Hogyan segítheti a hálózatelemzés a koronavírus-járvány megfékezését? Mit tehet a digitális technológia a gazdaság működésének fenntartásáért és a társadalom védekezőképességének megerősítéséért? Aszódi Gábor, a T-Systems egészségügyi üzletágának vezetője szerint az okostechnológia minden eddiginél hatásosabb fegyvert adott a kezünkbe a vírusokkal szemben.
Miért érdemes hálózatkutatói szemszögből tekinteni egy világjárványra?
– Valójában mindenki, aki járványok terjedését vizsgálja, szükségszerűen hálózatelemzést végez. Arra vagyunk ilyenkor kíváncsiak, ki kivel érintkezett, milyen környezetben valósult meg a találkozás, és ennek során kik kaphatták még meg a vírust. A kapcsolati háló felrajzolásával egy gráfot kapunk, melynek végső pontja a „nulladik embernek” nevezett személy, vagyis az a beteg, akire elsőként terjedt át a betegséget hordozó állatról a vírus. Gyakorlatilag ennek a gráfnak az elemzése segíthet megállítani a járványt.
A koronavírus esetében azonosították már a nulladik embert?
– Egy ideig úgy tűnt, hogy azon a sokat emlegetett vuhani hús és élő állat piacon kell keresnünk, de azóta kiderült, hogy vannak olyan megbetegedések is, amelyek semmilyen szálon nem kötődnek ide. Valószínűleg eredetileg egy denevér lehetett a vírusgazda, de ennek most már nincs igazán jelentősége. Ami fontos, az a terjedés módja és dinamikája – ezek segíthetnek ugyanis a járvány megfékezésében.
Látszólag pillanatok alatt terjedt el a vírus a világ számos országában – és március 4. óta már hazai betegekről is tudunk. Indokolt a médiában tapasztalható aggodalom?
– A hiszterizálás semmi esetre sem indokolt. A koronavírus nem a mortalitása, vagyis a halállal járó megbetegedések száma miatt jelent veszélyt. A járvány elsősorban tüdőgyulladást okoz, és jól látszik, hogy ebbe olyanok halnak bele, akik egyébként is rossz egészségi állapotban voltak. Ha ránézünk a nyilvános adatokra, könnyen leszűrhetjük, hogy a halálos esetek átlagos korcsoportja valahol 70 év fölött van. Ami ennél aggasztóbb, az a vírus terjedésének sebessége.
Ha a halálozási arány nem kritikusan magas, miért tartunk mégis ennyire a betegség terjedésétől?
– Az egészségügyi rendszert nem ilyen mértékű leterheltségre tervezték. Előbb-utóbb előállhat olyan helyzet, amelyben a kórházak nem tudnak több beteget fogadni. A koronavírussal kapcsolatban az egészségügy túlterhelése jelenti a legnagyobb kockázatot.
Hogyan lassíthatjuk le vagy állíthatjuk meg a járvány terjedését?
– A közvetlen emberi interakciók kerülése segít lassítani a járvány terjedését. Mivel egyelőre nincs ismert ellenszer, az egyetlen biztosan hatásos módszerhez érdemes folyamodnunk, és ez a karantén. Látnunk kell, hogy a globalizált világ, a turizmus és a nemzetközi kereskedelem mind kedveznek a vírus terjedésének. Egyetlen tüsszentéssel több mint százezer vírusrészecske kerülhet a levegőbe. Ha ez a tüsszentés véletlenül épp egy repülőgép zárt légterében történik meg, akkor leszálláskor már a gép 70 százaléka fertőzött lehet. A vírus olyan kicsi, hogy akadálytalanul átjut a légcserélő rendszerek szűrőin – de sajnos sok helyen még ilyen HEPA-filterek sincsenek felszerelve. Ha Magyarországon is aktívan terjedni kezd a vírus, egy valódi lehetőségünk lesz: szigorúan el kell különíteni, karanténba kell zárni a fertőzés gócpontjait. Ez Kínában már bevált, ott sikerült fordítani a terjedés dinamikáján.
Karantén mellett ugyanúgy súlyos kár éri a gazdaságot.
