A hanghívás mellett az SMS számít a legrégebbi mobilos kommunikációs formának, és az elmúlt évtizedekben megannyi új technológia érkezett a leváltására – de mégis velünk maradt. Mi a titka, miben változott és van-e jövője? Szakértőt kérdeztünk.
Ha azt halljuk, SMS, akkor elsőre a régi, monokróm kijelzős Nokia 3310-esek jutnak az eszünkbe, vagy esetleg a nagyink – de nagy valószínűséggel már őt is elérhetjük Messengeren, WhatsAppon, vagy Viberen. Az SMS maximum akkor kerül előtérbe, ha gyenge a vétel és például nincs mobilnetünk és mégis üzenetet küldenénk, vagy fogadnánk, de ezek mindegyike egyre kevesebbszer jellemző így 2020-ban. Ennek ellenére, vagy talán épp emiatt az SMS és általában az üzenetküldés továbbra is velünk marad, csak fejlődik. Hokhold Marikát a Telekom termékfejlesztőjét kérdeztük az üzenetküldés jelenéről és jövőjéről.
Miért használja a Google az Apple és szinte a világ összes operátora még ezt a sokak által már régiesnek nevezett technológiát?
Az SMS-nek van néhány előnye az újabb, OTT (Over The Top) csatornákkal szemben, így jó választás több terület, például a mobilmarketing számára. Emellett fontos, hogy az SMS egy igen megbízható kommunikációs forma, nem függ az internet-kapcsolattól, mivel mobilhálózaton keresztül küldjük és fogadjuk az üzeneteket. A felhasználóknak nem kell semmilyen extra applikációt letölteni, alapértelmezés szerint minden mobileszközön megtalálható egy natív üzenetkezelő alkalmazás. Épp ezért jelenleg egyetlen OTT szolgáltatás sem tudja lefedni az SMS jelenlegi fogyasztói bázisának minden igényét.
Az olyan OTT szolgáltatások, mint a WhatsApp, Viber és társaik, egyaránt megkövetelik, hogy a felhasználó készüléke csatlakozzon az internethez az üzenet küldéséhez és fogadásához. Az SMS esetében nincs ilyen függőség, így sokkal jobb lehetőség az időérzékeny információk küldésére. Épp ezért a sürgősségi szolgálatok általában SMS-t (is) használnak, ha fontos az időfaktor. Ezen kívül pedig még mindig rengeteg vállalkozás támaszkodik az SMS-re, hogy elérje az ügyfeleit. A különböző felhasználói szokásokról készült tanulmányok azt mutatják, hogy általában az ügyfelek megbízhatóbb forrásnak tekintik az SMS-t, mint az OTT csatornák által közvetített üzeneteket, amikor információkat fogadnak egy márkától vagy vállalkozástól. Épp ezért a Telekom is SMS-t használ az ügyfelek figyelmeztetésre a fiókadatokról, ezt használjuk felhasználói visszajelzések gyűjtésére és a vállalattal kapcsolatos belső értesítésekre egyaránt.
Ma is pontosan ugyanazt a rövid szöveges üzenet szolgáltatást használjuk mint 10 évvel ezelőtt?
A legkorábbi mobilos időkben ismert SMS mára sok fejlődésen ment át. Ma már például az SMS-t gyakran használjuk kétfaktoros hitelesítésre, vagy a repülési, utazási adatok frissítésének a fogadására, jegyek vásárlására, valamint a fizetési visszaigazolások beszerzésére. Egy másik friss fejlemény az RCS (Rich Communication Services), ami lehetővé teszi az Android felhasználók számára, hogy az iPhone iMessage szolgáltatásához hasonló üzeneteket küldjenek és fogadjanak. A felhasználó csoportos csevegéseket hozhat létre, megoszthatja a tartózkodási helyét, megtekintheti pl. a vásárláskor kapott nyugtákat, gifeket és sokféle hangulatjelet, HD videókat és nagyméretű képeket küldhet és fogadhat. Ráadásul az RCS használatával, ha a felhasználó eszköze épp nem csatlakozik az internethez, az üzenet hagyományos SMS-re válhat, ami előnyt jelent más OTT csatornákkal szemben.
