12. alkalommal rendezték meg a Lányok Napja nevű pályaorientációs napot, amelyben fiatal lányok ismerkedhettek meg olyan szakmákkal, amiket hagyományszerűen férfiasnak tart a közvélemény. A szervező Nők a Tudományban Egyesület ügyvezetőjével arról beszélgettünk, hány fronton kell egyszerre küzdeni azért, hogy a munkaköri sztereotípiák leomolhassanak.
“Hogy mi szeretnél lenni, kislányom? Jól hallottam? De hát az fiúknak való, miért nem gondolod át?” Ehhez hasonló párbeszédek még mindig gyakran elhangozhatnak egy családban vagy akár egy osztályteremben is, ráadásul a probléma sok esetben mélyebben gyökeredzik. Ilyenkor egy lány olyan környezetben nő fel és szocializálódik, amelyben eszébe sem jut túlnézni a hagyományok, szokások és sztereotípiák által meghatározott kereteken. A STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics, tehát tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai) területek még 2023-ban is sokszor kiesnek a lányok látóköréből, pedig az égvilágon semmi sem igazolja, hogy bármilyen szinten is kevésbé jól teljesítenének ilyen munkakörökben.
Ha viszont végignézünk a történelmen, mindegyik terület adott jeles női felfedezőket, csodás innovátorokat, fáradhatatlan kutatókat Ada Lovelace-től Marie Curie-n át Judith Love Cohenig, csak épp valahogy kevéssé kerültek bele a köztudatba épp a fent említett sztereotípiák miatt. Judith Love Cohent például még mindig talán többen ismerik onnan, hogy a színész-zenész-komikus Jack Black édesanyja, pedig repülőmérnökként többek között az ő érdeme annak a rendszernek a kidolgozása, amely az űrben szerencsétlenül járt Apollo-13 legénységét szerencsésen visszajuttatta a Földre.
Követendő példák tehát vannak bőven, de még mindig komoly feladat erről meggyőzni minden érintett felet: a tudományos és technológiai területen működő vállalatokat, ide vadászó HR-eseket ugyanúgy, mint magukat a pályaválasztás előtt álló lányokat, és persze szüleiket, tanáraikat. A Nők a Tudományban Egyesület már több mint egy évtizede foglalkozik a témával, és egyik fontos eseménysorozatuk a Lányok Napja, amelyet korábban is bemutattunk már: ezt a pályaorientációs napot idén április 27-én immár 12. alkalommal rendezték meg, ennek apropóján beszélgettünk Szigeti Fannival, az egyesület ügyvezetőjével.
Lányoknak nem való?
“Épp a Telekommal közös idei nőnapi kampányban említettük azt az Eurostat-felmérést, amely szerint Magyarországon még mindig csupán 33 százalék a tudományos és technológiai területen dolgozó nők aránya, amin bizony bőven van javítanivaló” – kezdte Szigeti Fanni. “Annak ellenére, hogy a munkáltatói oldalról látjuk a nyitottság lassú javulását, ez még mindig nem elegendő. De a probléma alapja az, hogy a pályaválasztó lányoknál sok esetben fel sem merülnek az ilyen pályák. Ugyebár mindenkinél már kora gyerekkorban kialakulnak az első preferenciák azzal kapcsolatban, mik szeretnének lenni felnőttként, és a tapasztalatok szerint már itt lemorzsolódik a legtöbb lány, egyszerűen a nevelési, környezeti hatások miatt. Mire elérnek a középiskola végéig, a felsőoktatási szakosodásig, még azok is elfelejtik, hogy érdekelte őket valamilyen STEM-témakör, akikben ez valaha felmerült, mások pedig eleve el sem tudták volna képzelni, hogy ilyen területek egyáltalán érdekesek lehetnek számukra.”
A legtöbb esetben a gyerekek azokat a viselkedésmintákat kapják meg a szüleiktől és tanáraiktól, amiket az előző generációkba neveltek az ő szüleik és tanáraik, így ez az ördögi kör nehezen törhető meg. “Gyerekkorban már az befolyásolja az érdeklődési körök alakulását, milyen játékokat kapnak a gyerekek, milyen könyveket olvastatnak velük és így tovább. A nemi szocializáció sémái aztán szépen ismét beágyazódnak a társadalomba, ezért ebből nehéz kibillenni. Kifejezetten sok olyan faktor van, amely gátolja vagy hátráltatja azt, hogy a lányok műszaki, informatikai szakmák felé orientálódjanak: ilyenek a korábban említett beidegződések, de hasonlóan károsak a téves információk is. Egy programozó ugyebár csakis zokni-szandálos, borostás férfi lehet, és ezt jól bele is sulykolják a lányokba… Hasonlóan rossz hatása van a negatív tapasztalatoknak, például a reál tantárgyak oktatási módszereinek, amelyek bizony nem gyakran alkalmasak az ilyen területek megkedveltetésére. Olyan példát is sokszor hallunk, hogy az efféle tárgyakat eleve máshogy tanítják a fiúknak és lányoknak, nem épp jó értelemben… És ne hanyagoljuk el azt, hogy még midig sokan eleve negatívan vélekednek a nők műszaki képességeivel, ügyességével, hozzáértésével kapcsolatban. Szóval bőven vannak még lebontásra váró falak.”
Szintén mindkét oldal véleményét, előítéleteit és félelmeit meghatározzák olyan fogalomzavarok, amelyek a műszaki és tudományos szakmákkal kapcsolatban rég túlhaladottnak számítanak. “A legtöbb STEM-szakma már rég nem arról szól, hogy könyékig olajosan kell valamilyen gépezetben turkálni: irodákban és laboratóriumokban folyik a munka, számítógépeken és egyéb okoseszközökön, a munkavégzéshez pedig olyan tulajdonságok kellenek a logikától a koncentráción át a képzelőerőig, amelyekkel ugyanúgy rendelkeznek a nők is.”
Előítéletek ellen, minden oldalról
Szigeti Fanni szerint a munkájuk pont a fent felsoroltak miatt nagyon sokrétű. “A társadalom minden szintjére fókuszálnunk kell. Ugyanúgy foglalkozni kell a munkáltatók és szervezetek nyitottságának növelésével, a fogékony korú lányok figyelmének felkeltésével, de emellett edukálnunk kell a szülőket és tanárokat is. A Lányok Napja események mellett ezért rendezzük meg a Tanárok Napját is, amely idén nemrég zajlott le a Műszaki Egyetemen – igyekszünk odafigyelni, hogy az információk átadása minden szinten megtörténjen, csupán az egyik pillér megerősítése itt kevés.”
Erre jó példa az, hogy bár a vállalatok, oktatási intézmények egy része már készen is állna a nyitottabb megközelítésre, több lány és nő fogadására, egyszerűen a másik oldalon még nincs elég jelentkező. “Ha mondjuk egy cég vagy egy kutatóintézet szeretne új munkatársakat felvenni, a pályázók között jóval több a férfi, hiszen a nevelési, oktatási folyamatok során egyszerűen nem termelődik elég nagy pool a nők körében. Szerencsére egyre több vállalat és szervezet ismerte fel, hogy fontos szerepük van ezen a téren és már egészen korai életkoroktól foglalkozzanak a figyelem felkeltésével, a tehetséggondozással. A saját szervezésű programjaink mellett épp ezért örömmel segítünk a felvevői oldal minden képviselőjének, amely szeretne lehetőségeket, ötleteket kapni saját szakterületeinek megismertetésére a lányokkal.”
A tapasztalatok alapján maga a Lányok Napja sem kizárólag az egyetemi felvételi előtt álló korosztályra fókuszál. “Alapvetően mi jelenleg az általános iskola felső tagozatától a középiskola végéig határoztuk meg a célközönséget – ez nem azt jelenti, hogy még ennél is kisebbeknél ne lenne igény hasonlóra, de ez az az összesített korcsoport, amelyet tanulmányi szintek, szellemi érettség szempontjából még lehet egyben kezelni. A hosszabb távú terveink között mindenképpen szerepel az, hogy még kisebbek körében is elkezdhessük a műszaki és tudományos területek népszerűsítését. Most viszont úgy látjuk, hogy még a jelenlegi célközönség számára is hiánypótlóak az eseményeink, és bőven van még olyan tinédzser, akit még nem sikerült megszólítani.”
