Álmodni csak nagyot érdemes, különösen, ha vállalkozni akar az ember – de mire lehetünk képesek a jelenlegi gazdasági környezetben? Az infláció kétszámjegyű, az energiaárak az egekben vannak – az életnek viszont mennie kell tovább. A vállalkozások sikereinek támogatása mellett elkötelezett több nagy márka – a K&H, a Magyar Telekom, a Samsung és az Opten, valamint a Cápák között Produkció – összefogott, hogy szakértőikkel és saját tapasztalataikkal inspirálják és edukálják az induló vagy fejlődni vágyó vállalkozókat. Sok más mellett a digitalizáció a siker egyik elengedhetetlen eleme.
A KKV-k szintlépését segítené a nagy ötös által létrehozott Business Lab, a Telekom Székházban megrendezett esemény, ahol neves KKV szakértők mellett a Cápák között üzleti showműsor befektetői és vállalkozói is megosztották gondolataikat. Az üzleti életből ismert előadók prezentációi mellett a résztvevők kerekasztalbeszélgetésekből megismerhették a vállalkozói siker tényezőit. Az esemény moderátora Dr. Holló Márta, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatja volt.
Az első előadó, Tüske Tamás, a ViddL logisztikai startup ügyvezető igazgatója, a Start IT up Egyesület alapító elnöke tippekkel készült kezdő és fejlődni vágyó vállalkozásoknak. Ezek nemzetközi és hazai példák voltak, kézzel fogható, gyakorlati tanácsok. Szóba került az, hogy hiába van jó ötleted, nem ér semmit, ha nincs utána megvalósítás, azé a siker, aki piacra viszi az adott dolgot – itt a Kürt Zrt. esetét hozta fel példának, akik 1998-ban szabadalmaztatták a FlatStacket, egy chipet, amivel nem intelligens eszközöket össze lehet kötni az interneten és aminek a ma ismert neve IOT, Internet of Things. 2000-ben, ahogy egy interjúban fogalmazott Kürti Sándor elnök-tulajdonos, „nem jókedvükben” adták el a Sharpnak, így ők rendelkeznek az IOT világszabadalommal.
Tüske Tamás példaként hozta továbbá a Flixbus-storyt, ahol egy mozdulatlannak hitt iparágat, a személyszállítást tudott felforgatni egy innovatív megoldás. A Flixbusnak egyetlen autóbusza sincs, a partnerei szállítják az utasokat, a cég a hálózattervezést, az ügyfélszolgálatot és az egyéb háttérmunkákat biztosítja.
A WizzAir története is felmerült, esetükben a minden gondolat egy hipotézis, ameddig a piac visszajelzést nem ad tételmondat. Talán már nem is emlékszünk rá, de senki nem tudta elhinni, hogy a repülés az nem egy privilégium, hanem a tömegek utazása is lehet. Ugye, milyen furcsa, hogy ez nem mindig volt egyértelmű? Ahogy a viszkisüvegek formája sem, sokáig gömb alakúak voltak, aztán a Johnnie Walker rájött, hogy ha kocka formájú, akkor több fér a tengerentúli kereskedőhajókba – ezzel 70 százalékkal több termékkel tudtak megjelenni a piacon, ezzel kerültek előnybe a többi hasonló minőségű viszki között. Tüske a saját példájáról is beszélt, egyáltalán nem biztos, hogy egy másik vállalatra versenytársként kell tekinteni, elképzelhető lehet az is, hogy partnerként segíthetik egymást, a ViddL és az Express One együttműködését emelte ki.
