Magyar hobbiprojektnek indult, díjnyertes vállalkozássá nőtt: a Green Drops Farm innovatív fejlesztése, a Rotower már most is hihetetlenül megkönnyíti a növénytermesztést, a jövőben pedig akár szinte teljesen automatizálhatja azt.
Mi kell egy jóféle salátához – mármint nem az ételhez, hanem a növényhez? Egy jól előkészített föld, megfelelő hőmérséklet és fény, elegendő munkaerő a vetéstől a gondozáson át a betakarításig, és persze minél több hely. A debreceni Rácz Gréta és édesapja, Rácz Sándor először 2011-ben kezdett kísérletezni akvapóniás kertészeti módszerekkel a kis családi tónál, majd egyre jobban beleásták magukat a lehetőségekbe, és mára egy olyan egyedi rendszer fejlesztői, amely sok tekintetben megreformálja a növénytermesztést.
A Rotower tulajdonképpen egy moduláris torony, amelyben hidropóniás alapon, tehát termőföld nélkül fejlődnek a növények: ez a kialakítás egyrészt termőterületet takarít meg, hiszen a vertikális felépítés miatt több tíz négyzetméter helyett nagyjából egy négyzetméter alapterületen termelhető ugyanannyi növény. Másrészt a tornyok forgatható kialakítása miatt jóval kevesebb fényforrás elegendő ugyanolyan minőségi végeredményhez. A Rotower toronyfarmokat ráadásul folyamatosan újabb és újabb funkciókkal látják el, így még inkább jövőbe mutató a találmány, amely méltán nyerte el az RTL csatornán futó Cápák közt üzleti showban a Telekom “Digitálisan tettrekész” különdíját. Ennek apropóján beszélgettünk Rácz Grétával, a Green Drops ügyvezetőjével.
“Amikor a kezdetekben nekiálltunk a technológiával kísérletezni, még teljesen máshogy képzeltük el a megoldást, inkább egy hagyományos fóliasátorra hasonlított” – idézte fel az indulást Rácz Gréta. “Amikor elkezdtünk kiállításokra és bemutatókra járni, azt vettük észre, hogy ezt a megvalósítást bizony elég nehéz a helyszínre szállítani, újra összeszerelni és beüzemelni – innen jött a késztetés arra, hogy a felhasználási élmény, az egyszerű működtetés irányában gondolkodjunk tovább.”
A jelenlegi Rotower megszületéséig egy 4-5 éves időszak folyamatos kísérletein át vezetett az út. “Eleve fontos volt a megfelelő célközönség meghatározása. Elsőként éttermi és gasztronómiai vonalon indultunk el, hiszen úgy gondoltuk, ott mindig szükség van minőségi alapanyagokra, de hamar kiderült, hogy a legtöbb étteremben, vendéglátóipari egységben nincs kapacitás arra, hogy helyben termeljenek. Épp ezért változtattunk a kialakításon, és a magánszemélyekre szabtuk a megoldást, viszont a mostani, moduláris kialakítás már azt is lehetővé teszi, hogy nagyobb léptékben gondolkodó termelőknek is érdekes lehessen az általunk kínált rendszer.”
A tornyok egyenként függőlegesen is bővíthetőek – jelenleg 15 szintesek a legnagyobb, már működő egységek: ez azt jelenti, hogy egyetlen négyzetméteren akár 150 növény is elfér. “Nemrég kaptunk 5,5 méteres belmagasságig felérő rendszerre is megrendelést – ez azért még igényel némi tesztelést, de biztos vagyok benne, hogy megoldható lesz. Ez aztán végképp igazolja a helytakarékos megközelítést, hiszen itt egy négyzetméteren akár 350 növényt is el lehet helyezni.”
Kertészkedés okosan és digitálisan
A digitalizáció terjedését sokféle formában támogató Telekom különdíja nem véletlen: ugyan már maga az alapötlet is kiváló, de a Rotower működését okos digitális megoldások segítik. “A tornyok egyik fő előnye az, hogy forgathatóak, ezáltal nincs szükség arra, hogy minden oldalról meg legyenek világítva. Jóval kevesebb fényforrás mellett is biztosítható, hogy mindegyik növény elegendő fényhez jusson. Ezzel egy termesztő üzem bekerülési és fenntartási költsége is csökkenthető.”
