A félelem az egyik legnagyobb hívószó médiában, marketingben és szinte minden egyéb területen. A félelemnek is vannak fokozatai, ha egy téma az egészségünket, az életünket érinti, arra biztosan mindenki odafigyel. Ilyen a koronavírus is, éppen ezért nem árt tudni, milyen információk valósak.
A kínai Hupej tartományból, ezen belül valószínűleg Vuhan városából indult koronavírus a cikkünk írásának pillanatában Antarktiszon kívül már minden kontinensen megjelent. A hatásos ellenszer hiánya, az emberről emberre fertőzés veszélye, vagy épp a tünetmentes, de közben is fertőző lappangási időszak érthetően komoly problémát jelent, amivel számolni kell. Viszont az is tény, hogy az elővigyázatosságot a pániktól nem sok lépcső választja el, és sokan, többféle célból a mostani járványt is kihasználják valamilyen formában saját céljaikra az interneten. Akár pánikkeltés, akár valamiféle trükközés a céljuk, a lényeg mindenképpen ugyanaz: az álhírgyárosok találtak maguknak egy új játékszert, ezért nekünk is érdemes figyelni arra, honnan és hogyan tájékozódunk.
Mi lehet a félretájékoztatók célja?
Alapvetően kétféle álhír-típus létezik a koronavírussal kapcsolatban. Az egyik csupán arra céloz, hogy minél nagyobb legyen a járvánnyal kapcsolatos pánik és kavarodás. Ugyanúgy működnek ezek a források, mint a chemtrailhívők, a laposföld-elmélet terjesztői és hasonlók. A narratíva is a korábbi esetekből lehet ismerős. A kormány vagy kormányok eltitkolják a koronavírus valódi erejét, el akarják hallgatni az igazságot, meg lehet nézni, emberek esnek össze az utcán ezen a videófelvételen, azon a képen pedig tömegsírok látszanak…
A másik hírtípus már konkrét károkozás céljából ügyködik. Ilyenek a koronavírus ellen garantáltan védő gyógyszerek és készítmények, esetleg hivatkozások “titkos kormányzati dokumentumokra”, amelyek a valós adatokat mutatják, és így tovább. Ezek sok esetben adathalász oldalakra, csaló álkereskedőkhöz, vagy vírusokat (mármint számítógépeseket, nem koronát) terjesztő oldalakra csalják a becsapható olvasókat.
Csak tiszta forrásból
Az álhírek elkerülésének legfontosabb módszere itt is érvényes: csak olyan hírforrásoknak higgyünk, amelyek minden egyéb téren megbízhatóak. Hivatalos, leinformálható magazinok és portálok, tévé- és rádióadók információit elhihetjük, főleg akkor, ha valamilyen követhető vagy konkrétan megnevezett forrást is biztosítanak egészségügyi szervezethez, szakértőhöz, állami szervekhez. Ezt ne tévesszük össze azzal, ha valaki Dr. John Smith professzorra hivatkozik – láthatóan az ilyen jellegű igazolás kissé labilis. Volt már más témában olyan is, amikor egy bizonyos illetőre hivatkoztak, aki egy adott intézményben dolgozik: az internet korában elég gyorsan meg lehet viszont győződni arról, valóban van-e ilyen nevű alkalmazottja az adott szervezetnek.
Szintén sokat segít, ha egy adott állítást más forrásokból is ellenőrzünk. Ha egyvalaki azt írja, hogy már Magyarországon tombol a koronavírus, keressünk erre utaló híreket más, ismert médiatermékekben, indítsunk egy Google keresést, kidob-e ugyanerre a hírre sok egyéb megbízható forrást is. Ha egy közösségi médiás fiók vagy egy blog ír valamit (esetleg a sokadik eztnemhiszedeldemimegírjuk.hu jellegű oldal), azt lehetőség szerint csak akkor vegyük készpénznek, ha egy alapszintű keresés után még jó pár találatra bukkanunk.
Egyébként a koronavírussal kapcsolatban naprakész információkat szolgáltat az amerikai John Hopkins intézet által készített interaktív térkép, amelyen nem csak a jelenlegi megbetegedések és az eddigi halálesetek számát láthatjuk, megnézhetjük, hányan gyógyultak meg, akár országokra lebontva, grafikus és számszerűsített formában láthatjuk, hol, milyen sűrűn fordulnak elő koronavírusos esetek. Ezt a térképet a Világ-Egészségügyi Szervezet (WHO), az Amerikai Járványügyi Központ (CDC) és megannyi egyéb egészségügyi szerv azonnali információi alapján frissítik, azt is láthatjuk rajta, mikori a legutóbbi állapot.
Rendelj nyugodtan!
Azt egyébként szintén érdemes külön kiemelni, hogy bár ennek ellentmondó hírek és közösségi médiás ijesztgetések is folyamatosan napvilágot látnak, nem kell tartani attól, hogy a Kínából előszeretettel rendelt termékek veszélyesek lennének. Az amerikai járványügyi hivatal külön megerősítette, hogy a koronavírus nem emberi hordozókon hosszabb távon gyakorlatilag életképtelen, ezért még akkor sem kell tartanunk a megfertőződéstől, ha a termékkel vagy a csomagolással Kínában érintkezett fertőzött személy. Egy Távol-Keletről rendelt csomag még a leggyorsabb szállítási opcióval is 4-5 nap alatt teszi meg az utat a származási helyétől az ajtónkig, de a legtöbb ilyen árut pont az olcsó, de lassú kiszállítással rendelik világszerte. Az eddigi kutatások alapján a mostani koronavírus a legfőbb jellemzőit tekintve nagyon hasonló a korábban megismert SARS és MERS vírusokhoz, ezek pedig élő (sőt, pontosabban emberi) szervezeten kívül legfeljebb néhány napon át maradnak aktívak. A betegek vizsgálata minden esetben azt mutatta eddig, hogy azokok, akik megfertőződtek a vírussal, azok egy már fertőzött személy közvetlen közelében tartózkodtak. Ugyan állatban sem mutatták még ki a vírus aktív és fertőző jelenlétét, de élő állatot rendelni Kínából eleve elég furcsa ötlet, így az ilyesmit már a vámon lekapcsolnák.
A koronavírussal kapcsolatos fake news áradat is csak arra világít rá, mennyire fontos odafigyelni az álhírek felismerésére, a megbízható hírforrások szűrésére, valamint arra is, hogy a közösségi oldalakon, fórumokon mi magunk is edukálhatjuk azokat, akik esetleg beleestek a csapdába. A Magyar Telekom a Legyélteis! kezdeményezésen belül is foglalkozik az álhírek elleni védekezéssel, valamint sok egyéb internetes és digitális világgal kapcsolatos oktatóanyagot, cikket gyűjtött össze tematikus aloldalán – akár ide is irányíthatjuk megtévedt ismerőseinket, hogy aztán ők is figyelmeztethessenek másokat. Így aztán a helyes információ terjed, és nem a vírus.
