Az egykor abszolút nyerőnek számító PC-piac évek óta lassú csökkenést mutat. De ez azt jelenti, hogy már rossz üzletnek számít? Eltűnnek a hagyományos számítógépek? Természetesen erről szó sincs.
A személyi számítógépek első pár évtizede töretlen sikersztorinak számított. Nem csoda, hiszen egyrészt egyre fejlettebb, többet tudó gépek készültek, amelyek ráadásul a gyártástechnológia fejlődése, valamint az egyre szélesebb felhasználói kör miatt egyre olcsóbbak is lette. Míg a 70-es években még szinte csak cégek vagy szervezetek engedhettek meg maguknak valamilyen PC-t, a 80-as években a mikroszámítógépek előkészítették a terepet az egyéni felhasználóknál, és a 90-es években elindult a személyi számítógépek rohamos terjedése.
Szintén a népszerűség látványos növekedését segítette az egyre elérhetőbb árú laptopok megjelenése, amellyel már mobilissá vált a számítástechnika, a felhasználókat nem kötötték az asztalhoz a nehézkes toronygépek és a bumfordi CRT monitorok. Volt tehát nagyjából két olyan évtized, amikor az egyik legjobb befektetésnek számított valamilyen PC-gyártó, esetleg szoftvercég részvényeibe fektetni. Aztán viszont megtorpant a diadalmenet és egy hosszú lejtő következett, aminek persze semmi köze ahhoz, hogy a PC-k rosszabbak lennének, vagy megállt volna a fejlődésük üteme.
De akkor mi okozta a számítógépek piacának folyamatos csökkenését? Végignézzük a legfontosabb tényezőket, majd pedig a legfrissebb adatok alapján azt is kiderítjük, hol lehet a lejtő vége.
1. rizikófaktor: minigépek a zsebben
A zuhanást először az okostelefonok, majd a tabletek megjelenése indította el. A felhasználók jókora része ugyanis rájött arra, hogy amúgy sem használták túl bonyolult dolgokra a számítógépeiket, és minden általuk keresett funkció megtalálható egy érintőkijelzős, interneteléréssel rendelkező apró kütyüben (amivel mellesleg telefonálni is tudnak). A tablet szintén ilyen felismeréseket okozott – mindenki, aki zömében csak tartalomfogyasztásra használta a PC-jét, végre megszabadulhatott az ezzel járó kötelékektől, és egy vékony, könnyű eszközzel bárhol a világon nézhetett filmet, játszhatott, böngészhetett az interneten, vagy használhatta a közösségi szolgáltatásokat.
A PC-k tehát megmaradtak egyrészt a munkahelyeken, másrészt pedig azoknál, akiknek a kis méret, az érintős bevitel vagy valamilyen más faktor miatt egy mobileszköz kevésnek bizonyult tartalomgyártó tevékenységhez, munkához játékhoz. Ilyen felhasználóból eleve kevesebb van, tehát átalakult és egyben leszűkült a PC-k célközönsége.
2. rizikófaktor: a gazdasági válság és az időtállóság
Amikor 2008 környékén megroppant a világ gazdasága, érezhetően azonnal visszaesett a PC-k forgalma is. Ez valahol nem csoda, hiszen sem a magánfelhasználóknak, sem a cégeknek nem az lett az elsődleges szempont, hogy folyamatosan megújítsák a gépparkjukat. Odáig valamilyen szinten érvényes volt a vásárlási frekvenciára is a Moore törvényeként ismert megállapítás, miszerint egy számítástechnikai eszköz a fejlődés, az új technológiák megjelenése, az egyre-másra érkező új eszközök sebességbeli és funkcionális növekedése miatt nagyjából két év alatt elavul. Ez egy normális gazdasági környezetben általában együtt is járt azzal, hogy a céges informatikai döntéshozók, vagy a családi kassza őrei is könnyebben cserélték le a PC-ket újakra.
Amikor viszont beütött a gazdasági válság, értelemszerűen mindenki végignézte, mik azok a céges vagy épp otthoni költségek, amelyek visszafoghatók. És érdekes módon a PC-k vesztét az okozta, ami az egyik előnyükké vált: hogy Moore törvénye ellenére a kétéves perióduson túlnyúlva is tökéletesen használhatónak bizonyultak. Ha valaki az elmúlt két évben Excel-táblákba írogatott számokat, az tulajdonképpen ugyanazon a gépen ugyanezt meg tudta tenni még akár további két, vagy több évig is. Aki eddig full HD felbontású filmeket nézett, annak a gépe az eddigi csereidőszak után is képes volt ezt a feladatot ellátni. Talán csak az egyre kifinomultabb, és épp ezért kifejezetten hardverigényes játékok követeltek folyamatos fejlesztéseket, de az épített gamer PC-k aránya amúgy is viszonylag elenyészőnek számított az összképben. Tehát a válság évei szépen megtanították az embereket arra, hogy ha nem muszáj, nem kell lecserélni a “régi” gépeket, majd legfeljebb akkor, ha koruknál fogva meghibásodnak.
3. rizikófaktor: a felhő
Nagyjából ugyanerre az időszakra tehető az is, hogy már általánosan használttá váltak a felhő alapú rendszerek, és az egyéni, otthoni felhasználóktól a nagyvállalatokig sok szinten átálltak ilyen szolgáltatásokra. Az otthoni gépeken sem kellett már levelezőt futtatni, ott volt helyette a Gmail, a Hotmail vagy bármelyik hasonló megoldás, amely csak egy böngészőt kért a működéshez. Ugyanígy felhőbe költöztek a szövegszerkesztők, táblázatkezelők, és még a játékok egy része (jellemzően az egyszerű, casual alkalmazások) is böngészőben futottak.
Ez pont az előző pontban tárgyalt frissítési kedvet csökkentette tovább, hiszen nem kellett az elöregedő gépeket újabb, hardveréhesebb szoftververziókkal terhelni, ha az internet sávszélessége elegendőnek bizonyult, a feladatok egy részét könnyen ki lehetett szervezni cloud alapokra. Ugyanez vált jellemzővé a vállalati szegmensben is, ahol teljes céges rendszerek költöztek a felhőbe, így vékonykliensként a sokéves PC-k is megfelelőek voltak a feladatok ellátására.
(Majdnem) a lejtő alján
A PC-piac állapotára a legtöbben a két neves elemzőcég, a Gartner és az IDC időszakos jelentései alapján következtetnek. Ezekhez pontos adatok futnak be a gyártók által értékesített számítógépek darabszámáról és egy sor piaci folyamatról is, amelyek alapján jól látható a szegmens minden apró rezdülése. Most mindkét forrásból az látszik, hogy hosszú évek csökkenése után kiegyenesedett a PC-piaci lejtő, 2019 utolsó negyedévében valamelyest nőttek az eladások, ráadásul annyira, hogy ez az egész tavalyi évet pluszba tudta lökni.
A Gartner számításai szerint 2019 utolsó három hónapjában éves szinten 2,3 százalékkal nőttek az eladások 70,6 millió darabra, de az IDC kissé máshogy számoló metódusa is növekedést mutat erre az időszakra (4,8 százalékot 71,8 millió darabbal). Ezt többek között a Windows 7 támogatási időszakának lejárta gerjesztette, sokan ugyanis a régi rendszerrel együtt a régi gépet is lecserélték, főleg a vállalati szegmensben.
Nem várt bukkanó
Bár a Gartner és az IDC egyaránt viszonylagos stagnálást jósolt az idei évre még 2020 első hónapjaiban, a napokban kiadott jelentések már árnyalják a képet, méghozzá a koronavírus miatt. Az IDC legutóbbi előrejelzései már azt mutatják, hogy az idei első negyedévben akár 6,4 százalékkal, a másodikban pedig már 10,3 százalékkal visszaeshetnek a PC eladások a tavalyi számokhoz képest. Ezt pedig egyrészt az Intel korábbról áthúzódó ellátási hiánya mellett a koronavírus által okozott általános szállítási gondok okozzák. A legfontosabb komponensek, például a processzorok és memóriamodulok alkatrészeinek zöme Kínában és egyéb távol-keleti országokban készül, amelyeknek jelenleg mind a gyártási, mind pedig a logisztikai területeit keményen sújtja a koronavírus. Emellett pedig a nemzetközi szállítmányozási folyamatok is jelentősen hosszadalmasabbá válnak, ahogy a járvány az egész világra kiterjed, és így kevesebben dolgoznak majd mindenhol, valamint a különféle szállítmányok átvizsgálása is körülményesebbé válik.
Lesz még PC tíz év múlva?
Bár jelenleg a fentiek összegzéseként az látható, hogy a személyi számítógépek már sosem fognak eredeti fényükben tündökölni, egész egyszerűen azért, mert az eddigi “munkájuk” már jóval több eszközre és szolgáltatási módra osztható szét. De az szinte biztos, hogy még jó ideig velünk maradnak, hiszen érintőkijelzőn senki nem fog több oldalas dokumentumokat bepötyögni, videó- és képszerkesztéshez sem a mobileszközök az ideálisak, és a komolyabb játékok is még hosszú ideig garantálják az ezekre fogékony felhasználók frissítési kedvét. Ráadásul PC-nek számítanak azok az egyre népszerűbb hibrid eszközök is, amelyek a laptopok és tabletek tulajdonságait gyúrják egybe, így használhatók “letépett” vagy átforgatott kijelzővel táblagépként, de szükség esetén billentyűzettel és egérpaddal hagyományos notebook módban is. Szintén érdekes lesz megfigyelni a kétkijelzős laptopok térhódítását: a technológiát tavaly indította el néhány gyártó, de a Microsoft már most készíti az ilyen gépekre szabott Windows 10X rendszert, tehát komoly jövőt jósol számukra.
