-28T11:23:39+02:002020.04.28|EMBER, GÉP, TIPPEK|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek