Már rég nincs szükség arra, hogy számítógép előtt üljünk az internetezéshez, de azért a mobilos böngésző sok tekintetben nem ugyanaz, mintha egy nagy monitor állna rendelkezésre. Mutatunk pár tippet ahhoz, hogy így is teljes legyen az élmény.
Amikor az internet elkezdett beszivárogni a felhasználókhoz, még sok szinten döcögött az élmény. Egyrészt modemekkel bíbelődtünk, normál telefonvonalra kellett betárcsáznunk, amihez ugyanúgy számolódtak a percdíjak, mintha csak telefonálnánk (arról nem is beszélve, hogy a csigalassúsággal csorgó letöltések azonnal megszakadtak, ha a másik szobában valaki véletlenül telefonálni kezdett). Másrészt pedig a modemekre kötött számítógépeken általában gyenge grafikai képességű, 13-14 hüvelykes, szembántó CRT monitorok zizegtek, szóval azt éreztük, ennél azért csak jobb lehet. És valóban, a vezetékes internet egyre gyorsabb lett, levált a hagyományos telefonvonalról és a költségei is kiszámíthatóbbá váltak, közben pedig a monitorok ellaposodtak, megnőttek, az LCD és LED kijelzők már nem olyan szembántóak, szóval elvileg eljött a böngészés kánaánja… aztán bumm, betörtek a világba az okostelefonok, és a mobilnet. Az utóbbi hatása persze kifejezetten jótékony, hiszen már bárhol, bármikor kényelmesen, gyorsan elérhetünk bármilyen netes szolgáltatást, de a telefonok fizikai adottságai miatt a kijelző nagyságával ismét visszaléptünk a start mezőre, sőt még hátrébb, hiszen átlagosan 5-7 hüvelykes képátlójú apróságokon kell megjeleníteni a tartalmakat.
Ezzel persze semmi gond, ilyen méretben is érthetővé lehet tenni szövegeket, legfeljebb a népesség egy részének fel kell tennie az olvasószemüvegét. Inkább azzal akadhat problémánk, hogy bizonyos tartalmakat már nehéz ilyen formátumra “préselni” – például táblázatokat, nagyobb felbontású képeket, videókat. Összetett oldalaknál nehézkessé válhat a navigáció, szétcsúszhatnak szövegek, és nem csak fel-le kell pörgetnünk az oldalakat, hanem hosszabb soroknál jobbra-balra is. Mi a megoldás?
Legyen a fejlesztők dolga!
Az első megoldás tulajdonképpen nem is nekünk szól, hanem azoknak, akik a weboldalakat készítik. A kis kijelzős eszközök elterjedése után ugyanis megjelentek azok a megoldások, amelyekkel egyszerre lehet kiszolgálni a desktop böngészők széles megjelenítési formáit és a mobilok vertikális, kicsinyített elrendezését. Az úgynevezett reszponzív dizájn lényege az, hogy a weboldal motorja a látogatáskor észleli, milyen böngészővel és milyen beállításokkal rendelkező eszközzel érkezik a felhasználó, és automatikusan arra szabva jeleníti meg az oldalt.
Ez általában azt jelenti, hogy ugyan tartalmi szempontból minden elérhető mindkét nézetben, egyszerűen az elrendezés alakul át egyrészt a méretezésre való tekintettel, másrészt arra is figyelve, hogy a desktop verziót leginkább egérrel és billentyűzettel, míg a mobil változatot érintéssel vezéreljük. Az alábbi képen megnézhető például a pont-most.hu nagy- és kisképernyős nézete: látható, hogy a mobilos változat automatikusan úgy rendezi be magát, hogy a telefon kijelzőjén is könnyen látható és navigálható legyen.
Nem törődtek vele a fejlesztők? Neked is menni fog!
Ha véletlenül olyan weboldalra bukkansz, ahol a készítők még nem gondoltak a reszponzivitásra, szerencsére van megoldás arra, hogy mobilbaráttá tedd a tartalmat. Ehhez először érdemes letölteni egy olyan mobil böngészőt, amelynek van beépített mobil nézete, ilyen például a Chrome vagy az Opera. Ezek beállításai között megadhatunk olyan segédeket, amelyek kényelmesebbé teszik a kisképernyős használatot. A Chrome-ban például a Beállítások menüben a Kisegítő lehetőségek (Accessibility) menüpontot kell keresnünk.
