Jelen van, megél, átél – mi történik Most a világban, a szűkebb és tágabb környezetünkben velünk, nőkkel? Erre a kérdésre reflektált az idei Forbes Power Women’s Summit A Most ereje elnevezésű rendezvénnyel, amin többek között Karikó Katalin, Zsiga Melinda, Edith Eva Eger, Balogh Petya, Szabados Ági, Hlatky-Schlichter Hubert és Iványi Orsi erősítette a névsort.
Mit jelent ma Magyarországon ügyek mellett kiállni? Pusztán a kiállás képes katalizálni a változást? A Forbes Power Women’s Summit idén is bizonyított e téren, hiszen olyan neveket hozott egy tető alá, akik hatással vannak ránk. Ők az igazi influenszerei az országnak. Befolyásolók a szó legjobb értelmében. Ugyan, nem arra akarnak rávenni, hogy melyik krémet, kütyüt, kiskutyát vegyünk meg, ennél sokkal fontosabb dolgok alakulásában vesznek részt. Nekik köszönhető az, hogy olyan témák is bekerülnek a közbeszédbe, mint az apák szerepe a családban, az LMBTQ+ közösséghez tartozók elfogadottsága, az örökbefogadás, a kudarcok megélésének szerepe vagy éppen a női vezetők reprezentációja. És nekik köszönhető az is, hogy már nem az alap kérdéseken rugózunk például a nők helyzete kapcsán. Nem tanácstalanul toporgunk, nézünk jobbra, majd balra, mint a mindenki számára ismerős John Travolta mém, hanem tudunk eggyel tovább gondolni, és ami mindennél fontosabb, változtatni.
Üzlet és érzékenyítés kéz a kézben
Az esemény helyszínéül a Millenárist választották a szervezők, ahol két színpadon, – A Most ereje nagyszínpad és Érzékenyítő színpad – zajlottak párhuzamosan a kerekasztal-beszélgetések. A két helyszín és a témák összeállításának üzenete világos: manapság az üzlet és az érzékenyítés kéz a kézben jár, egy vállalat – legyen az kkv vagy multi – sikere nem elválasztható attól, hogy a dolgozói hogyan érzik magukat, mennyire nyitottak és inkluzívak. Az első beszélgetésben a nemrég Svédországba költözött Hlatky-Schlichter Hubert egy gondolata, miszerint „Svédországban nincs szükség lázadásra, mert az emberek ott önmaguk lehetnek.”, szépen megadta a nap alaphangját. Legalábbis számomra. Egyben remek célt állított elénk, amit akár már most felírhatnánk össztársadalmi szinten az 1-2-5 éves terveink közé.
Anyaság és apaság a férfi identitásválság árnyékában
Az érzékenyítő színpadon egymást váltották az olyan előadások, amelyek a női lét különféle aspektusaival foglalkoztak. A gyerekvállalás, nem vállalás témáiban Pataki Zita, Járai Kíra, az anyaság kihívásai kapcsán többek között Fiala Borcsa osztották meg tapasztalataikat három különböző beszélgetés keretén belül. Bár a Forbes Power Women’s Summit nevében is ott van, hogy ez egy női rendezvény, valójában nagyon is helyük lenne a férfiaknak a nézők között és persze a színpadon is. Hiszen nem igazán beszélhetünk például az anyaságról úgy, hogy az apákat kihagyjuk a sztoriból. Éppen ezért az egyik kerekasztalon Balogh Petya startupper, befektető, Szászi Barnabás viselkedéskutató és Szél Dávid tanácsadó szakpszichológus, író az apák szerepéről is beszélgetett. A téma apropója a Telekom családi rituálékról szóló kampánya volt, na meg az, hogy az elmúlt években van némi mozgolódás ezen a fronton, a férfiak családban betöltött szerepe kezd átalakulni.
A beszélgetés nulladik pontján Barnabás kihangsúlyozta, hogy az általuk végzett kutatás is alátámasztja, sokkal kiegyensúlyozottabbak, boldogabbak azok a családok, ahol az apa aktívan kiveszi a részét a mindennapi feladatokból. Persze, ez közel sem egyszerű, hiszen a férfiak előtt nem igazán vannak követendő minták – mondják a résztvevők –, vagyis nagyjából fogalmuk sincs, hogyan is kell ezt az újfajta felállást jól csinálni. Nem beszélve arról, hogy a társadalomban még mindig nagyon erősek azok a fals szerepmodellek, miszerint a férfi a kenyérkereső, a nő pedig a gondoskodó a családban. „A férfiak általános identitásválságban szenvednek” – tette hozzá Balogh Petya, ami kihatással van arra is, hogyan élik meg az apaságukat. A macsó férfi kultusza leáldozóban, ám az új ideál mintha még nem született volna meg.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség lenne jóféle közösségekre ahhoz, hogy valóban bekövetkezhessen a változás. Azonban, míg anyacsoportokkal Dunát lehetne rekeszteni, apás közösség – tisztelet egy-két kivételnek – nem létezik. A beszélgetés résztvevői szerint ennek oka leginkább abban gyökeredzik, hogy a férfiak nem az apaságuk, hanem a munkájuk mentén kapcsolódnak egymáshoz. Ráadásul jobban szeretik a mérhető dolgokat, és valljuk be a szülőség a legkevésbé se skálázható, nem annyira látványos kifelé, mint egy sikeres karrierút. „Az, hogy valakinek milyen nemi szerve van, nem kvalitás. Nincs olyan, hogy a tejbegríz finomabb, ha egy női kéz kavarja.” – jegyezte meg a beszélgetés egy pontján Szél Dávid, utalva arra, ideje leszámolnunk azzal a sztereotípiával, hogy a családon belüli feladatok terén különbséget tegyünk a nemek között.