Lakatos István, a Cápák között című üzleti showműsorból ismert befektető arról beszélt, legalább három év, mire kiderül, hogy egy vállalkozás fenntartható-e. A saját befektetései között nem tudna kedvencet kiemelni, a „gyerekeimet is egyformán szeretem”. Gyakran kérdezik tőle, hogy mi lesz öt év múlva, de erre mindig ugyanaz a válasza: „nem tudom”. Nem hisz ugyanis a hosszú távú tervekben, maximum 1-2 évre néz előre. Víziója persze lehet az embernek, de a kettő nem ugyanaz. A műsoron kívül is kap megkereséseket, de elmondása szerint ezeknek az ötleteknek a 80 százaléka nem életképes. Mindenkinek válaszol, ahogy fogalmazott, „brutál őszintén”, hiszen az első veszteség a legkisebb veszteség – ha valamit szerinte nincs értelme csinálni, azt megmondja. Arra a kérdésre, hogy mennyit dolgozik, a sokak számára irigylésre méltó választ adta: nulla percet – vagyis élvezi, amit csinál. Szigorúan véve a választ persze hozzá tette, hogy napi 8 órát, de ez 10-20 évvel ezelőtt még 12-14 óra volt, ha nem több.
A nap első kerekasztalbeszélgetése a vállalkozói siker tényezőiről szólt, arról, hogy milyen készségek és eszközök kellenek hozzá. (Résztvevők: Kollár Tamás KKV digitális csatorna és ügyfélélmény vezető, Magyar Telekom; Rammacher Zoltán KKV marketing és értékesítés támogatás vezető, K&H Bank; Dr. Csorbai Hajnalka stratégiai igazgató, Opten; Kerpen Szabolcs mobil üzleti megoldásokért felelős vezető, Samsung Magyarország) A diskurzus egyik fontos sarokpontja az volt, nem csak a vitathatatlanul jó ötlet predesztinálja a sikert. A kevésbé jók is lehetnek sikeresek, mindennek az alapja a tervezés – tudatos tervezéssel javítható az elvérző vállalkozások aránya. A szorgalom is hihetetlenül fontos, minden elemzéshez, adathoz idő kell, rá kell szánni az időt, az első néhány évet kőkeményen végig kell dolgozni.
Sokan úgy vélik, ha van egy jó elképzelésünk, már nyert ügyük van. „Egy jó ötlet önmagában nem elég a sikerhez. Tudatos, naprakész, könnyen átlátható tervezéssel és folyamatos önképzéssel azonban nagyobb eséllyel átvészelhetők a jelenlegihez hasonló, kihívásokkal teli időszakok. A vállalkozások edukációját ezért a K&H: üzletet ide! oldalon is támogatjuk, ahol az ötlet validálásától kezdve, az üzleti- és pénzügyi tervezés fontosságán át, a szintlépéshez szükséges pénzügyi finanszírozásig, számos témában találhatnak cikkeket, videókat, e-tananyagokat a vállalkozások” – mondta el Rammacher Zoltán.
A vállalkozások digitalizációja alapvető fontosságú a sikerhez. Minden vállalkozás digitalizálható, mindenhol találni olyan folyamatot, amit digitalizálni lehet. A cél az, hogy ezek a cégek az alaptevékenységükre tudjanak koncentrálni, a könnyen automatizálható folyamatok leválasztásával a lényegi dolgokra sokkal több idő marad. Jellemző hiba, hogy az induló vállalkozások összekeverik az eszközvásárlással a digitalizációt, ami nem könnyíti meg az életüket. Fontos a digitális tudatosság, hogy ne eszközre pazarolják a forrásaikat, hanem szolgáltatások vásárlásával alapozzák meg a sikeres jövőt, foglalta össze a digitalizáció fontosságát Kollár Tamás. Kerpen Szabolcs is az ebben rejlő lehetőségekről beszélt: „A folyamatosan változó üzleti és gazdasági környezet minket is az állandó fejlődésre, a legújabb technológiai megoldások és lehetőségek kutatására sarkall. Mi pedig a felhasználóinkat szeretnénk erre a hozzáállásra ösztönözni, valamint olyan eszközöket és megoldásokat, azaz egy üzleti ökoszisztémát kínálni, amellyel a legtöbbet hozhatják ki vállalkozásaikból”.
