Olyan tartalmakat ajánlunk, amelyek valamilyen technológiai vívmány szövevényes működését mutatják be érhető és informatív formában, vagy éppen elgondolkodtatnak azzal kapcsolatban, hogy vajon képes-e utolérni a világ a technológia rohamos fejlődését.
Egyik kedvenc kikapcsolódási formánk a tévézés, ami a streaming-szolgáltatók és okostévék elterjedésével sokadik aranykorát éli. Az online platformok és felhőalapú szolgáltatások segítségével a fogyasztó személyre szabott tartalmat kaphat akkor és ott, amikor akar. A lehetőségek tárháza miatt hosszú percek, órák telhetnek el a megfelelő film vagy sorozat kiválasztásával, és a bőség zavarában előfordul, hogy a jól megszokott lineáris televíziócsatornákat is visszasírjuk. A tévénézésre gyakran tekintünk kártékony, időpazarló tevékenységként, miközben vizuális lényként nagyjából hatezerszer gyorsabban dolgozunk fel képi tartalmakat, mint szövegalapút. A megfelelő tartalmat kiválasztva a TV egyszerre tanít, elgondolkodtat és szórakoztat. Ezzel a szándékkal gyűjtöttük össze az alábbi tartalmakat.
Társadalmi dilemma (The Social Dilemma, 2020)
Az amerikai dokudráma techcégek dolgozóit és kutatókat szólaltat meg, akik a közösségi média addiktív és manipulatív hatásairól mesélnek. A film bemutatja, hogy az algoritmusok és az üzleti modell hogyan próbálja rávenni a felhasználókat, hogy minél több időt töltsenek a platformokon, hogyan képes befolyásolni a nézeteiket és hogyan terjeszt összeesküvés-elméleteket. A filmben többek között szó esik a platformok és a mentális egészség kapcsolatáról, az USA-ban egyre növekvő politikai polarizációról és a radikalizációról. Mi sem lehet relevánsabb, mint megérteni a Facebook, a Google, vagy a Twitter algoritmusait, amikor mi is aktív felhasználói vagyunk ezeknek a globális közösségi platformoknak.
Fekete tükör (Black Mirror, 2011-)
Ez a fikciós sorozat eddig 22 különálló epizódból áll (viszont már készül egy új évad). Ezek mindegyike a technológia veszélyeire, társadalmi hatásaira épít fel disztópiákat. A részek általában nem vidám témákat dolgoznak fel, de sokszorosan elgondolkodtatnak a világ jövőjéről. Előkerülnek benne olyan ma is használt kifejezések és aktuális kérdéskörök, mint a cancel culture, a mesterséges intelligencia, a megfigyelés vagy a virtuális valóság.
Meghökkent, szörnyülködtet és elgondolkodtat, ráadásul fontos, hogy az alkotók nem egy távoli jövőt, hanem a közelgő évtizedeket látják ilyen sötétnek és veszélyesnek. A részek nem kapcsolódnak folytatólagosan egymáshoz (habár néhányban van utalás egy-egy másik részben bemutatott innovációra), úgyhogy mindenki ízlésének megfelelően válogathat. Személyes kedvencünk a Hang the DJ című epizód, ami egy fiktív társkereső program algoritmusát mutatja be.
A nő (Her, 2013)
Idén 10 éves a film, ami egy magányos ember (Joaquin Phoenix) szerelmi történetét mutatja be. A romantikus szál önmagában nem lenne annyira érdekes, azonban a közeljövőben játszódó filmben Theodore egy mesterséges intelligencia irányította operációs rendszer női hangjába lesz szerelmes. Kedvese mindig rendelkezésre áll, figyelmes, érdeklődő és támogató, azonban (gép mivolta által) más emberekkel is hasonló kapcsolatot ápol.
Az MI folyamatosan fejlődik és egyre jobban képes kielégíteni a felhasználók igényeit. A film kiválóan bemutatja, hogyan fészkelődhet be a mesterséges intelligencia társas kapcsolatainkba és hogyan válhat „emberivé” a percepcióinkon keresztül.
Egyre több nappaliban jelenik meg Alexa, akihez beszélünk, de a telefonunkon Sirit is megkérdezhetjük az időről, megkérhetjük, hogy hívja fel párunkat, de segítségét kérhetjük egy bonyolultabb matematikai egyenlet megoldásához is. A mesterséges intelligenciával azonban máshogy kommunikálunk, mint az emberekkel, nem üdvözöljük őket, nem köszönjük meg az elvégzett feladatot és általában utasítjuk őket valamire. Vajon a gépekkel való kommunikációnk hatással lesz más emberekkel folytatott beszélgetéseink minőségére?
A mentőexpedíció (The Martian, 2015)
2035-öt írunk, az Ares 3 űrhajó leszáll a Marsra, hogy geológiai mintákat gyűjtsön. Egy szokatlanul erős szél megszakítja a felderítést, a személyzetnek vissza kell térnie a Földre. Egyik társukat szem elől tévesztik, életjelet nem ad, a radaron nem látszódik, azonban a többi ember épsége érdekében nem tudják megkeresni, végül tehát nélküle indulnak el. Mark Watney (Matt Damon) túléli a vihart és mikor magához tér, rádöbben arra, hogy egyetlen esélye a túléléshez a 4 év múlva érkező Ares 4 űrhajó.
Az űrversenyre korábban úgy tekintettek, mint Oroszország és Amerika között zajló erőfitogtatás, ami a hidegháború végével, a Szovjetunió összeomlásával lecsengett. Ma azonban egy egészen új űrverseny bontakozik ki a szemünk előtt, amibe a korábbi két főszereplő mellé mások is beszálltak. Kína is nagy erőkkel vetette bele magát az űrkutatásba, így az okostelefon-piac mellett máshol is kihívója az amerikaiaknak. Nemzetállamok mellett milliárdosok is bekerültek a képbe, Elon Musk több közös küldetést is végrehajtott a NASA-val és jelenleg az összes üzemben lévő műhold 35 százalékát birtokolja. Az űr felfedezése mindig is izgatta az emberiséget, rengeteg kiaknázatlan lehetőség és erőforrás vár felderítésre, és mindenki izgatottan várja, merre fejlődik tovább az űrkutatás.
A Sziget (The Island, 2005)
A következő ajánló spoilert tartalmazhat!
Ugyan nem mai film, mégis azért emeltük be az ajánlások közé, mert ugyan ez a disztópia 14 évvel a film elkészítése után játszódik, tehát onnan nézve még a jövőben, azonban az itt megjelenített 2019-es évet bizony már néggyel túlhaladtuk. A film készítői egy olyan világot alkottak meg, amiben egy cég gazdag ügyfeleiknek „örök életet” kínál úgy, hogy az egészséges embert klónozzák, így bármilyen betegség esetén használhatják hasonmásának ép szerveit. Ebben a világban azonban a klónoknak ugyanúgy van öntudatuk, így őket hazugsággal tartják A Szigeten.
Érdekes etikai kérdést vet fel a film: vajon meddig tekinthető az ember alkotta lény egy terméknek, ami felett úgy rendelkezünk, ahogy szeretnénk és mikortól kell önálló identitásként tekinteni rá és felruházni ugyanazokkal a jogokkal, amik minket illetnek meg? Eljuthatunk még a mi életünk alatt egy olyan világállapotba, ahol a robotok érzéseiről és jogairól kell majd vitatkoznunk?
