Az elméleti döntés megszületett, 2024-től a gyártóknak egységes töltőcsatlakozókkal kell szállítaniuk a mobiltelefonokat az Európai Unió országaiba. Összeszedtük, mit lehet tudni a pontos szabályokról, milyen eszközökre érvényesek még, és mire lehet a távolabbi jövőben.
“Van nálad töltő?” – ez a kérdés gyakran elhangozhat bármilyen szituációban, hiszen manapság egy telefon átlagos üzemideje egy feltöltés után egy-másfél nap, és ha valaki nem figyel oda induláskor arra, hogy magával vigye a töltőjét egy hosszabb útra, vagy esetleg eleve lemerült akkuval indult útnak, csak abban reménykedhet, hogy valaki kölcsön tud adni neki egyet arra a fél vagy egy órára, amíg újra fickóssá válik a készülék. De ma még ez sem ilyen egyszerű, hiszen egy androidos telefon gazdája nem tud mit kezdeni egy iPhone-okhoz való, saját szabványú csatlakozóval, de még a droidos telefonok csatlakozói sem egységesek, hiszen egy részüket már USB-C aljzattal szerelték, de másokon még a korábbi microUSB szabvány figyel.
Az Európai Unió összes termeiben már régóta formálódik egy olyan törvénytervezet, amely azt szabja meg, hogy minden, az Unióban forgalomba hozott mobiltelefon egységes töltőcsatlakozó-szabványt alkalmazzon. Ez felhasználói szempontból, épp a cikket nyitó felvetés mentén üdvözlendő irány, egyes gyártók viszont egyáltalán nem örültek ennek. Az Apple például kifejezetten sokat ágált az ellen, hogy a terv szerint ez az egységes szabvány az USB-C legyen, az amerikai gyártó különféle beadványokkal igyekezett érvelni amellett, hogy az általuk használt csatlakozó műszakilag fejlettebb, ezáltal a felülről rájuk erőltetett váltás saját gyártástechnológiájuk megerőszakolása lenne.
Végül október 4-én hivatalossá vált: az Európai Parlament ülésén 602 igen és mindössze 13 nem, valamint 8 tartózkodás mellett, tehát elsöprő többséggel szavazták meg, hogy 2024 végétől az EU-ban értékesített mobilok egységes töltőcsatlakozó-szabványa az USB-C lesz.
Milyen készülékekre érvényes mindez?
Az irányelv szövegezése szerint alapértelmezetten minden olyan mobiltelefonra vonatkozik a szabály, amelyet a gyártó közvetlenül az Európai Unió valamely tagországában értékesít közvetve, valamint hivatalos partnerein keresztül. Érdemes megemlíteni, hogy a telefonok mellett a tabletek, headsetek, fényképezőgépek, akciókamerák, kézi játékkonzolok, hordozható hagyományos és okoshangszórók, navigációs eszközök, egerek és egyéb perifériák, valamint e-olvasók körére is vonatkozik mindez, tehát elvileg egy GoPro vagy egy Bluetooth minihangfal is ugyanígy csak USB Type-C töltőcsatlakozóval kerülhet forgalomba.
Fontos persze, hogy a szabályozás jelenleg kizárólag a töltéssel kapcsolatban írja elő az USB-C használatát, tehát elvben a gyártók megtehetik azt is, hogy adatkapcsolatra egy másik csatlakozótípust is használnak. Ez mondjuk viszonylag nehézkes megoldás lehet, hiszen az egyre kisebb és vékonyabb készülékeken mindenki épp spórolni igyekszik a csatlakozókkal és egyéb külső elemekkel, tehát nehezen képzelünk el egy olyan iPhone-t, amelyen az USB-C töltőport mellé még egy Lightning adatcsatlakozót is odaügyeskednek.
Nagy vesztesek és fontos előnyök
A döntésnek egyértelműen azok a cégek a vesztesei, amelyek eddig valamilyen különutas megoldást alkalmaztak, a legnagyobb közülük mindenképpen az Apple, amely jelenleg egyrészt saját Lightning kábeleket gyárt az eszközeihez, de az utángyártóktól is licencdíjat szed az általuk készített, kompatibilis kábelekért. Az elemzők szerint, mivel az EU darabszám tekintetében is jelentős piacot jelent az Apple számára, a cég nem igazán teheti meg azt, hogy a döntés hatályba lépése után kétféle csatlakozós készülékeket gyártson az Unió és a világ egyéb piacai felé, tehát kénytelen-kelletlen átáll majd az USB-C használatára – és ezután elesik a külső gyártók licencdíjaitól is, hiszen onnantól egy iPhone-hoz is lehet ugyanolyan, mások által készített USB-kábelt használni.
Az EU döntése azonban most már végleges, és az Európa Parlament kommunikációjában nem is csak a felhasználói kényelem és a készülékek közötti átjárhatóság jelent fontos előnyt. Anna Cavazzini, az EP fogyasztóvédelemmel foglalkozó bizottságának vezetője szerint az elektronikai hulladék mennyiségét komolyan visszafoghatja az, hogy ha egy új eszköz vásárlásakor nem kell a régihez használt kábeleket, töltőket kidobni: csak az okostelefon-töltők több mint 11 ezer tonna hulladékot képeznek évente, amely egy szabványosított módszer bevezetése után gyors csökkenést mutathatna. A felhasználók egyébként a szakbizottság felmérése szerint összesen évi 250 millió eurót költenek új töltőkre és töltőkábelekre, amely a váltás után szintén a zsebükben maradhatna.
Az EU egyébként tervezi a jelenlegi szabályozás későbbi kibővítését is: a szabályozás ugyanis tartalmaz egy olyan kiegészítést is, amely szerint 2026-tól a laptopok is bekerülnek az egységesített, USB-C csatlakozós töltési szabvány hatálya alá, amennyiben az áramfelvételük nem haladja meg a 100 wattot, tehát a jelenlegi kínálat alapján a hordozható PC-k nagyobb hányadáról van szó, melyek alól csak az erősebb, jellemzően gamer laptopok jelenthetnek majd kivételt.
