„12k felbontás fölött nem lehet különbséget tenni a fizikai és a virtuális valóság között. A technológia már a küszöbön van, ez azonban olyan sávszélesség-igénnyel jár, amit csak a gigabites hálózatok képesek kiszolgálni” – mondja a Magyar Telekom hálózatfejlesztésért felelős igazgatója, Kovács Róbert. A társaság tavaly több mint egymillió gigabites végpontot adott át, a legkorszerűbb optikai hálózat fejlesztésében pedig Európa-szerte az elsők között vannak.
Mozgalmas évet tudhatott maga mögött tavaly a Telekom vezetékes üzletága. Milyen fontosabb eredményeket, mérföldköveket sikerült elérni 2019-ben?
Tavaly egymillió új gigabites hálózati végponton tettünk elérhetővé Telekom szolgáltatást. Ezt két módon értük el, egyrészt Magyarországon elsőként vezettünk be gigabites szolgáltatást a kábelhálózatunkon, ami a hazai piacon egyedülálló eredmény – különösen annak tükrében, hogy nekünk nem a kábel a fő profilunk. Ez a munka, a koax korszerűsítése hozta az új lefedettség kétharmadát, a további egyharmadot pedig az új optikai hálózatok építése adta. Egyébként ez a Telekom életében minden idők eddigi legnagyobb építkezésének számított.
Hány olyan potenciális végpont van most a Telekom hálózatában, ahol a nagysebességű internetszolgáltatás akár kábelhálózaton akár optikai hozzáféréssel nyújtható?
Összesen több mint 1,9 millió ilyen végpont van jelenleg.
Ezek után mik az idei célok, összejöhet újabb egymillió gigabites végpont 2020-ban?
Ez egy kiemelkedő, egyszeri csúcs volt – ugyanezt a nagyságrendet nem lehet fenntartani, hiszen a kábeles hálózat modernizálásának oroszlánrészét már tavaly elvégeztük. 2019-ben a kábelhálózatunk körülbelül 70%-át tettük gigabitképessé, a maradék 30%-nak pedig eleve csak egy részén lehet végrehajtani ezeket a munkálatokat. A tavalyi eredménynek ugyanakkor nagyon fontos összetevője a nagyjából 350 ezer új optikai végpont, melynek kiépítése nem csak Magyarországon egyedülálló, hanem Európában is az élmezőnyben van.
Úgy tűnhet, hogy a marketingkommunikációban manapság hangsúlyos szerephez jutnak a gigabites kapcsolatok, legyen szó vezetékes vagy mobiltechnológiáról. Mi ennek az oka, miért olyan fontos ez a szolgáltató, az előfizető, illetve összességében a társadalom számára?
Noha ma ez még inkább a piaci számháborúról szól, de nem holnapután, hanem már holnap valós tartalma lehet ezeknek a fejlesztéseknek.
Például?
A nagy változást az hozza majd az életünkbe, hogy kézzelfoghatóan, akár mindennapi szinten ki tudunk próbálni olyan dolgokat, melyek 10-15 éve még a sci-fi művekből köszöntek vissza ránk. A 2020-as évek alatt ezek jó része tömegtermék lesz – csak néhány példa: virtuális valóság (VR), mesterséges intelligencia (AI), kiterjesztett valóság (AR), önvezető autók stb. Ezek jelentős része még ebben az évtizedben széles körben elterjed majd, részben a fejlett kommunikációs technológiának köszönhetően.
Az említett újdonságokhoz inkább a gigabites hálózatok által nyújtott hatalmas sávszélesség, vagy az alacsony késleltetési idő szükséges?
Mindkettő kell majd. A virtuális valóságnál például a kis késleltetés nem kérdés, ha itt a kép „csúszik”, elvész az illúzió. A nagy felbontáshoz pedig nagy kapacitású adathálózatok kellenek majd. Az emberi szem egyes kutatások szerint körül-belül 12k felbontás felett nem tud különbséget tenni a valóság és a virtuális valóság között – ha ez tényleg így van, akkor ezt a határt rövidesen mindenki el akarja majd érni, ez pedig rövid távon elég nagy adatmennyiséget fog megmozgatni a hálózatokon keresztül. Gondoljunk csak bele, mekkora adatfolyamról beszélünk, ha mondjuk minden második házban ilyen VR-megoldással akar majd valaki játszani.
Ebből úgy tűnhet, mintha elsősorban a lakosság számára nyújtana előnyt ez a technológiai fejlesztés. Hogyan profitálnak mindebből a gazdasági élet szereplői?
Ezt is először egy lakossági példán keresztül közelíteném meg. Amikor az ADSL, mint szélessávú internetszolgáltatás elindult, 512 kbps volt a letöltési plafon. Ha valaki egy teljes DVD filmet akart letölteni az említett DSL-kapcsolaton keresztül, az majdnem egy napig tartott, míg 1 Gbps-es elérésnél ez egy perc sincs. Mindez összességében azt jelenti, hogy a tartalomhoz történő hozzáállásunk változik meg. Korábban, ha egy filmet meg akart nézni valaki, előre kellett gondolkodnia, ma erre nincs szükség, az ember kiválasztja mit akar nézni, rákattint és gyakorlatilag azonnal ott van akár lokálisan is a tartalom.
