A Telekom Hello Biznisz portálja eddig is a vállalkozások hatékonyságának növelését irányozta elő, nemrég azonban D terv néven egy digitalizációval segített fejlesztési programot indított kis- és középvállalkozások számára.
A vállalkozások egy része már felismerte azt a lehetőséget, amelyet a digitális eszközök, a legújabb technológiai megoldások használata jelent, de tény, hogy még mindig bőven vannak olyan kisebb és közepes méretű cégek, magánvállalkozások, amelyek valamiért nem jutottak el odáig, hogy Vágási Feri nyomdokain “beszálljanak az internetbe“. Első látásra ugyanis többen gondolhatják azt, hogy ha alapvetően nem valamilyen digitális termékkel, szolgáltatással foglalkoznak, nem feltétlenül fontos számukra a modern eszközök használata. Minek egy paradicsomtermesztőnek internet? Kell-e egy képkeretezőnek Instagram oldal?
Ha pedig valaki már eljutott odáig, hogy vállalkozását technológiai megoldásokkal turbózza fel, nem feltétlenül tudja, hogyan kezdjen hozzá, hiszen nem ilyesmit tanult, és feladatköréhez kapcsolódóan nem követte a digitalizáció fejlődését, az ebből adódó lehetőségeket. Tehát, ha a paradicsomtermesztőt vagy a képkeretezőt valaki már meggyőzte arról, hogy hatékonyabb, jövedelmezőbb, könnyebb lehet a munkája a digitalizálással, ettől még nem tudja, mik a folyamat lépései. Kell tehát valaki vagy valami, ami megmutatja a tennivalókat, egyfajta sorvezetőként szolgál a modernizáláshoz.
Lépésről lépésre, terv szerint
A Telekom nemrég bevezetett D terv kampánya nem előzmények nélküli ötlet: Nyiri Mária, a KKV szegmenssel foglalkozó kommunikációs vezetője szerint a Hello Biznisz weboldal életre hívásával kezdődött el a jelenlegi folyamat, ahol többek között azzal igyekeztek segíteni a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak, hogy esettanulmányokkal, tudásbázissal, tippekkel mutatták be a technológiai lehetőségeket. A kezdeményezés annyira népszerűnek bizonyult, hogy egyértelmű evolúciója lett a nyáron indított új kampány.
A D terv ötvözi a valós üzleti esettanulmányokat egy sablonszerű, legfontosabb lépésekre lebontott, könnyen másolható és alkalmazható útmutatóval, amely vállalkozások digitális fejlesztésein keresztül ad tippeket ahhoz, hogyan kezdjenek hozzá az átalakításhoz azok, akik eddig lemaradtak a tech-korszak áldásairól.
A sablonokból sok olyan terület előnyei válnak nyilvánvalóvá, amelyekre talán nem is gondolt az adott vállalkozó. Hiszen még egy alapvetően “analóg” termékkel vagy szolgáltatással foglalkozó KKV is sokat profitálhat abból, ha például követi és alkalmazza egy másik vállalkozás által végigjárt út tapasztalatait például a Facebook hirdetések indításáról és kezeléséről, a jó online hirdetési szövegek megalkotásáról, az online felületeken történő ügyfélszerzésről és egyebekről.
A D tervek használata egyszerű. Csak ki kell választani közülük egyet, amely a legközelebb áll a céljainkhoz, elolvasni az abban szereplő valós vállalkozás digitalizálási lépéseit, és ezeket egyenként a saját tevékenységekhez, igényekhez igazítva végigmenni rajta. Ebben egy szakértő által összeállított sablon segít, ahol már könnyedén követhetőek az egyes lépcsőfokok – ezek végére pedig könnyen megvalósítható az adott D terv, amely végeredményben valamilyen konkrét előnnyel jár majd a vállalkozás addigi működéséhez képest.
Kitűnni a zajból
Az egyik ilyen terv például egy olyan vállalkozó történetén alapul, aki patchwork babatakarókat és szabásmintákat készített. Ez alapvetően valóban nem tűnhet digitális projektnek, azonban Szilvia azzal szembesült, hogy hiába talált ki egy jó üzleti tervet az általa készített termékekkel, a kereslet mégis elmaradt az elvárttól. Végül aztán saját hobbiblogjából nőtt ki az a magazin, amelyet profi foltvarróknak indított – így pedig egy ígéretes mellékállást főállássá tudott fejleszteni.
