Április végén fontos új jogszabályról döntött az Európai Unió: a Digital Services Act a közösségi média és más internetes tartalomszolgáltatások “társadalmi kárait” csökkentené.
Sokan “online-jogi mérföldkőnek” nevezik az Európai Unió frissen elfogadott jogszabályát, a Digital Services Act ugyanis szigorúan meghatározza a techcégek számára, milyen szinten kell szabályozniuk a felületeiken megjelenő álhíreket, valamint bárki számára káros vagy megkülönböztető tartalmak szűrését. Ez a legnagyobbakra, például a Meta által üzemeltetett Facebookra vagy a Google hirdetéskezelő rendszereire is vonatkozik, ráadásul időszakos ellenőrzések alapján komoly bírságokat lenget be a lazáskodóknak.
Átláthatóság és figyelem
A törvény alapja a jogalkotók szerint az, hogy egyre nehezebb átlátni az online felületeken megjelenő tartalmak moderálási elveit, körülményes például azon tartalmak vagy hirdetések reklamációs folyamata, amelyek valamilyen kisebbségre nézve sértőek, kirekesztőek, vagy általánosságban megtévesztőek.
Az április 23-án, hosszadalmas egyeztetések után elfogadott jogszabály azt követeli meg az érintett vállalatoktól, hogy sokkal erőteljesebb ellenőrzést vezessenek be platformjaikon az uniós törvényeknek nem megfelelő tartalmakkal kapcsolatban: ilyen például a gyűlöletbeszéd, terrorista és szélsőséges propaganda, valamint bármilyen tagországi szinten illegálisnak minősített témakörök.
A fenti ellenőrzés kiterjed a techcégek által kezelt saját tartalmak mellett a felületeiken publikáló felhasználók bejegyzéseire és megosztásaira, valamint a reklámozók által közzétett anyagokra egyaránt. Ez utóbbi minden bizonnyal megosztó lesz, hiszen itt olyan részletek is szerepelnek, mint például az etnikai hovatartozás, vallás vagy szexuális irányultság alapján szűrt hirdetés-megjelenítés (targetálás) tiltása. Ez érthetően azt a célt szolgálja, hogy egyes közösségekre vagy kisebbségekre nézve ne jelenhessenek meg hátrányosan megkülönböztető tartalmak, de egy véletlenszerű példát kiragadva egy melegeknek szóló társkereső, vagy akár egy adott vallási csoportnak szóló közösség webes hirdetéseit teljesen ellehetetleníti ez a lépés, amelyet így csak a teljes népeségre lehet “kilőni” és a hatékonysága teljesen esetlegessé csökkenhet.
Saját hatáskör helyett felső szintű figyelem
A mostani jogszabály előtt az EU területén elérhető online szolgáltatásokra egyfajta önszabályozási kötelezettség vonatkozott, ez annyit követelt meg a vállalatoktól, hogy mindegyiküknek legyen egy saját irányelv-csomagja, amelyet folyamatosan igyekezzen fejleszteni és érvényesíteni. Ez azonban cégről cégre különbözhetett, és épp ezért az érdekérvényesítés, valamint a szankcionálás is lassú, körülményes folyamat volt.
Mostantól az EU által kijelölt testület éves ellenőrzésekkel felügyelheti például azt, hogy a Google alá tartozó YouTube megtesz-e mindent arra, hogy felületén ne jelenhessenek meg a szabályozásokban szereplő kifogásolt tartalmak, a Google keresőoldalain felbukkanhatnak-e olyan kiemelt találatok vagy egyéb hirdetések, amelyek nem felelnek meg az irányelveknek, de ugyanígy ellenőzrésekre számíthat hasonló szempontok alapján a Facebook és az Instagram is. Emellett nem csak az online megjelenő tartalmakra, hanem az európai kereskedelemben rendelhető termékekre is jobban odafigyel az EU, tehát például az Amazonnak és más kereskedelmi cégeknek szintén szűrnie kell, hogy az Unión belül megtalálhatók és rendelhetők-e olyan termékek, amelyek nem felelnek meg az európai jogszabályoknak.
A mostani döntés az EU folyamatosan keményedő online szabályozási folyamatának része: nemrég fogadták el azt a digitális piacokról szóló törvényt is, amelyek a techcégek versenyellenes magatartását korlátozza, és több kontrollt ad az Unió számára abban, hogy az online hirdetési piacon, az alkalmazás-áruházak terén vagy az e-kereskedelemben ne lehessen leuralni területeket és ellehetetleníteni a feltörekvő versenyzőket. Emellett már azt is bejelentették, hogy az Egyesült Államok és az EU közötti “adatsorompó” felemelésén is dolgoznak, amely egy sok éves jogi szürkezónát szüntet meg.
Alexandra Geese, az Európai Parlament munkájában részt vevő német képviselő szerint a céljuk az is, hogy a világ más országainak is inspirációt adjanak a szigorúbb, de egyértelműbb szabályozási lépésekkel. Ez azt is segítené, hogy a határokon átívelő online szervezeteknek és szolgáltatóknak is könnyebb dolga legyen abban, hogy ne területenként kelljen túl sok eltérő működési irányelvet összehangolniuk. Elmondása szerint többek között Japán és India társszervezeteivel már egyeztettek is, és további érdeklődőkre számít.