Ugyanez igaz egy kis- és középvállalkozás esetében is: ha például egy cég munkatársai egy-egy nagy projekten dolgoznak, akkor a távoli, közös munka problémája a gigabites kapcsolatokkal teljesen kiküszöbölhető. Ennek köszönhetően úgy tudnak dolgozni egy adatbázison a kollégák, mintha ugyanabban az irodában ülnek, mindez pedig új lehetőségeket teremthet a távmunka számára.
Tipikusan hol zajlanak ezek a fejlesztések? A nagyvárosokat látják el gigabites hálózattal, vagy azért a kistelepüléseknek sem kell szégyenkezniük?
Amikor elindítottuk az optikai programot 2015-ben, a program elején a kistelepüléseken zajlottak inkább a fejlesztések. Ennek az egyik oka az volt, hogy közben elindult a Szupergyors Internet Program (SZIP), ahol mi először 44 járásban, később pedig újabb járásokban nyertünk, ami azt jelenti, hogy állami forrással megtámogatott építkezések indultak ezekben a régiókban. De ezektől függetlenül támogatás nélkül, csak saját erőből is fejlesztettünk kistelepüléseken. Látszik, hogy a település vásárlóerejétől függetlenül ezekre a rendkívül nagy sávszélességű kapcsolatokra itt is igény van, szinte ugyanolyan mértékben, mint a nagyvárosokban.
Mik a legfőbb kihívások a kiépítés kapcsán a kistelepüléseken, illetve a nagyvárosokban?
Egy kistelepülésen mindig ott kezdődik a számolgatás, hogy van-e oda megfelelő aggregációs hálózat (ez az a hálózat, ami a települést összeköti az országos hálózattal). Ennek a kiépítése egyébként adott esetben több pénzbe kerülhet, mint a helyi hálózat megépítése. Illetve lehetnek olyan kistelepülések, melyek földrajzilag nagyon „szét vannak húzva”, de ezzel együtt egy faluban vagy kisközségben sokkal könnyebb dolgunk van.
Frekventáltabb, városi környezetben az önkormányzatoknak igen szigorú előírásaik vannak arra vonatkozóan, hogy mit és hogyan lehet építeni, ami néha azt jelenti, hogy ezek betartása többe kerül önmagában, mint a hálózatépítés. Az irreális elvárások nyilván nem segítik a hálózatfejlesztést.
Ráadásul nem elég, ha ott van a ház előtt a kábelcsatornában a kábel, még be is kell jutni a társasházakba, a lakásokig.
Ez egy újabb problémaforrás, sokszor túl sok múlik ugyanis a közös képviselőn. Illetve vannak olyan lakásszövetkezetek is, melyeknek saját kábeltévé-szolgáltatójuk van, egyben ők is látják el a közös képviseletet – őket nagyon nehéz meggyőzni, hogy a lakók érdekeit tartsák szem előtt.
Milyen szempontok alapján dönt a Telekom arról, hogy milyen településeken, városokban, kerületekben épüljön gigabites hálózat?
Először is fel kell mérni, hogy az adott területen mekkora igény mutatkozik a mi szolgáltatásainkra, illetve ezzel párhuzamosan mik az építés költségei, nehézségei.
Történik ilyenkor bámiféle előzetes lakossági felmérés, vagy a lakókat, vállalkozásokat már csak akkor keresi meg a szolgáltató, amikor finisbe ért az építkezés?
A program elején még végeztünk ilyen felméréseket, de mára már van akkora tapasztalatunk, hogy erre valójában nincsen szükség. Látszik, ha egy területen megjelenik az optikai hálózat, stabil, nagy sávszélességgel, arra azért elég jelentős igény mutatkozik.
Lehet azt tudni, hogy az ügyfelek mekkora hányada vált ténylegesen ilyen esetben?
Körülbelül a háromnegyedük záros időn belül előfizet az optikai elérésre és lemondja a korábbi szolgáltatást. A maradék bázist sokszor célzottan megkeressük, ezt követően többnyire ők is váltanak. Stratégiai célunk, hogy gigabites társadalmat építsünk Magyarországon, ezért fokozatosan haladunk előre a rézhálózat kiváltásával.
Hogyan haladnak ezzel?
Eddig jellemzően próbaképpen végeztünk ilyen lekapcsolásokat, de idén már jelentős méretű területeket érinthet. Tavaly például 80 ezer háztartásban kapcsoltuk le a rézhálózatot, ami a teljes háztartásszámhoz képest elenyészőnek tűnhet, de összesítve mégis egy Debrecen méretű területről beszélünk. A kezdeti tapasztalatok abban mindenképpen hasznunkra voltak, hogy megtanuljuk, melyek egy ilyen folyamat kihívásai, így ezek alapján idén folytatjuk a nagy sebességű hálózatok kiépítésével párhuzamosan a rézalapú rendszer fokozatos kivezetését.
