Bár mesterséges intelligenciával vezérelt chatbotok már jó ideje léteznek, a világ tavaly kattant rá igazán a technológiára a ChatGPT népszerűvé válásakor. Ugyan azóta kiderült, hogy még ez a sztár sem tévedhetetlen, az iparágban óriási versenyfutás kezdődött, a legnagyobbak minden egyéb fejlesztést a sutba dobva igyekeznek megszerezni a vezetést. De szükség van vajon egy első helyezettre?
Arról, hogy pontosan mi a ChatGPT (és mi nem), néhány hónapja írtunk egy részletes összefoglalót. Az OpenAI gondozásában fejlesztett, mesterséges intelligenciára épülő chatbot abban nyújt igazán újat, hogy hagyományos kommunikációra tervezték, tehát egy valós beszélgetés során képes információkat átadni az emberi partner kérései, kérdései és visszajelzései alapján. Magyarul nem csak arról van szó, hogy az eddigi internetes keresőkhöz és tudakozókhoz hasonlóan egy tömör kifejezésre ad a lehető legközelebb álló válaszokat, hanem egyrészt úgy „beszélhetünk” hozzá, mint egy másik személyhez, és a válaszait további beszélgetési elemekkel formálhatjuk, finomíthatjuk. „Nem is annyira a szövegfelismerés, hanem a nyelv oldaláról nehéz ez a terület, elég csak arra gondolni, hogyan írunk be egy minket érdeklő kifejezést egy internetes keresőbe. Fekete farmer Budapest olcsó. Ezt megérti a böngésző rendszere, és nagyjából olyan találatokat dob ki, amit szeretnénk. Pedig fogalmazhatnánk úgy is, hogy szeretnék vásárolni olcsó fekete farmert Budapesten” – magyarázta a különbséget a Telekom vállalati üzletágánál a mesterséges intelligenciáért felelős részlegét vezető Horváth Varga János.
Persze a ChatGPT még egyáltalán nem végleges és korántsem tévedhetetlen. A fejlesztői igyekeznek az alapjául szolgáló nyelvi modellt folyamatosan egyre multifunkciósabbá faragni, a chatbot hátterét márciusban frissítették a GPT-4 nyelvi modellel. A válaszok hibáit pedig folyamatos “betanítással” csiszolni, valamint egyes témákat, így a politikai vagy szexuális tárgyú beszélgetéseket elkerülni, de a világszerte próbálkozók szerint még messze van az idő, amikor az algoritmus tényleg mindenre tűpontos választ ad majd, vagy esetleg némi emberi ügyeskedéssel nem lehet majd bevinni az erdőbe és valamilyen logikai bukfencbe csavarni.
A tény ettől még tény marad: ugyan hasonló megoldások korábban is léteztek, ennek a szegmensnek a ChatGPT volt az, ami az okostelefonoknál az első iPhone, tehát a széles tömegekkel is megismertette, “szexivé varázsolta” a technológiát. Most már az is tud a ChatGPT-ről, aki szinte alig konyít a számítástechnikához (bár az persze más kérdés, mit tud és jól tudja-e). Ez pedig azonnal beindította az összes kisebb és nagyobb techcéget: ez a mobilos analógiánál maradva ugyanolyan, mint amikor az első iPhone megjelenése után boldog-boldogtalan valamilyen okostelefont, mobilos operációs rendszert kezdett fejleszteni. És szintén ebből a korszakból látható, hogy esélyesen a felbukkanó versenyzők közül nem mindegyik marad meg hosszabb távon a piacon.
Kik törnek ma a ChatGPT trónjára?
A versenytársak felsorolása előtt nézzük meg, mi történik magával a ChatGPT-vel, hiszen a többiek motivációjának megértéséhez azt is szükséges tudni, mi a cél egy ilyen okos chatbot megalkotásával. A fejlesztő OpenAI munkáját több befektető segíti, a legnagyobb közülük a Microsoft, amely már 11 milliárd dollárt pumpált a projektbe. A szoftveróriás egyrészt az online keresők terén a Google-lal szembeni óriási hátrányát dolgozná le azzal, hogy saját keresőjébe, a Bingbe építi be a ChatGPT-t, egy teljesen újfajta felhasználói élményt nyújtva ezzel. Copilot néven szintén a chatbotra épülő funkciókat kapnak a Microsoft 365 alkalmazások is, amelyek többek között segítenek automatikus e-mail válaszokat írni vagy épp prezentációkat készíteni. Emellett pedig a vállalat beépíti a megoldást az Azure felhőplatformjába is, amellyel nagyon sokféle vállalati alkalmazás előtt nyílik meg az út.
A ChatGPT-re persze a Microsofton kívül is sokan lecsaptak, hiszen üzleti változata különféle licenckonstrukciók segítségével bárki által elérhető. A Snap február végén jelentette be, hogy fizetős változata, a Snapchat+ előfizetői számára elérhetővé tesz egy My AI néven futó chatbotot, amely gyakorlatilag a ChatGPT alapjaira épül. De már a General Motors vezetői is jelezték, hogy dolgoznak a chatbot autós alkalmazásain, például egy olyan információs rendszeren, amely a sofőrök minden kérdésére gyors és érthető választ adnának. Az OpenAI “robot-gyermeke” tehát biztató jövő elé néz – lássuk tehát a kihívókat!
A Google bárdolatlan bárdja
A Google köreiben a sajtóhírek alapján nagy felfordulást keltett, hogy a ChatGPT ilyen gyorsan ekkora siker lett. Azt lehetett persze tudni, hogy náluk is dolgoznak hasonló megoldáson, de a nagy versenytárs hirtelen berobbanása láthatóan sokkolta a céget, ezért még február elején villámgyorsan bejelentették, hogy ők is dolgoznak hasonlón – igaz, akkor még nem igazán mutattak belőle semmit. Március végéig kellett várni a Google Bard kódnevű szolgáltatás nyilvános tesztjéig: ez a LaMDA (Language Model for Dialogue Applications) nevű nyelvi modellre épül, de felhasználja a 2017-ben már publikált, Transformer nevű neurális architektúrát is, amit a legtöbben talán a Google Fordítóból ismerhetnek.
A Bard legnagyobb eltérése, hogy a ChatGPT-vel szemben nem szavanként, hanem nagyobb blokkokat építve generálja a válaszokat, ami a fejlesztők szerint erősebb összefüggéseket eredményez a végleges szövegben. Emellett minden válaszból kapásból három változat vázlatát mutatja meg, amelyből a felhasználó választhatja ki a számára leginkább elfogadhatót.
Mindez jól hangzik, de azért még érezhetően kevésbé életszerű a Bard, mint hirtelen sikerű vetélytársa. A Google chatbotja például a ChatGPT-vel szemben nem képes kódok írására, és egyelőre a memóriáját is korlázozták az üzemeltetők a túlzottan elburjánzó lehetőségek és az így becsúszó rossz válaszok kiiktatására. Még így is előfordulhatott, hogy az első bemutatók egyikén élőben sikerült nagyot tévednie a Bardnak, amely még a Google anyacégén, az Alphabeten is nyomot hagyott, a tőzsde reakciója nyomán pillanatok alatt 100 milliárd dollárt esett a vállalat piaci értéke. Mindezek mellett is várható, hogy a webes keresés és a mesterséges intelligencia terén hagyományosan erős Google nem hagyja annyiban a dolgot: nemrég jelentették be, hogy a Bardra épülő segédeket épít a Gmailbe, a Dokumentumokba és egyéb Workspace szolgáltatásokba, amelyek szövegek mellett képek generálására is képesek.
Lám, a Meta sem maradhat ki
Igaz, hogy Mark Zuckerberg annak idején még egy teljesen már divathullám, a kissé kétes megítélésű metaverzumok kapcsán változtatta meg a Facebook anyacégének nevét, de persze a Zuckerberg-birodalomban sem a ChatGPT bemutatásakor kezdtek faragni hasonló technológiákat. Jó ideje létezik náluk egy Fundamental AI Research (FAIR), amely első körben még nem villantott bárki által felhasználható vagy kipróbálható alternatívát, de létrehoztak egy nyelvi modellt és fejlesztik az erre épülő mesterséges intelligenciát is. A neve LlaMA, amely a Large Language Model Meta AI rövidítése, és a Zuckerbergék egyre pénzéhesebb megítélése ellenére a tervek szerint először nem kereskedelmi licenc alatt válik elérhetővé a kutatók és kormányzati partnerek, civilszervezetek és ipari laboratóriumok számára.