– Nem feltétlenül, sőt, még tanulhatunk is egy ilyen helyzetből. A járvány rákényszerítene minket, hogy használjunk olyan megoldásokat, amelyekkel eddig csak felületesen éltünk. Amennyire lehetséges, át kell helyezni az emberi érintkezés „közegét” a virtuális térbe. A távmunka lehetősége, az internetes vásárlás és számos okosváros-technológia már évek óta a rendelkezésünkre áll. Bár a kibertérben is vannak vírusok, olyat még nem ismerünk, ami gépről emberre is át tudna terjedni. A digitalizációnak köszönhetően ugyanakkor rengeteget tehetünk a járvány mélyebb megértése vagy az életmódunk, gazdaságunk fenntartása érdekében.
Például?
– Ha szükségessé válik, ma már viszonylag egyszerűen meg lehet szervezni, hogy az iskolai órákon interneten, videochaten keresztül vegyenek részt a diákok – ahogy ez meg is valósul az első két fertőzött egyetemi hallgató esetében. Ugyanígy a munkahelyek jelentős része is átállhat ideiglenesen távmunkára. Fontos megérteni, hogy ilyenkor nem arról van szó, hogy akinek van lehetősége távmunkázni, az „megúszhatja” a betegséget, míg aki olyan munkát végez, amihez személyes jelenlét szükséges, az pórul járt. A járvány nagy tömegben, csomópontokon keresztül terjed a legjobban – ha ideiglenesen bezárjuk azokat a helyeket, ahol egyszerre sok ember tartózkodik, akkor az egész társadalom védettebbé válik.
Ezek szerint épp az egészségügy, a kórházak és rendelők a legkockázatosabb helyek.
– Ez nem csak most, de minden járvány esetében alapigazság, hiszen statisztikailag a várótermekben fordul elő a legtöbb fertőző beteg, ráadásul a tömeg miatt könnyebb dolga van a járványnak. Ezt a problémát azonban már jelentős részben enyhítettük – ismét egy digitális megoldás segítségével. A T-Systems néhány éve fejlesztette ki az EESZT-rendszert (Egységes Egészségügy Szolgáltatási Tér) az Állami Egészségügyi Ellátó Központ számára. A megoldásnak köszönhetően a betegek minden leletét és az orvos által felírt recepteket is felhőben lehet tárolni, így nem szükséges mindig személyesen elmenni az orvoshoz. Az a projekt szlogenje, hogy „az adat utazzon, ne a beteg”. Ez önmagában is nagyon fontos lépés volt, de gondoljunk bele, mekkora haszna lenne annak, ha az EESZT-ben tárolt adatokat egy mesterséges intelligencia folyamatosan elemezhetné! Szinte valós idejűvé tehetnénk a járvány terjedését modellező gráfot.
Akár térkép is készülhetne a veszélyeztetett csomópontokról?
– Pontosan. Egy ilyen döntéstámogató megoldás óriási hasznot jelentene a hatóságoknak a járvány megfékezésében. Nagy biztonsággal meg lehetne mondani például, hol kell bezárni bizonyos fertőzött intézményeket, illetve mely tömegrendezvényeket szabad megtartani, és melyeket kell lefújni. De a közeljövőben még ennél is izgalmasabb technológiák jöhetnek. A tanuló algoritmusok már ma is jó eredményt hoznak a koronavírus-fertőzés diagnosztizálásában.
Mesterséges intelligenciát használnának a betegség azonosításához?
– A kínai Alibaba állítólag már rendelkezik olyan MI-megoldással, amely CT-felvételek alapján, pár másodperc alatt megkülönbözteti a koronavírusos betegeket az egyéb tüdőbetegektől. Csak a viszonyítás kedvéért: hagyományos labordiagnosztikával ugyanez több órába telik, és addig folyamatosan lefoglalja az értékes emberi munkaerőt.
Egy másik rendkívül ígéretes irány a DNS-szekvenáló eszközök rohamos fejlődése. Ezek a készülékek képesek a DNS bizonyos szakaszai alapján megkülönböztetni és azonosítani a vírusokat. Mivel a technológia egyre olcsóbbá és kompaktabb méretűvé válik, nem elrugaszkodott gondolat, hogy hamarosan nagyobb nyilvános épületek, például bevásárlóközpontok, kórházak légcserélő rendszerébe is érdemes lesz beépíteni ilyen szenzorokat. Ha az eszköz érzékeli a vírus jelenlétét, automatikusan elindíthatja a légcserélő fertőtlenítését, ezzel megakadályozva a járvány terjedését. Az a gondolat, hogy a digitalizáció segítségével jobbá tehetjük a világot, nem csak egy szlogen; ezt a szó szoros értelmében kell venni.