Wolf Gábor (CEO, tulajdonos, Marketing Commando) az izgalmas piaci bevezetésről tartott előadást. Fontos az újdonság varázsa: innovatív brandet épít, és sokkal jobb afrodiziákum, mint például egy úgynevezett „bevezető ár”, egy akció. Jobb vevőket vonz, akik elfogadják a magasabb árat. Kell egy kiemelt sztár: minden újdonságnál kell találni egy elemet, amit hangsúlyozni, kihangosítani lehet. Emellett nagyon fontos az is, hogy az indulás vagy a bejelentés napos egész napos eseménysorozat legyen, úgy érezze a potenciális vevő, hogy egy izgalmas élmény részese.
Balogh Petya angyalbefektető egy olyan nézőpontra mutatott rá, ami talán nem mindig egyértelmű elsőre, pedig, ha belegondolunk, nem lehet vitatkozni vele: amikor egy cég elakad, egy vezető akad el, aki azt hiszi, felért a hegy tetejére. „Én növekednék, csak nem hagynak” – ha valaki így érzi, akkor végig kell gondolni, mi lehet az elakadás oka és a tovább haladás terepe. Emellett érdemes nagyot álmodni: ha csak a feléig jut az ember, már óriási, amit elért. Fontos észben tartani: homokra nem lehet házat építeni, vagyis életbevágó a stabil tulajdonosi kör. Meg kell teremteni azt a tulajdonosi hátteret, ami stabil működést eredményez. Emellett érdemes a személyiségtípusokat is figyelni: egy introvertált tulajdonostárs mellé egy extrovertált illik, egy álmodozó típust egy végrehajtó egészít ki hatékonyan.
Azt el kell fogadni szerinte, hogy egy vállalkozás esetében nincs work/life balansz. Work/life döntések vannak, az lesz üzletileg sikeres, aki megfizeti az árát, és akkor is dolgozik, amikor mindenki más feladja, aki annyira akarja sikert, hogy nincs más opciója, mint hogy minden áron csinálja. De muszáj ennyire nehéznek lennie? Ezt a kérdést sokan felteszik. Ehhez Balogh Petya a homárokat hozta fel példának, amelyek új páncélt növesztenek, mihelyst kinövik a régit. Ahogy nő a cég, ugyanabban a struktúrában nem tud működni nagyobb méretben, nem tudja megvalósítani a céljait. Ezért fontos a folyamatos megújulás, a csapatépítés, a feladatok megfelelő delegálása.
Olyan emberekkel érdemes körülvenni magunkat, akikkel biztosítjuk a növekedést. Meg kell tanulni bízni az emberekben, meg kell tanulni átadni azt a munkát, amit korábban mi magunk csinálunk úgy, ahogy elvárjuk. Ez már a nap második kerekasztal-beszélgetésének volt az egyik alapgondolata, ahol arról beszélgettek a résztvevők (Rammacher Zoltán, Dr. Csorbai Hajnalka és Kerpen Szabolcs mellett Sipos Tamás kis- és középvállalkozások szegmens vezető, Magyar Telekom és Tomán Szabina, a magyarországi Tomán lifestyle tulajdonosa, a Cápák között című üzleti showműsor egyik befektetője), hogy mit lehet tanulni sikeres cégektől. Nem feltétlenül kell tőkebefektetőre várni, mert akkor az ő zsebébe mehet a jövőbeni eredmény, érdemes hitelekben is gondolkodni, nem érdemes alapból elutasítani a gondolatot. Minden út tele van nehézségekkel, buktatókkal, az első 5 évet nem éli meg a cégek 25 százaléka, de utána sem lesz könnyebb, utána még nagyobb arányú a lemorzsolódás, de le kell adni az egóból, meg kell hallgatni, ha valaki nem áll szóba az emberrel, a pofonokkal az ember a saját tudástárát tudja növelni, ami elengedhetetlen a sikerhez.
„Többen születnek szárnyaló gondolatokkal, mint amennyien meg tudják azokat valósítani. A kockázatok feltérképezése mindig is fontos volt az üzleti életben, de a jelenlegi turbulensen változó gazdasági környezetben szinte mindenre csak valószínűségeket határozhatunk meg” – mondta Dr. Csorbai Hajnalka, akitől fizikusi hátteréből adódóan nem áll távol a valószínűségszámítás alapú elemzés. „A versenytársak vagy a célcsoport pontos megismerése, illetve az üzleti partnerek átvilágítása elengedhetetlen lépés. Például hatalmas élmény kisvállalkozóként megkötni egy nagy üzletet, ennél csak az a jobb, ha a végén ki is fizetik. Adatok, információk nélkül döntéseket hozni vakrepülés. Emellett az adatok is változnak, a monitoring megkerülhetetlen – a fizetőképességben és a marketingpotenciálban egyaránt”.
