ChatGPT kisokos: mi és mi nem az író és csevegő mesterséges intelligencia?

0

Sok-sok évnyi várakozás után az elmúlt években mindenki által látható formában is beindult a mesterséges intelligencia területe. Helyettünk fest és rajzol, bármivé átalakítja a fotóinkat, akár egy egyszerű app formájában, most pedig akár megirathatjuk vele a házi feladatunkat és kikérdezhetjük egy tudományos témáról. De pontosan mit jelent ez, mit tud és mire nem képes még a robot-író MI? Erről kérdeztük a téma szakértőjét, akivel a cikk végén videós interjút is készítettünk.

Mesterséges intelligenciával beszélgetni mindig furcsa és sokszor vicces tapasztalat volt. Többen, többször próbáltak már öntanuló algoritmusokra épülő chat-megoldásokat építeni, de valamiért mindegyik elhasalt. A legtöbb egyszerűen csak azért, mert nem volt túl okos vagy épp túl emberszerű. Furcsán fogalmazott, rossz szavakat használt, kevés volt a tudásanyaga, egy-egy kérdéssel könnyen “be lehetett vinni az erdőbe”. Aztán voltak olyan, kifejezetten félresikerült kísérletek is, mint például a 2016-ban elindított Tay: a Microsoft által publikus formában tesztelt MI egy átlagos, 19 éves amerikai lány személyiségével indult, de a kontrollálatlan tanulási folyamatai miatt a szélsőséges, trollkodó és vicceskedő emberi chatpartnerektől eltanult nagyjából mindent, amit nem kéne: egyetlen nap alatt egy szexmániás, durva, szélsőséges nézeteket éltető furcsasággá változott, ezért a fejlesztők villámgyorsan ki is kapcsolták.

Most azonban úgy tűnik, igazán “életképes” chatbot született. Az OpenAI gondozásában fejlesztett ChatGPT tavaly november 30-án élesedett, és mindössze öt nap alatt egymillió regisztrált felhasználóra tett szert. Azt már abból is látni lehetett, hogy itt valami komoly dolog van készülőben, hogy az OpenAI addigra meghódította az internetet a DALL-E képgenerátorral és a GPT-alapú szöveggenerátorral. Mára a ChatGPT olyan szinten sikeres, hogy a kipróbálható változat webes felülete szinte folyamatosan túlterheltséget jelez, eközben pedig komoly üzleti érdeklődésre is számot tart: a Microsoft, amely már eddig is többszöri befektetéssel támogatta az OpenAI-t, most épp a chatrobot sikerén felbuzdulva újra több milliárd dollárral támogatja a szervezetet.

Eközben persze felerősödött az internet népének véleménye is, mindkét irányban. Egyesek szerint végre elérhető távolságba került az öntudatos, valóban emberi szintű (vagy legalábbis ilyenné fejleszthető) mesterséges intelligencia, mások viszont azt állítják, ez az utolsó pillanat, amikor megállítható egy káros folyamat, amely emberek millióinak megélhetését vagy épp a szellemi tulajdon fogalmát veszélyezteti.

Itt az ideje tehát átbeszélni, pontosan mi is a ChatGPT… és mi nem. Mit várhatunk a technológiától és mire nem ad majd választ, miben teheti könnyebbé az életünket és mi marad meg az emberi munkaerőnek. A témáról szakértőt kérdeztünk: Horváth Varga János a Telekom vállalati üzletágánál a mesterséges intelligenciáért felelős részlegét vezeti, ezért értelemszerűen kíváncsian kutatja a ChatGPT hátterét és jövőjét.

Régi vágyból modern tech-forradalom

Horváth Varga János

“Az már szinte a számítástechnikával egyidős kutatási terület, hogy a gépekkel hogyan lehet a legmélyebb részletekig emberszerűen kommunikálni, hogyan lehet velük megértetni az emberek által elmondott vagy beszélt szöveget.” – kezdi a magyarázatot Horváth Varga János. “Nem is annyira a szövegfelismerés, hanem a nyelv oldaláról nehéz ez a terület, elég csak arra gondolni, hogyan írunk be egy minket érdeklő kifejezést egy internetes keresőbe. Fekete farmer Budapest olcsó. Ezt megérti a böngésző rendszere, és nagyjából olyan találatokat dob ki, amit szeretnénk. Pedig fogalmazhatnánk úgy is, hogy szeretnék vásárolni olcsó fekete farmert Budapesten. A ma már MI-vel támogatott keresőmotorok erre is hasonló találatokat adnak vissza, bár előrébb sorolják a fórumokat, ahol ez a kérdés előjött, ahelyett, hogy az üzlet megtalálásában segítenének. Azaz még mindig nem igazán úgy válaszol a rendszer, ahogy egy ember tenné. Hiszen lehetne mindez beszélgetés is. Visszakérdezhetne, hogy milyen méretben szeretném a ruhát, milyen stílusban. Kérdések és válaszok alapján haladhatnánk, ami a felhasználás kényelmét is erősítené a találatok pontossága helyett.”