Nem kereskedelmi termékről van tehát szó jelenleg, hanem egy kutatási eszközről, amely a Meta szerint “képes demokratizálni a hozzáférést minden szakember számára”, és többek között pont abban segítheti a kutatókat, hogy a többi chatbotnál még mindig problémát jelentő hamis információkra, „gépi hallucinációkra” megoldást keressenek vele. Természetesen azért az első közlemények végére mindig odakerült, hogy sikeres fejlődést követően a technológia megjelenhet majd a Facebook és egyéb Meta-szolgáltatások felületein is.
Chinese chatbot
Bár Magyarországról nem annyira látszik, de van egy olyan fontos online szereplő, amely óriási népességet szolgál ki: ez a kínai Baidu, amely keresőmotorjával a világ többi része elől viszonylag zárt ország közel másfélmilliárd lakosát szolgálja ki. A vállalat már bejelentette, hogy szintén dolgoznak MI-alapú chatboton, amely odahaza Wenxin Yiyan, a nemzetközi piacon pedig Ernie bot néven jelenik majd meg.
Esélyes persze, hogy a Baidu hatalmas mérete és komoly háttere ellenére az Ernie bot még csak egy kósza ígéret, ráadásul a megjelenése után sem lesz éppenséggel mindentudó. Ezzel nem a technológiai képességekre célzunk, inkább arra, hogy a kínai online eszközökhöz hasonlóan itt is jókora cenzúra várható. A belső tesztek alapján úgy zűnik, ha valamilyen felforgatónak vélt politikai témára, a nyugati világ egyes aspektusaira kérdez rá valaki, a chatbot egyszerűen nem válaszol, és csak egy új beszélgetés indításának lehetőségét ajánlja fel.
Az érkezéséig ráadásul ennél nem is tudhatunk meg sokkal többet, márpedig a március 27-re tervezett, korábban már többször elhangzott startot ismét határozatlan ideig eltolták. Épp ezért az Ernie botról még semmilyen éles tesztet nem lehetett látni, a legközelebb ehhez csak azzal kerültek a kiválasztottak, amikor ea Baidu vezérigazgatója egy előre rögzített beszélgetés vetítését narrálta.
Nem csak a mindentudóké a jövő?
De vajon csak a globális techóriások tudnak igazán működőképes alternatívákat hozni a ChatGPT mellé? Nem feltétlenül. Több szakértői vélemény szerint az OpenAI chatbotjának népszerűsödése épp annak ágyaz meg, hogy sok kisebb, hasonló indíttatású fejlesztés induljon el, és megjelenjenek különféle “szakosodott” okos csevegők, amelyek a nagyokkal ellentétben nem a világ összes tudását és információját akarják birtokolni, hanem egy bizonyos területre fókuszálva segítenek a felhasználóknak.
Ilyen például a Telekomnál már 2018 óta használatban lévő Vanda, amely az ügyfélszolgálati tevékenységeket segítő, beszélő és beszélt szöveget értelmező chatbot. Az egyre okosabbra faragott, újabb és újabb rétegekkel felruházott megoldás ráadásul épp kilép a Telekom saját felhasználású projektjeinek köréből, hiszen Horváth Varga János szerint már finisénél jár egy nagy hazai szereplőnél történő bevezetése, és a tervek között szerepel az is, hogy akár kisebb vállalkozásoknak is elérhetővé teszik egyfajta előre konfigurált csomagajánlat formájában.
„A Vanda hangra optimalizált rendszerként indult, de a megközelítése tulajdonképpen ugyanúgy az emberi nyelvi tulajdonságokat használó, tanulásra is képes, neurális hálózat alapú algoritmus. Ezt fogjuk kiegészíteni a GPT nyújtotta sokkal pontosabb nyelvi megértéssel” – magyarázta a Telekom szakembere. „Ezt az üzleti életben nagyon sok mindenre lehet használni, a már említett ügyfélszolgálati feladatok mellett elláthatja például egy céges tudásbázis szerepét, ahol a bonyolult folyamatok kezelését nem manuális kutakodással kell majd megértenünk, hanem csak elég megkérdezni a céges chatbotot, hogyan kell mondjuk egy adott munkafolyamatot dokumentálni, hol találunk egy sablont, vagy mi a száma a problémában illetékes kollégának. Ilyen megoldásokkal mi is foglalkozunk és hiszünk abban, hogy az OpenAI ChatGPT képességét a Telekom saját GPT nyelvi modellével lekövetve és az adott ügyfél saját tudásanyagával felruházva létrehozott digitális üzleti asszisztens szolgáltatások nagy sikert arathatnak.”