Esélyegyenlőség a nagyvállalatok élén
A Most ereje nagyszínpadon többnyire súlyosabb üzleti témák kaptak helyet, de itt nézhettük végig Karikó Katalin bejelentkezését is, akinek a nézőtéren ülő tömeg egy emberként integetett, amikor egy pillanatra átváltott ránk a kamera. Katalin kitartása és szerénysége igazán inspiráló, olyan elfogadással nézett vissza azokra, akik a múltban akadályozták a karrierjét, ami példaértékű. A nap egy másik jelentős pontja volt, a női események egyik állandó visszatérő topikja, az esélyegyenlőség kérdése a nagyvállalatok felsővezetői szintjén. Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója és Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója saját tapasztalataikról számolt be a témában. A párosítás nem véletlen, hiszen Gabriella és Tibor együtt vesz részt a HBLF, azaz a Hungarian Business Leaders Forum a „Vállalatvezetők az egyensúlyért” elnevezésű kampányában.
A kezdeményezés célja, hogy a női döntéshozók jelenlegi, 10,5 százalékos aránya hazánkban növekedjen, és 2026-ra elérje az uniós szinten elvárt, minimum 33 százalékot. „A 2022-ben az Európai Parlament által közzétett irányelv teljesítése számunkra nem távlati cél, hiszen már évek óta figyelünk arra, hogy a női nézőpont is megjelenjen a felsővezetésben. Hiszem, hogy a Magyar Telekom válságállósága annak is köszönhető, hogy a felsővezetésben jelenleg is 33%-ban női döntéshozók vannak.” A kvóta kapcsán gyakran felmerülő kérdés, hogy vajon hasznos vagy éppenséggel kontraproduktív. Vidus Gabriella szerint, ha kiteszünk magunk elé egy számszerű célt, az képes felgyorsítani a folyamatokat. Ugyanakkor érdemes elkerülni, hogy a kvóta korláttá váljon. „Én emberekkel dolgozom együtt. Nem azt nézem, hogy az illető milyen nemű, hanem azokat az értékeket veszem sorra, amelyeket behoz egy adott feladatba.” – jegyezte meg a témában Rékasi Tibor.
A hibázás jelentősége és a reziliencia
Nemcsak a Forbes szereti az erős emberi és business sztorikat, hanem szemmel láthatóan az az 1500 ember is, aki részt vett március 29-én az eseményen. A fentiek mellett örülök, hogy hallhattam Lénárt Viktor vezető fejlesztőt, aki a GROW Group elnöke, emellett lelkész. Viktor előadásában arról beszélt, hogy milyen hozzáállásunk is van a hibázáshoz. Szerinte az a mondat, hogy „A hiba jó, mert tanulunk belőle.” több szinten is sántít. A hiba ugyanis soha nem esik jól, fájdalmas megélni a hibát, ráadásul az sem feltétlen igaz, hogy tanulunk belőle. Bár megvan a lehetőségünk a fejlődésre, végső soron a tanulás sem mindig indukál változást. Mégis szükséges tévedni, végső soron csak úgy, mint a talajban a humusz, a mi életünkben is „halálból”, veszteségekből és – ahogy az előadó fogalmazott – szarságokból jön létre az élet.
A nap második felének egyik fontos témája volt még a reziliencia volt. A lelki rugalmasságról Szily Nóra beszélgetett Kovács Eszterrel a Ma ton the Moon alapítójával, aki jógát, meditációt és mindfulnesst oktat, illetve Gerhát Réka pszichológussal. A két meghívott szakértő azt hangsúlyozta, hogy a mindfulness nem összekeverendő a toxikus pozitivitással, ugyanis a lényege, hogy a pillanatot éljük meg, független attól, hogy az jó vagy rossz. A reziliencia lényege, ami napjaink egyik legfontosabb skillje pedig nem más, mint hogy képesek legyünk visszatérni a belső egyensúlyi állapotunkhoz, függetlenül attól, hogy mi történik a világban.
Pénteken kaptam az új tabletet és nem tudom beírni a vifihez mit kell írnom hogy belegyen amely és csatlakozva legyen segítsenek
Hónapra kéne a tablet mert a gyipiezt használni kell hogy a Lányomhoz el jussak