A kutatási téma tehát már a hőskorban foglalkoztatta a szakértőket, de az igazán emberszerű megközelítést a nyelv és a beszéd bonyolultsága miatt jó ideig lehetetlen volt az akkor rendelkezésre álló hardveres és szoftveres kapacitással elérni. “Hardveresen többek között az elmúlt évtizedben a grafikus chipek fejlődése hozta el az áttörést, amelyekről kiderült, hogy a párhuzamos adatfeldolgozási metódusuk a gépek videós megjelenítése mellett egy sor egyéb téren nagyon hasznos lehet. Ez teremtette meg a lehetőségét annak, hogy olyan bonyolultságú és méretű neurális hálózatok jöjjenek létre, amelyek már meglepően jó eredménnyel végeznek el olyan feladatokat, amit korábban csak az ember volt képes megoldani. “

A robbanásszerű fejlődés egyik hozadéka a GPT technológia – egy olyan, a Google mérnökei által 2017-ben megalkotott módszeren alapuló, tanítható “szöveggeneráló” megoldás, amelynek legutóbbi változata már viszonylag rövid emberi inputok alapján képes olyan minőségű írott válaszokat generálni, ami szinte megkülönböztethetetlen a valódi emberek által írtaktól. A mesterséges intelligencia abban hozta el az igazi áttörést, hogy egy szoftverben már nem kell mindent előre, emberi munkaerővel, fixen leprogramozni: az öntanuló megoldásban egy algoritmus saját tudását építheti és fejlesztheti, egyre közelítve egy elvárt, emberi szinthez.

“A GPT-3 egyenes folyománya volt az a következő lépés, amikor a szöveggenerátort nem az addigi módon oktatták, próza helyett pedig beszélgetésekre helyezték a hangsúlyt. Kérdések és válaszok tanításával lassan az algoritmus képes volt megérteni egy emberi nyelven feltett kérdés valódi értelmét, de akár visszakérdezéssel finomítani is tudta az általa kapott információt – ez lett a ChatGPT” – folytatta a szakember.

“A GPT egymás utáni verzióinak betanításához elegendő volt az algoritmusnak webes forrásokat biztosítani, a ChatGPT azonban már valódi emberi beszélgetésekből tanul, a felhasználók által feltett kérdéseket elemzi, figyeli az esetleges pontatlanságok javításait, emellett pedig megtanul egy olyan, már most is jól észrevehető stílust, amely emberszerű kommunikációt eredményez. Most bárki, aki használja a rendszert, lehetőséget kap arra, hogy értékelje a válaszokat, ezzel már élesben hangolódik tovább a ChatGPT tudása és kommunikációs stílusa.”

A már említett korai ballépések, mint a Tay chatbot megtrollkodása miatt a ChatGPT emberi hangolását sokféle szűrővel szabályozzák, ráadásul az is segít a beszélgető algoritmus “személyiségét” kordában tartani, hogy a hatalmas érdeklődés miatt egyre nagyobb a vele csacsogó felhasználói bázis, amelynek már csak elenyésző része érkezik valamilyen visszás szándékkal.

Mi lesz veled, beszélgető robot?

Természetesen sokan teszik fel a kérdést, hogy vajon mi lesz a ChatGPT valódi haszna, és hogyan lesz belőle “termék”. Hiába OpenAI a mögötte álló szervezet neve, ma már valódi vállalatok és befektetők támogatják értelemszerűen a profit reményében, hiába indult nonprofit vállalatként.

“Az OpenAI egyik fontos támogatója a Microsoft, amelynek vezérigazgatója épp nemrég beszélt arról, milyen jövőt lát a ChatGPT előtt. Satya Nadella konkrét terveket fogalmazott meg például arról, hogy saját webes keresőjükbe építené be a technológiát, amely az eddigi keresési módszereknél jóval szofisztikáltabb találatokat adna. Képes lehet akár visszakérdezni egy keresőkifejezés megadása után, és valódi, emberi kommunikációt imitálva, kérdések és válaszok sorának segítségével sokkal felhasználóbarátabb módon tudna minden eddiginél testreszabottabb eredményeket megmutatni.”

A ChatGPT fejlődésének másik sarokköve az, milyen szinten fejlődik tovább a hardveres környezet, a jelenlegi erőforrások ugyanis kifejezetten végesnek tűnnek. “Jelenleg pár millióan használják az ingyenes, de regisztrációhoz kötött felületet. Az elmúlt időszakban már folyamatosan azt tapasztalhatják, hogy lassan válaszol a bot, illetve egyre többször ki is írja, hogy jelenleg a rendszer elérte a limitjét, ezért később kellene próbálkozni a belépéssel. És ez még csak pár millió érdeklődő szűk köre, ha a világ teljes internetező köréhez viszonyítjuk. Itt tehát további komoly fejlesztésekre lesz szükség a kiszolgáló háttérben, ha a cél az, hogy tényleg világméretű, bárki által használható megoldást szeretnének belőle faragni. Ez hihetetlen méretű befektetést és munkát igényel, aminek esélyesen csak egy részét fedezheti a Microsoft támogatása. Az már látható, hogy maga az OpenAI is igyekszik utakat keresni, például VIP elérést fizetős modellben értékesíteni, de azt majd a következő pár év mutatja meg, hogy ez a hihetetlenül modern és fejlett technológia hogyan jut el az emberekhez.”