A Szilvia példáján alapuló D tervben többek között olyan lépések szerepelnek, amelyek segítenek akár egy blog alapján meghatározni a valódi célközönséget és hatékonyabbá teszik az elérésüket. Szilvia például a Google Analytics beállításával tudta elkezdeni annak elemzését, kik látogatják a blogot és milyen érdeklődési körrel rendelkeznek. A második lépés az elemzések adatai alapján kitalálni a legnépszerűbb témákat és listát készíteni ezekről. Ezután következik a tartalmak elkészítése, és a “finomhangolás”, amikor szintén az Analytics segítségével kiderül, az új bejegyzésekből pontosan mikre “harapott rá” leginkább az olvasótábor. A lépések végén pedig már bárki eljuthat odáig, hogy meghatározza, célközönségének mi a legjobb megjelenési forma a videóktól a letölthető oktatóanyagokon át az előfizetéses tanácsadásig. Ezt a sablont pedig tényleg rá lehet szabni bármilyen vállalkozásra: igen, a paradicsomtermesztésre is. Mert lehet, hogy a folyamat végén egy olyan szolgáltatás jön létre, amely másoknak ad tanácsot a legjobb termés eléréséhez, vagy épp egy olyan vevőkört lehet összegyűjteni, akik közvetlenül a termelőtől szerezhetik be az árut, amelyről első kézből olvashatnak és nézhetnek meg mindent egy webes felületen.
Csak tiszta forrásból
A D tervek egyik fontos ismertetőjegye, hogy az ebben megjelenő példa-vállalkozások egyike sem valamilyen kitalált marketing-fogás. Nyiri Mária szerint a Telekom már évek óta törekszik arra, hogy az ilyen esettanulmányokban csakis valós vállalkozók igaz történetei szolgáljanak alapul. A sablonok alapjául szolgáló történetek első körét egy kiterjedt kutatás során gyűjtötték össze, de jól látható, hogy a kampány itt nem ér véget, ráadásul a további körökben már olyan vállalkozók szerepelhetnek majd, akik az eddigi törekvések révén kerültek a Telekom látókörébe.
A jelenlegi példák esetében főként olyan történeteket emelt át a D tervek közé a kampány, amelyeket az említett vállalkozók a járványhelyzet alatt indítottak el, amikor bizony az „életben maradáshoz”, az új környezethez való alkalmazkodáshoz arra volt szükség, hogy friss megközelítéssel, a digitális világ egyszerűen alkalmazható segédleteivel valami újat emeljenek be a megszokott működésbe. A jelenlegi terveken kívül még sok egyéb jó példa született az elmúlt időszakban: a szakértő például egy olyan hentes példáját említi, aki szerencsétlen módon épp a koronavírus beütése előtti napokban indította el vállalkozását, ezért már a legelső napokban új megoldások használatára kényszerült. Végül egy különleges Facebook oldal elindításával, online „hústombolák” és hasonló játékok elindításával, közvetlen hangnemben elővezetett kommunikációval nyert meg magának egy lojális, lelkes vásárlói csoportot.
Eleve a Hello Biznisz kezdeményezés sem csak magát a weboldalt és a rajta található oktatóanyagokat, tippeket és esettanulmányokat jelenti: létrejött egy olyan, egyre bővülő virtuális közösség, amelyben a résztvevők visszajelzéseket adnak, gondolatokat cserélnek, és esélyesen ebből az interaktív vállalkozói fórumként működő csoportból kerülnek majd ki azok, akik történeteire, megoldásaira a következő D tervek épülnek majd. A közösség a Facebook csoporttól kezdve szakértői segítségeken át tematikus meetupokig többféle formában fejlődhet, és ezzel több célt is megvalósít. Egyrészt maguk a vállalkozások válhatnak egyre hatékonyabbá és sikeresebbé a digitális megoldások használatával, másrészt pedig ez is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon egy egészséges, modern gondolkodású KKV-szektor fejlődjön ki.
Nyiri Mária szerint a D tervek abban segíthetnek igazán, hogy megmutatják, milyen egyszerű folyamat néhány jól megválasztott digitális eszköz alkalmazása, és mégis milyen szinten felturbózhatja egy vállalkozás eredményességét. Ehhez csupán egy kis „dobozból kitekintő” gondolkodásra van szükség, amely már a jelenlegi tervek alapjaiul szolgáló esetekben is bejöttek – ráadásul egyáltalán nem feltétel az, hogy egy érdeklődő a példákban említetthez hasonló területen működjön, hiszen az esettanulmányokhoz kapcsolódó sablonokkal mindenki könnyedén saját profiljára szabhatja az elvégzendő lépéseket.
