A ChatGPT jött, látott, és – legalábbis az érdeklődés felkorbácsolásában – győzött. Manapság mindenki mesterséges intelligenciával erősít, egyre-másra érkeznek a chatbotok és digitális segédek. Ezekkel pedig egyre könnyebb találkozni a megszokott felületeinken is, jönnek például Facebookra, Messengerre és a Google alkalmazásaiba is.
A mesterséges intelligencia valós mibenlétéről, valamint a ChatGPT körüli divathullám valós és vélt hátteréről mi is többször beszéltünk már. Az jól látszik, hogy ugyan MI-re épülő megoldásokat már jó ideje fejlesztenek, az idei évben a ChatGPT-ről szólt minden. Nem feltétlenül azért, mert ez a chatbot már tökéletes, és simán átcsusszanna az emberi intelligenciát vizsgáló Turing-teszten, hanem azért, mert mindezt sikerült olyan formában tálalni, ami bárki által könnyen hozzáférhető és kezelhető.
Nem is csoda, hogy a legnagyobbaktól a startupokig mindenki ráugrott arra, hogy hasonló megoldásokat fejlesszen az üzleti világ különféle szegmenseinek, szövegírási és kreatív feladatokra, vagy épp az ügyfélkapcsolat segítésére. Ez utóbbi terület kifejezetten hálás terep a chatbotok és mesterséges segédek számára, hiszen minél több az online és digitális szolgáltatás, annál nagyobb teher nehezedik az ügyfélszolgálatokra, információs szolgáltatásokra, de akár a webshopokra is. Az MI-alapú chatbotok és hangos ügyfélkiszolgáló rendszerek képesek a könnyen megoldható, repetitív feladatokat akár automatikusan megoldani, például rögzíteni egy ügyfélpanaszt, kiküldeni egy elektronikus számlát vagy fogadni egy megrendelést, ezáltal az emberi ügyintézőkhöz már csak az olyan megkeresések jutnak el, amelyek tényleg komplex megoldásra, valódi emberi interakcióra várnak.
Zuckerberg perszónái
A Meta semmiképp sem szeretne kimaradni az MI-őrületből, már csak azért sem, mert legutóbbi nagy újítási kísérlete a jelek szerint eléggé elhasalt a metaverzum fejlesztésével. Az előzetes információk szerint a Facebook és a Messenger felületére már szeptemberben megérkeznek a persona névre hallgató chatbotok, amelyek emberi személyiségjegyekkel ellátott virtuális segédek. Ezek szerepe, hogy párbeszédes formában, közérthetően és egyszerűen válaszoljanak felhasználói kérdésekre, vagy épp ajánlásokat adjanak különféle tartalmakhoz. Ha például utazással kapcsolatban keresgélünk, egy szörfös karakter bőrébe bújt robot áradozik majd a lehetőségekről, míg történelmi kérdésekre egy Abraham Lincoln elnökre hasonlító személyiség keres majd válaszokat.
A perszónák első sorban azt a célt szolgálják, hogy a felhasználók minél több időt töltsenek a Meta különféle platformjain, és végső soron akár át is helyezzenek oda olyan online tevékenységeket, amelyeket eddig a ChatGPT-t próbálgatva, vagy Google-keresésekkel igyekeztek véghezvinni. A Meta február óta külön fejlesztői csoportot hozott létre az MI-alapú, felhasználókra célzott funkciókra, és reményeik szerint ez lesz az eddigi legnagyobb, bárki által kipróbálható újdonságuk.
Júniusban az Instagram app béta változatában Alessandro Paluzzi “kódbúvár” már konkrét kódrészleteket és illusztrációkat talált, amelyek arra utalnak, hogy hamarosan mesterséges személyekkel lehet interakcióba lépni a felületen, az első hírek 30 különféle perszónát említenek. Ezek nem csak válaszolhatnak a kérdésekre, de segíthetnek abban is, hogy üzeneteket írjanak, vagy akár a feltöltött képekhez, videókhoz fűzzenek kommenteket. Zuckerberg szerint részleteket már a szeptemberi, Connect néven futó fejlesztői konferencián elárulnak – kíváncsian várjuk.
MI-vel tud majd többet a Google Asszisztens?
Aki valaha már kérdezett valamit hangban egy Androidot futtató mobiltól vagy egy kompatibilis okoseszköztől, jól ismerheti a Google Asszisztenst. Ez alapvetően már egy mesterséges intelligenciára (is) épülő szolgáltatás, amelynek eredeti változata arra képes, hogy automatizálja és beszédes formában is elérhetővé teszi a Google különféle szolgáltatásait a keresőtől az időjárásjelentésen és a naptár kezelésén át a közlekedési információk elemzéséig.
Sajtóhírek azonban most arról szólnak, hogy a Google az eddig azért viszonylag keretek közé szorított funkcionalitást lecserélné, pontosabban kibővítené a saját fejlesztésű Bard algoritmussal. A vállalat belső levelekben jelezte az Assistant és a Bard fejlesztőinek, valamint egy sor kapcsolódó szolgáltatáson dolgozóknak, hogy megkezdik a virtuális asszisztens átalakítását a nyelvi modell beemelésével. Ezt első körben mobilon szeretnék bevezetni, majd jöhet egy sor további platform.
Azt még nem tudni, pontosan miben tud majd többet az új alapokra helyezett Asszisztens (hiszen az MI-chatbotok “hallucinációra” való hajlama és esetleges tévedései miatt mindenképpen korlátozni kell majd a szolgáltatás autonómiáját), az viszont biztos, hogy a felhasználók sokkal emberszerűbb társalgási lehetőségeket kapnak majd, tehát nem csak tömör parancsokkal lehet működtetni a virtuális segédet, hanem valóban beszélgetős formában juthatunk el a kívánt eredményig.
Beszélgess, ne parancsolj
A fenti két hír is azt erősíti, hogy a nagy online cégek egymás után szeretnék bevezetni saját MI-chatbotjaikat és segédeiket, leginkább azért, hogy a természetesebb(nek tűnő) használat és a kiterjedtebb funkcionalitás miatt a felhasználók sokkal több időt töltsenek a platformjukon, jóval hatékonyabbnak érezzék az interakciót. Feladat azonban van bőven: egyrészt a nyelvi lokalizáció mindig nagy falat lesz, másrészt pedig, ha egy chatbotnak vagy hangos segédnek konkrét feladatai vannak, nagyon okosan kell korlátozni a képességeit és minimalizálni a hibalehetőségeket.
Épp ezért esélyesen a legnagyobbak irányából indul majd ez a trend, és szép lassan terjed a kisebb cégek, valamint a specifikus tevékenységet folytatók irányába. A folyamat gyorsasága pedig nem csak a fejlesztőkön, hanem a felhasználók visszacsatolásain is nagyban múlik, a szolgáltatásokat és képességeket folyamatosan finomítják majd a tapasztalatok és esetleges hibák nyomán. De egy idő után talán megváltozik a “megkeresem Google-ön” mondás arra, hogy “megkérdezem Google-ön” (vagy Lincolntól a Messengeren).