A Telekom célja, hogy a kis-és középvállalkozások digitális előrelépését, digitális átállását szakértő partnerként segítse. „Olyan értéket szeretnénk biztosítani a KKV-k széles körének, amelynek segítségével még eredményesebbek lehetnek. A változó piaci környezetben is számíthatnak ránk: tudással, szemlélet-formálással, a Telekom Hello Biznisz platformunkon inspirációs cikkekkel, könnyen „lemásolható” és megvalósítható D tervekkel, valamint a Telekomos vállalkozások számára elérhető, ingyenes Digitalizációs Tanácsadás programmal támogatjuk a vállalkozások digitalizációját. Törekvéseinkhez maximálisan illeszkedik a Business Lab esemény, melynek életre hívásával partnereinkkel együtt plusz tudást szeretnénk adni a kkv-k számára” – fogalmazott Sipos Tamás.
Az esemény záróbeszélgetése a Cápák között üzleti showműsorban bemutatkozott vállalkozások sikersztorijairól szólt. Koletán Gergely, a ChiliYard alapító-tulajdonosa a műsorban ugyan nem szerzett befektetőt, de azóta lett egy befektetőtársa, és a Telekom támogatásával két fontos mérföldkövet ért el a vállalkozása digitalizálásában: egyfelől lett egy komoly webshopja, másrészt egy CRM-rendszerrel ellenőrizhetően delegálja már a feladatokat.
Homoky Dorottya, a Riolit Bor Kft. tulajdonosa, ügyvezetője Balogh Leventét nyerte meg befektetőnek, akiben magára ismert, egyből meglett a személyes kapcsolat, és egy jó építkezés indult el a közös munkával. Olaszországba is ellátogattak, ahol a modern borászati technológiákat vizsgálhatta meg. Ez pedig egy szakmailag fontos, inspiráló út volt, amely segített neki abban, hogyan fejlessze tovább a vállalkozását.
Gyarmati Fanni és László Miklós, a diákkedvezményeket biztosító Diverzum társalapítói applikációra kértek pénzt – négy hónapja volt a felvétel, és március végén debütált is az app, miután, ahogy fogalmaznak, gyorsítópályára tették magukat. A céljuk, hogy minden 14 éven felüli diák használja.
Szűts Gergely, a Vilhemp Kft. társalapítója speciális eset, hiszen kétszer is szerepelt a műsorban. Az első alkalomnem alakult jól, még túl friss volt a cég, nem volt termék, de hatalmas ismertséget adott a műsor, és már egy országos áruházlánc polcaira is bejutottak. Gergő életre szóló élménynek nevezte a forgatást.
Mitter Anna Róza, a Mittersisters alapítója is nagyon pozitív eredményekről számolt be, mindig is a szakmájából szeretett volna megélni, de ahhoz, hogy tovább lépjen, és sokkal több embert érjen el, már befektetőre volt szükség.
Máté Krisztina, a Cápák között műsor showműsor producere elmondta, nagyon sok vállalkozóval találkoznak, sokakkal tárgyalnak, de mivel nem mindegyikük olyan extrovertált, mint mondjuk egy tévés tehetségkutatóba jelentkező ember, van, akit noszogatni kell, hogy kilépjen a komfortzónájából, és szerepeljen. Viszont a Cápák között nem is egy szimpla tévéműsor: ökoszisztémát építenek, az első pillanattól kezdve partnerként kezelik a jelentkezőket, vállalkozókat.
A Business Lab weboldalán elérhetőek az eseményen elhangzott előadásokról és kerekasztal beszélgetésekről készült videófelvételek, amelyeket a Business Lab szervezők YouTube csatornáján visszanézhetők.