Az is egyértelmű, hogy a komoly előrelépéseket az egyéni felhasználók kiszolgálása mellett a vállalati alkalmazás hozhatja el, ám itt komoly konkurenciát jelentenek az egyes szervezetekre szabott megoldások. Hiszen hiába tud mindent egy chatbot a méhtenyésztéstől a lóversenyek esélyszámításán át Hemingway szimbolizmusáig, ha például egy adott cég ügyfélszolgálatosaként szeretnénk hasznosítani. Horváth Varga János szerint itt még az olyan, testre szabott megoldások adhatnak igazi választ, mint amilyen a Telekomnál is alkalmazott Vanda, amelynek már dolgoznak a GPT-vel kiegészített változatán.

“A Vanda hangra optimalizált rendszerként indult, de a megközelítése tulajdonképpen ugyanúgy az emberi nyelvi tulajdonságokat használó, tanulásra is képes, neurális hálózat alapú algoritmus. Ezt fogjuk kiegészíteni a GPT nyújtotta sokkal pontosabb nyelvi megértéssel. Ezt az üzleti életben nagyon sok mindenre lehet használni, a már említett ügyfélszolgálati feladatok mellett elláthatja például egy céges tudásbázis szerepét, ahol a bonyolult folyamatok kezelését nem manuális kutakodással kell majd megértenünk, hanem csak elég megkérdezni a céges chatbotot, hogyan kell mondjuk egy adott munkafolyamatot dokumentálni, hol találunk egy sablont, vagy mi a száma a problémában illetékes kollégának. Ilyen megoldásokkal mi is foglalkozunk és hiszünk abban, hogy az OpenAI ChatGPT képességét a Telekom saját GPT nyelvi modellével lekövetve és az adott ügyfél saját tudásanyagával felruházva létrehozott digitális üzleti asszisztens szolgáltatások nagy sikert arathatnak.”

Nem csalás, nem ámítás?

A “közműként” használt ChatGPT-re visszatérve még egy témát érintettünk a beszélgetésben, amellyel kapcsolatban szintén egyre komolyabb viták lángolnak fel világszerte. Ez pedig az etikusság kérdése. Vegyük például azt az esetet, amikor valaki elmondja a chatprogramnak, milyen házi feladatot kért tőle a tanár, és néhány jól feltett kérdés után a ChatGPT szépen kidob magából egy használható, és megtévesztően emberszerű szöveget. “Igen, ez a probléma létezik, és mindenképpen érdemes majd szabályozni. Mint minden új technológiánál, itt is előbb jött maga a megoldás és utána lesz feladat az, hogy az ehhez kapcsolódó jogi, etikai, felhasználási környezetet meghatározzuk.”

“Egyelőre azért sok sebből vérzik például az, ha valaki a ChatGPT segítségével készítené el a leckéjét. Elég az, ha túl szűkszavúan, vagy rosszul megfogalmazva adjuk meg a témát, az MI máris egy olyan szöveget fog generálni nekünk, amiért nem jár ötös a következő órán. Főleg, ha ezt megfelelő felkészülés, tapasztalatszerzés és ellenőrzés nélkül kezdik el használni az emberek. Ha valaki átnézés nélkül készpénznek fogad el egy folyamatosan tanuló, milliónyi forrásból táplálkozó algoritmus által készített szöveget, szinte biztosan megkapja majd a tanári kérdést, hogy ez ugye nem saját munka?”

Az pedig szintén a közeljövő komoly kérdésköre és vitaalapja lesz, mit fogadhatunk el eredeti tartalomként egy okos chatprogramtól. Ez ugyanaz a terület, mint amit például a DALL-E és hasonló képgenerátorok esetében már felkapott a világ, vajon elfogadható-e önálló művészeti alkotásként egy meglévő képekből dolgozó MI-mű, szabadon felhasználhatunk-e olyan gépi algoritmussal készült képet, szöveget, vagy bármilyen más tartalmat, amely mások által készített alapanyagokat “kever újra”? Az öntanuló rendszerek tehát egyre komolyabb tudással rendelkeznek és egyre több területen képesek meghökkentő teljesítményre, de a valódi felhasználásukkal kapcsolatban még sok kérdést meg kell válaszolni – és a legtöbbet nem a gépeknek, hanem nekünk, embereknek.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét