Vajon hogy van az, hogy néhány cégnél boldogabbnak, kiegyensúlyozottabbnak tűnnek az alkalmazottak? Vajon magasabb fizetésért dolgoznak, esetleg kevesebb a munkájuk? Valójában egyik sem: milliárdos ágazat épült ki arra, hogy a dolgozók testi- és lelki egyensúlyára nagyobb figyelem irányuljon, ami bár nagy befektetésnek tűnhet, a kevesebb betegszabadság és a hosszabb munkaviszony miatt hamar megtérül.
Mi az a munkahelyi jóllét, és vajon ez is csak egy modern trend?
A munkavállalók jólléte egyáltalán nem újkeletű trend, bár nem is mindig volt egy 8 milliárd dolláros üzletág, amelyben a SZÉP Kártya, az All You Can Move és a nyugiszobák alapvetésnek számítanak. A történetünk egészen 1864-ig nyúlik vissza, amikor a Pennsylvaniai Aknabiztonsági Törvényt beiktatták, mivel annyira szennyezett lett a munkások tüdeje a gyér szellőztetés miatt, hogy az már egészségügyi rendelkezésért kiáltott. Néhány évvel később a Massachusetts-i Nemzetközösség proaktívabb tervet indított és ez lett az első állam, amely üzemi ellenőrzési programot indított. 1891-re a szövetségi kormány bekapcsolódott, kötelezővé téve az országos bányákban a minimális szellőztetési követelményeket, és megtiltva az üzemeltetők számára, hogy 12 évesnél fiatalabb gyermekeket béreljenek fel.
Persze már jóval előrébb haladtunk, első világbeli, fehér galléros munkavállalóként már szerencsére szó sincs a bányamunkáról, mégis ezt tekinthetjük a munkavállalókra való odafigyelés origójának. Ugrunk az időben, és már egy jóval coroporate-abb környezetbe csöppenve 1979-ben járunk, ahol a Johnson & Johnson’s Live for Life programját vizsgálhatjuk meg, amit tulajdonképpen a ma is bevált vállalati wellness programok prototípusaként tartunk számon. Az úttörő fejlesztés felkínálta az alkalmazottak számára a helyszínen a viselkedésmódosító eszközökhöz való hozzáférést, és olyan témákban oktatta őket, mint például a stresszkezelés, a táplálkozás.
Miért éri meg rengeteg pénzt költeni a munkavállalókra, amikor amúgy is sokba kerülnek a cégnek?
A vállalati wellness programok számos vállalat (főleg az 50 főnél többet foglalkoztatók) normájává váltak. Az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma és az Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatási Minisztériuma által szponzorált és a The RAND Corporation által készített jelentésből kiderült, hogy az Egyesült Államokban az ötvennél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok több mint 80% -a kínál valamilyen vállalati wellness-támogatást. Az Egyesült Királyságban a becslések szerint a vállalatok mindössze 45% -a kínál munkahelyi wellness programokat, ám ez egyre növekszik, egy közelmúltbeli jelentés szerint. A betegség és egyéb kimaradások miatt egy átlagos munkavállaló az eddigi 23 nap helyett már 30 napot tölt távol a munkahelyétől évente, ez a növekedés pedig még jobban ösztönzi a vállalatokat a wellbeingbe történő befektetésre.
Az elmúlt 50 évben, a munkahelyi wellnessről folytatott beszélgetés drámai módon megnövekedett, mivel a gazdaság az ipari helyett a digitális irányba tolódott el. Kevesebb munkahely jelent mindennapi veszélyt a munkavállalók fizikai egészségére és biztonságára, de a krónikus stressz olyan kísértet, amely mindannyiunkat veszélyeztet. Egyre több munkáltató összpontosít a mentális egészség fontosságára: az alapelv ugyanis egyszerű, ha valaki lelkileg folyamatosan egészségtelen környezetben dolgozik és ilyen életet él, az előbb-utóbb konkrét betegségekben ölt formát. Márpedig akár tetszik, akár nem, felnőtt életünk jelentős részét töltjük munkával, és ezen belül konkrétan munkahelyen, nem mindegy tehát, mi vesz körül minket itt. Az Egyesült Államokban minden ötödik felnőtt szenved mentálhigiénés problémákkal, amelyeket a cégeknek egyrészt alapvető emberiességből kell kezelniük, de ha ez nem lenne elég, a saját bevételi oldalukon is meglátszik, ha figyelmen kívül hagyják a dolgot: az így kieső dolgozók a vállalatoknak 200 millió elveszített munkanapot, 200 milliárd dollárt jelentenek.