A rácsodálkozás, és ami utána jön
A Lányok Napja keretében a lányok meglátogathatják az ország vállalatait, egyetemeit és kutatóintézeteit, ahol interaktív programokon keresztül, gyakorló szakemberektől ismerhetik meg a tudományok, a technológia és az informatika világát. Eddig több mint 100 tudományos, technológiai és műszaki vállalat, egyetem és kutatóintézet mutatkozott be így, de a kör folyamatosan bővül. A szervezők pedig igyekeznek az első ismerkedésen túl további segítséget is nyújtani az érdeklődőknek.
“Annak ellenére, hogy a Lányok Napja alapvetően valóban csak egy nap, sokak számára tényleg sorsfordítónak számít, éppen ezért fontos, hogy egy ilyen ráeszmélést a későbbiekben is támogatni tudjunk” – magyarázta Szigeti Fanni. “A korábbi visszajelzések alapján jó páran akadtak, akiknek teljesen megváltozott a véleménye pályaválasztással, érdeklődési körökkel kapcsolatban. Fogékonyabbak lesznek az ilyen témákkal kapcsolatban, többet keresnek kapcsolódó tartalmakat magyar és nemzetközi forrásokból. Arra is szerencsére egyre több példát látunk, hogy a partnerek kapcsolatban maradnak a résztvevő lányokkal, akik közül aztán gyakornokok, vagy akár később teljes állású munkatársak válnak.”
Bár a Lányok Napján még mindig van egy értelemszerű résztvevői limit, az esemény közvetett hatása is nagyon fontos. “Azok a lányok, akik valami újat tapasztaltak meg itt, tovább is adják az élményeiket a baráti társaságukban, a közösségi médiában, ezért a Lányok Napjára ilyen szinten is egyfajta katalizátorként tekintünk. Emellett pedig dolgozunk azon, hogy a legkomolyabb érdeklődők számára további programokat és lehetőségeket adjunk, méghozzá épp a lelkes és érdeklődő lányok hatására. Amikor elkezdtek jönni a pozitív visszajelzések a résztvevőktől, érkeztek velük kérdések is: most, hogy ezt láttam, hogy folytassam, merre menjek tovább? Így hát egyre több tehetséggondozó folyománya is lett a Lányok Napjának, többek között nyári táborok formájában. Volt olyan levél, ahol szinte úgy fogalmazott egy lány, hogy rendben, ez egy nap volt, elhúztátok előttem a mézesmadzagot, és most mi legyen? Szóval egyrészt látható, érezhető és mérhető a siker, mi pedig nem állunk meg ennyinél.”
Az idei Lányok Napja programja is hihetetlenül szerteágazóra sikerült: a műszaki, technológiai, távközlési vállalatok mellett kutatóintézetek, egyetemek várták az érdeklődőket változatos programokkal: az orvosi mobilappok tervezésétől az informatikai biztonságon, a környezetvédelmi mérnökök munkáján a mesterséges intelligenciáig sokféle témára lehetett rácsodálkozni, hogy aztán az érdeklődő lányok néhány év múlva akár a STEM-szakmák új generációs képviselői lehessenek. Az első visszajelzések pedig már az esemény utáni napokban is meglepte a szervezőket. „Bár azért számítottunk a korábbiakhoz hasonló jó reakciókra, most egyszerűen elöntöttek minket a köszönetekkel, minden szinten pozitív hangvételű levelekkel, valamint a résztvevők által kitöltött kérdőívekben is csupa dicsérettel találkozunk” – foglalta össze Szigeti Fanni. „Az érdeklődők száma is hatalmasat ugrott, így bőven lesz dolgunk az idei Lányok Napja utókövetésével, ez azonban a lehető legszebb feladat.”
