Csempézett, klórszagú várótermek, fehér köpenyek és hideg érintésű sztetoszkópok – bár az egészségügyi ellátórendszerben sok minden állandónak tűnik, a közeljövőben mégis rendszerszintű változások jönnek. A digitalizáció terjedésével hatékonyabbá és fenntarthatóbbá válik a gyógyítás, és fájdalommentesebbé, gyorsabbá a gyógyulás.
Te rábíznád egy szívinfarktusos beteg kezelését egy informatikusra? „A suszter maradjon a kaptafánál” – a legtöbben valószínűleg így vélekednének, pedig a digitalizáció, az informatika és általában az okostechnológia ma már jelen van többek között a nagyvárosi közlekedésirányításban, az energiagazdálkodásban vagy az élelmiszeriparban – és csak idő kérdése, hogy a sebészkést is egy robot vegye kezébe. Sőt: a közeljövőben egy szívroham kockázatát valószínűleg évekkel az infarktus előtt azonosítani fogja egy okosszenzorok mérési adatait elemző mesterséges intelligencia, így sebészkésre már szükség sem lesz. Érdemes megbarátkozni a gondolattal, hogy az emberi szervezet is felfogható egyfajta „adat- illetve információtömegnek”, s ennek vizsgálatára ma már léteznek a sztetoszkópnál jóval hatékonyabb eszközök.
A Telekom február 21-én rendezi meg MOST Fórum névre keresztelt rendezvénysorozatának első kerekasztal-beszélgetését, melynek során a digitális egészségügy területének hazai szakértői mutatják be az orvoslás és a beteggondozás világának legújabb trendjeit. Bár a magyar egészségügyről jelenleg kevesen asszociálnak a legmodernebb csúcstechnológiára, valójában hazánk sok tekintetben kifejezetten előnyös helyzetben van, és már napjainkban is számos innovatív okosmegoldás támogatja az egészségügyi ellátórendszert. A jelenséget a rendezvényen Kohanecz Margó, a KPMG Healthcare and Life Sciences igazgatója, a mesterséges intelligenciával robotkezet fejlesztő mérnök, Lévay György, valamint dr. Horváth Tamás fül-orr gégész szakorvos, Srágli Attila, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ projektigazgatója és Aszódi Gábor, a T-Systems Egészségügyi üzletágának igazgatója járja körbe.
„Az adat a negyedik ipari forradalom kőolaja” – mondta a téma kapcsán Aszódi Gábor egy nemrég megjelent interjúban. A szakember szerint az olyan rendszerek, mint a 2017 novembere óta élesben működő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) valódi kincset jelentenek az egészségügyben dolgozók és a betegek számára. A T-Systems közreműködésével bevezetett EESZT egy olyan általános elektronikus közmű (információs és szolgáltatási hálózat), melyben online elérhető a betegek ellátásához szükséges minden fontos információ. A rendszer regionális és országos szinten képes összekapcsolni a korábban szigetszerűen működő medikai rendszereket, így hatékonyabbá tudja tenni az egészségügyi ellátás teljes folyamatát, és segíti az ellátórendszert összefogó egészségügyi centralizációt. A hálózathoz csatlakozva az ország bármely mentőállomása, patikája vagy orvosi rendelője hozzáférhet az adatokhoz. „Az EESZT megalkotásának egyik fő célkitűzése az volt, hogy az adat utazzon, ne a beteg” – magyarázza Aszódi, aki azt is kiemeli, hogy a rendszer segítségével akár távolról is konzultálhatnak majd a szakorvosok egy-egy beteg kezeléséről.
Magyarország helyzeti előnyben van sok más országgal szemben, hiszen – az adatok kezelhetősége, felhasználhatósága szempontjából – itthon egyszerűbb lesz bevezetni egy átfogó, a teljes lakosság egészségügyi állapotáról jó képet adó információs rendszert. Nálunk ugyanis egy intézmény, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ kezeli az egészségügyi adatok jelentős részét, szinte az összes kórház és számos ellátóhely adatait. Mivel ez a hatalmas információtömeg egyetlen adatkezelőnél összpontosul, mind jogi, mind műszaki értelemben viszonylag könnyen kiépíthetők olyan szolgáltatások, melyek big data-elemzés segítségével támogatják az elérni kívánt egészségügyi célokat. Ilyen cél lehet például az is, hogy egy országos szintű rendszer képes legyen fogadni és elemezni a felhasználók által – okos eszközökkel – mért adatokat, és azokat könnyen hozzáférhetővé tenni az egészségügyi szakemberek számára.
A telekommunikáció legújabb vívmányai, az IoT, vagyis a „dolgok Internete” és az 5G-technológia újabb fejlődési hullámot indíthat el a gyógyászat világában. Az 5G megnyitja a kaput a holografikus videótechnológia előtt, és a már bevezetés előtt álló adatátviteli szabvány lehetőséget teremt többek között olyan távolról végzett sebészeti beavatkozásokra is, melyek során az orvos a betegtől akár több ezer kilométerre, különböző távvezérelt robotok segítségével hajtja végre a szükséges bemetszéseket. Számítani lehet arra is, hogy a műtétek és a lábadozás környezete, körülményei is megváltoznak: a kórházak javarészt a sürgősségi egységekre és műtőkre szűkülnek, hiszen a beteg későbbi ellátását és felügyeletét – a megfelelő szenzorok és eszközök segítségével – sok esetben távolról is el lehet majd végezni.
A digitális egészségügyi információs bázisok, az ezekre épülő országos szintű adatelemzési technológiák, a mesterséges intelligenciával végzett távdiagnosztika és a robotsebészet csak néhány téma a digitalizáció és az egészségügy rendkívül sok lehetőséggel kecsegtető határterületéről. Ha érdekel a kérdéskör, ezen az oldalon regisztrálhatsz a Telekom február 21-i rendezvényére.