Ennek eredményeként sok munkáltató már nem elégszik meg az egészségbiztosítással és a biztonsági előírások betartásával. Elkezdték a „pszichológiai biztonság” elképzelésén alapuló, támogató környezetek kialakításának lehetőségeit, amivel optimalizálják a munkavállalók jóllétét, amelyeket gyakran „wellness-programoknak” neveznek (legyen ez egy vízágyas szoba, csocsóasztal, masszőr, vagy snack-bar). Meglátva a felívelő iparágban rejlő lehetőségeket, számos általános wellness cég alakította át üzleti modelljét, hogy a közvetlen fogyasztói célcsoportról a vállalatokra fókuszáljon inkább. A Headspace for Work a népszerű meditációs alkalmazáscsomagok előfizetéseit árusítja cégeknek, de FitBit Health Solutions is az egészségügyi költségek csökkentésével reklámozza magát és szolgáltatásait.
Oké, de mit is jelent pontosan a munkahelyi wellbeing, milyen szolgáltatásokat foglal magában?
- Pénzügyi tanácsadás: Lássuk be, nem lehet mindenki Bill Gates, és sajnos többünk a pénzzel sem tud mindig jól bánni. Ilyenkor a munkáltató felajánlhat pénzügyi tanácsadást, ami már itthon is egyre népszerűbb kezdeményezés. Az életszakaszunk, bevételeink és kiadásaink függvényében személyre szabott szakmai segítséget is kaphatunk, hiszen a pénzügyi jólléthez nem elég a magas fizetés.
- Kiégés elkerülése: Fentebb már említettük, hogy mennyire kritikus pont egy vállalat életében a kiégett munkavállalók pótlása. A betegszabadságok és a produktivitás hiánya ugyanis kemény pénzekbe kerül, így a munkavállalók sokrétű megoldást kínálhatnak a problémákra. Egyrész személyes konzultációval a munkavállaló egyéni céljait szem előtt tartva motiváltan tudják tartani az alkalmazottat, illetve az egészség támogatása is ide tartozik. Az aktív testmozgásra való bátorítás és támogatás, ami az All You Can Move kártyáktól odáig terjedhet, hogy figyelmeztetik az alkalmazottat, hogy óránként mozogjon egy keveset, vagy tegyen egy rövid sétát.
- Rugalmas munkakörülmények: Nem mindenki teheti meg, hogy hatékonyan dolgozzon otthonról. De azoknak, akiknek a napjukból több órát elvesz az ingázás ez nem csak egy hatalmas lökés a produktivitásban, hanem egy mentális kikapcsolódás is a szokásos munkából. Ide köthető a shared office-ok térnyerése is, ahol nem otthon, de nem is a munkahelyen, hanem egy független, munkára alkalmas környezetben végezhetik a mindennapi munkát a dolgozók.
- Emocionális intelligencia, azaz EQ tréning: A mai világban az EQ már többet jelent a munkáltatóknak, mint az IQ. Mivel a magas EQ-jú emberek jobban dolgoznak csapatban, könnyebben alakítanak ki kapcsolatokat, és testi, illetve mentális egészségük is jobban egyben van. Ez egy fejleszthető készség, amit a munkáltatók nem restek programokkal promotálni.
Mi a helyzet itthon, mennyire figyelnek a hazai munkáltatók a wellbeingre?
„A toborzásban és a munkavállalók megtartásában egyaránt nagy szerepe van a wellbeingnek, hiszen mi a kezdettől fogva segítünk minden munkavállalónak, hogy jól érezze magát a bőrében” – mondja Sziget Ágnes, a Magyar Telekom Senior Employer Branding specialistája. „A munkavállalók jólléte már az előtt is fontos számunkra, mielőtt csatlakoznak a cégünkhöz. Mindennapjaim során azért is felelek, hogy megtaláljam a recruiter munkatársaimmal karöltve azokat az embereket, akik kompetenciájuk alapján helyt tudnak majd állni, mint a Magyar Telekom dolgozója.” A potenciális munkavállalók feltérképezése mellett arra is nagy súlyt kell fektetni, hogy ezek az emberek a cégben maradjanak.
A testi és lelki egyensúly megőrzését Fitness-teremmel, szaunával, rugalmas munkaidővel és távmunkával is támogatja a telekommunikációs cég, emellett minden munkavállalónak van egy adott képzési kerete, amit tetszőlegesen használhat fel olyan belsős tréningekre, amikre neki épp szüksége van.,, A szakmai képzéseinken túl agilis oktatást is kínálunk a Telekom munkatársai számára, de ezek mellett többszáz területen nyújtunk segítséget, például olyan képzésünk is van, ahol a frissen vezetői pozícióba került munkatársakat készítjük fel új pozíciójuk kihívásaira. Igyekszünk inspirálni a nálunk dolgozókat belsős események során, ilyen például a házon belüli tudásfesztiválunk is, ahol egy hétig mindenféle képzéseken részt vehetnek a dolgozók, ezeknek a rendezvényeknek pedig a pozitív, oktató élmény mellett csapatépítő jellege is van” – mondja Sziget Ágnes.