Látjuk, halljuk, olvassuk, hogy a különböző OTT szolgáltatások 256 bites, végpontok közötti titkosítással és egyéb biztonsági megoldásokkal titkosítják az üzeneteinket. Mi a helyzet az SMS-sel, mennyire számít biztonságosnak?
Tény, hogy az SMS-ek esetében nincs a két végpont között titkosítás, vagyis könnyebben “elfoghatóak”, mint az OTT csatornákon keresztül küldött üzenetek, amelyek különféle internetes protokollokat (IP) használnak a biztonság érdekében. Az OTT szolgáltatások azonban általában több felhasználói adathoz és szolgáltatáshoz kérnek hozzáférést (adott esetben például ilyen a tárhely, mikrofon, kamera, GPS koordináták), mint az SMS-ek, vagyis egy OTT szolgáltatás elleni támadás személyes adatokat, például a névjegyzékeket, helyadatokat és hasonlókat is nyilvánosságra hozhat, így esetükben érthető is az erős titkosítás.
Mit csinál egy termékfejlesztő az üzenetküldés területén?
A magam részéről leginkább arra összpontosítok, hogy a Telekom hogyan használhatja ezeket az üzenetküldő szolgáltatásokat a kereskedelemben, mint például az RBM (Rich Business Messaging), vagy épp az ABC (Apple Business Chat). A Magyar Telekomnál rengeteget tanultunk az elmúlt években, miközben a Deutsche Telekom és partnereink támogatásával felfedeztük az RBM és az ABC által nyújtott lehetőségeket. Csapatommal nagyra értékeljük a funkcionalitást a kiemelt fontosságú felhasználói eseteknél – ezek sokszor olyan ügyfélfejlesztések, amelyeket a felhasználóink, partnereink kérnek tőlünk. Először házon belül teszteljük a szolgáltatásokat, majd összevetjük a felhasználói szituációkkal, hogy meggyőződjünk arról, hogy a Telekomnak valóban érdemes-e energiát fektetni az adott technológiákba.
Az RBM és az ABC is automatizált csevegő szolgáltatást nyújt az ügyfelek számára. Nekem, aki rajongok a programozásért és a konnektivitásért, nagyon érdekes ezekkel a rendszerekkel dolgozni. Tanulmányoztam a backend fejlesztést és lehetőségem volt új szoftvereket megismerni a teszt chatbotok felépítése közben. A Magyar Telekom volt az első hazai országos operátor, amely átvette ezeket az új technológiákat, és házon belül ki is próbálta őket.
És mi a jövője a hagyományos SMS-nek és általában az üzenetküldésnek?
Ami az SMS jövőjét illeti, nagyon valószínű, hogy megőrzi szerepét a kétfaktoros hitelesítésben és a sürgősségi információk célba juttatása során. Ahogy az emberek egyre kényelmesebb lehetőségeket keresnek napi feladatokhoz, az is lehetséges, hogy több vállalkozás nyújt majd SMS szolgáltatásokat, az egyszerű használat és az alacsony belépési korlát miatt. Ezenkívül számíthatunk az üzenetküldés, a chat és az elektronikus kereskedelem még szorosabb összefonódására az olyan szolgáltatásokkal, mint a Rich Business Messaging és az Apple Business Chat. Ezek a csatornák ötvözik a szöveges üzenetek, az automatikus csevegés és az intuitív felhasználói felületek kényelmét, hogy zökkenőmentes felhasználói élményt teremtsenek anélkül, hogy a felhasználóknak további alkalmazásokat kellene letölteni. Ezeket a lehetőségeket már mi is elkezdtük vizsgálni a Magyar Telekomnál.