A fény folyamatosságának biztosítása mellett a növények egyéb igényeinek nyomon követéséhez sem szükséges az, hogy valaki folyamatosan a helyszínen ellenőrizze a körülményeket. “Egy olyan klíma-monitorozó rendszert is kapott a Rotower, amelyben többféle szenzor vizsgálja folyamatosan a víz minőségét, a levegő páratartalmát és a megvilágítást. Interneten bármikor megnézhetjük ezeket az adatokat, lehet az üzem Budapesten és mi pedig Debrecenben vagy bárhol máshol a világon, ráadásul riasztásokat is kaphatunk arról, ha valami az előre beállított határértékek alatt vagy felett van. Ezzel akár egy áramszünetet vagy bármilyen egyéb hibát gyorsan kiszűrhetünk.”
A fejlesztés ráadásul nem áll meg itt: ugyan most még vannak olyan területek, amelyhez elengedhetetlen a kétkezi munka, a tervek szerint a digitalizáció további kiterjesztésével szinte teljesen önműködővé válik majd a rendszer. “A magok elhelyezéséhez vagy épp a kész növény eltávolításához most még emberi munkaerőre van szükség, de már dolgozunk azon, hogy síneken elhelyezett robotkarok alkalmazásával ezeket a folyamatokat is távolról elvégezhetővé, valamint automatikussá tegyük. A cél az, hogy minimális emberi beavatkozással a magok elhelyezésétől a kész termék csomagolásáig és szállításáig egy önműködő megoldást tudjunk szállítani, mivel a tapasztalatok és visszajelzések azt mutatják, hogy az ilyen jellegű munkákra bizony egyre nehezebb embert találni.”
“A közeljövőre elképzelt tervünk az, hogy egy akár webáruházas megvalósítással lehessen rendelni mondjuk öt salátát, három csokor bazsalikomot és tíz mentát, ami elindít egy olyan automatikus folyamatot, hogy a megrendelőhöz legközelebbi üzemből máris szállítható legyen a friss, minőségi áru – akár drónok segítségével, hogy az automatizálás teljes legyen.
A fejlesztés célja tehát pont nem az, hogy újabb táptalajt adjon a “robotok, amik elveszik a munkánkat” jellegű félelmeknek: egyrészt a kertészeti, növénytermesztési feladatok közül átveszi azokat, amelyeket nehéz és kényelmetlen emberi erővel elvégezni, másrészt a meglévő szakemberek munkáját modern formára alakítja. “Csak gondoljunk bele, milyen emberi erővel végigcsinálni egy olyan folyamatot, amikor gyorsan, egyszerre kell sok ezer magot elültetni vagy ugyanennyi kész növényt leszedni, csomagolni, esetleg a kettő között egyenként végigjárni mindegyiket és vizsgálni, melyik hogy érzi magát” – foglalja össze tapasztalatait Rácz Gréta. “A fejlesztéseink célja az, hogy a szakemberek ugyanúgy a növénytermesztéssel foglalkozhassanak, csak épp ne kapával, palántázó ásókkal kelljen dolgozniuk egy párás, meleg üvegházban, hanem kényelmesen egy okostelefonnal, miközben olcsóbban, fenntarthatóbban tudják minőségi termékekkel kiszolgálni a vevőiket. A szakértelmükre, tervezési munkájukra továbbra is szükség van, valamint több időt és energiát fordíthatnak a piaci folyamatok, értékesítési lehetőségek megtalálására.”
A Rotower üzleti útjának következő állomása a külföldi terjeszkedés: az ügyvezető szerint a piackutatás és kapcsolatépítés folyik épp. Jelenleg több célország meghódítása is tervben van, hiszen ez a teljesen újszerű megoldás sokfelé számíthat érdeklődésre.