Az itt megadható egyik lehetőség az úgynevezett egyszerűsített nézet. Ezt engedélyezve, ha meglátogatsz egy kisképernyős változattal nem rendelkező oldalt, a kijelző alján megjelenik egy olyan csík, amelyre rákattintva a böngésző új ablakban mobilra optimalizáltan újra megnyitja az oldalt. Ilyenkor nem csak az elrendezés válik szembaráttá a nagyobb betűkkel és a vertikális elrendezéssel, de a desktop verzión az olvasást nehézkessé tevő elemeket (például nem egységes hátteret) is eltávolítja, tehát egyszerű szöveg-kép formátumban kapjuk meg a tartalmat. Ezt ráadásul még jobban is saját szemünkre szabhatjuk, hiszen kétujjas zoomolással nagyobbra vagy kisebbre vehetjük a szöveg méretét, ilyenkor a nézetet újratördeli a böngésző a még jobb olvashatóság érdekében. Az alábbi képen látható is, hogyan változik meg a látvány, ha az alap nézetről az egyszerűsítettre váltunk.
Szintén a beállítások között adhatjuk meg azt is, hogy a böngésző minden weboldalon engedélyezze a nagyítást. Ezért, ha eredeti nézetben maradunk is, egy olvashatatlanabb sort, vagy egy kicsiben megjelenő kép részletét is megnézhetjük, ha két ujjal ránagyítunk. Emellett ugyancsak ebben a menüpontban állíthatjuk be azt is egy csúszka segítségével, hogy alapértelmezésben mekkora legyen egy weboldal szövege az eredetihez képest.
Appra, magyar!
Van, amikor egy weboldal “mobilosítása” már nem merül ki annyiban, hogy láthatóbbra faragjuk a szöveget és kimagozzuk az olvasást nehezítő elemeket. Egy bonyolultabb portál vagy magazin esetében sok rovattal, folyamatosan változó, dinamikus tartalmakkal kell megbirkózni, és itt a mobil böngészők sem mindig tudnak tökéletesen átalakítani mindent. Épp ezért érdemes körülnézni, hogy az általunk olvasott portálnak nincs-e véletlenül önálló mobilalkalmazás formájában letölthető változata.
Egy ilyen app tulajdonképpen egy kifejezetten mobilra szabott külön felület, amely már eleve úgy “szívja át” a tartalmakat az eredeti helyükről, hogy azok a lehető legjobb élményt adják át kis felületen, beleértve a menüket és egyéb extrákat is. Ha az appot jól rakják össze a fejlesztők, sokkal könnyebb ilyenkor az egyes oldalak, cikkek vagy részletek megosztása, mentése is.
Hasonlóan érdemes például olyan weboldalakat is app formájában használni, mint a mobilbankos vagy apróhirdetési szolgáltatások, online piacterek – ezekben nem csak a keresés és navigáció egyszerűbb a dedikált applikációkban, de általában biztonságos fizetési és adatkezelési megoldásokat is beépítenek. Sok esetben biztonságosabb a belépés is, több mobilbankos appban például már közvetlenül elérhető az ujjlenyomat-alapú azonosítás is, így jelszavakkal sem kell bíbelődnünk.
Végezetül pedig érdemes azért megjegyezni, hogy bár a legtöbb esetben a mobilok kijelzője már figyel a felhasználók szemének egészségére például a kék szín csökkentésével vagy a sötét üzemmóddal, telefonon igyekezzünk nem huzamosabb ideig a kijelzőre tapadni, vagy ha mindenáron itt szeretnénk böngészőben elolvasni egy Háború és béke hosszúságú cikket, időnként tartsunk szünetet, fókuszáljunk valami távolabbi célpontra, hogy elkerüljük a szem kifáradását és hosszabb távon a látásunk károsodását.
