Ahhoz képest, hogy a podcast műfaja egyáltalán nem új, valamiért most kezd igazán trendi formátummá változni: 2021-ben Friderikusztól a Facebookig tényleg mindenki rástartolt a hallgatható műsorokra, amelyekre egy kattintással fel lehet iratkozni. De akkor ez azt jelenti, hogy most kezdhet félni a hagyományos rádió?
Bár a podcastekről a legtöbbünknek ingyenesen hallgatható műsorok jutnak eszébe, a Spotify és az Apple nemrég bejelentette, hogy rendszereikben lehetővé teszik a podcastereknek, hogy fizetős prémium tartalmakat is kínálhassanak. Nem csoda, hogy meglátták az üzleti lehetőséget a platformban, hiszen például az Egyesült Államokban milliós hallgatottságú műsorok futnak podcast formátumban: ezek közül mostanában a valódi bűnügyeket részletesen taglaló (true crime) podcastek lettek rendkívül népszerűek, de gyakorlatilag a hagyományos, beszélgetős és interjús típusoktól a teljesen extrém témákig mindennek egyre nagyobb közönsége van.
Az Edison Research nemrég készült kutatása szerint az amerikai népesség 60 százaléka, mintegy 169 millió ember szokott már podcasteket hallgatni. Persze azért Magyarországra ez a divat is lassabban gyűrűzik be, az IAB Hungary audió munkacsoportja legfeljebb negyedmillióra becsülte a magyar podcast-hallgatók táborát. Ha azonban az egyéb tech- és szórakoztatóipari trendekhez hasonlóan alakul a podcast sorsa, esélyesen itthon is robbanásszerű népszerűség-növekedésre lehet számítani.
Nem véletlen, hogy a Facebook is lepaktált a Spotify-jal, és hamarosan a közösségi oldal felületein is elérhető lesz egy zene-, és podcastlejátszást biztosító minilejátszó, hiszen a vállalat így tudja saját szolgáltatásán belül tartani felhasználókat. Ez a Clubhouse nevű új – bár egyelőre csak meghívóval, és csak iOS-en elérhető -, hangalapú közösségi szolgáltatás növekvő népszerűsége miatt fontos a Facebooknak.
Úgy hírlik, hogy a Netflix is gondolkozik egy olyan új funkción, amelyen a videós platformon elérhető alkotásokhoz kapcsolódó kulisszatitkokat, a filmek, sorozatok készítői által gyártott podcastokat tenne elérhetővé.
Na de mi is az a podcast?
Ha esetleg valaki egy közepes méretű kő alatt töltötte az elmúlt 10-15 évet, jöjjön egy gyorstalpaló arról, mit is nevezünk a sokféle internetes formátum között podcastnek. A technológia már a kilencvenes években, az mp3 hangfájlok és az internet közkeletűvé válásakor megjelent, és alapvetően olyan hang-alapú, tematikájában rádióműsor jellegű tartalmakra használták, amelyeket készítői nem rádióban játszottak le, hanem az internetre töltötték fel. Ezt aztán az érdeklődők letölthették, vagy valamilyen online lejátszóval streamelve is hallgathatják.
Ennek továbbfejlesztésére a kétezres évek elején megalkották azt a szabványt, amely lehetővé teszi, hogy az erre szolgáló programmal feliratkozzunk különböző műsorokra, így nem kell egyesével végigjárni az oldalaikat, hogy megtudjuk, jelent-e meg új adás.
Az online óriások közül leghamarabb az Apple ismerte fel a podcastokban rejlő lehetőségeket, amely már az iPhone megjelenése előtt, az iPod lejátszókra való tartalomfeltöltést biztosító iTunes programba is beépítette a podcastok támogatását, később pedig különálló appként tette elérhetővé ezeket. Ehhez képest a Google jóval később, csupán 2018-ban rukkolt elő a saját podcast-appjával, és ugyanebben az évben vezette be a Spotify is a zenei tartalom mellett a beszélgetős műsorokat.
Kissé kibővítve már sokan podcast névvel illetnek videós beszélgetős műsorokat is, ahol nem a látványon van a hangsúly, de „extraként” a beszélőket látni is lehet – mások pedig azért jelentetik meg tartalmaikat mozgóképes formában, mert arra építenek, hogy a célközönségük a YouTube-ot vagy egyéb videós platformokat szívesebben látogatnak, mint a csak hangra specializáltakat.
Egyébként nem csak a médiumok vannak a kísérletezés fázisában a podcastokkal: a Spotify például nemrég bejelentette, hogy mobil alkalmazásaiba olyan béta funkciót épít be, amely lehetővé teszi a podcastban elhangott beszéd írott változatának elolvasását. Bár a hallássérültek számára kétségkívül hasznos ez a funkció, egyelőre nem világos, hogy a hallók egyébként a hétköznapokban mire használnák ezt.
Ja, és mielőtt szó érné a ház elejét: a podcast szónak egyelőre nincs közszájon forgó magyar megfelelője, de még egyezményes kiejtési formátuma sem. Az eredeti, „podkeszt” hangzású angol eredetit használják legtöbben, ezért ragozzuk mi is például „podcastek” formában, de arra sem néz senki ferde szemmel, aki „podkasztot” mond és ezáltal „podcastokat” ír. A nyelvtani szabványosítás kérdésére majd térjünk vissza pár év múlva, ha addigra a hazai népszerűség növekedése miatt egyezményesül valamelyik forma.
Mi a hirtelen népszerűség oka?
Külföldön már három-öt éve zajlik az addig csak tech-geekek által figyelt podcastek mainstream térhódítása, idehaza pedig nagyjából két éve lódult meg jelentősen ezek hallgatottsága. De ha már olyan régóta létezik a formátum, akkor miért csak most? Ennek több oka is van: egyrészt mostanra már tényleg szinte mindenki okostelefont használ, amelyen a legkényelmesebb podcastet hallgatni, másrész a szélessávú internet is elérhető a lakáson kívül útközben is – magyarázta Román Balázs, az első és egyetlen magyar podcast-saleshouse, a Betone Network egyik alapítója.
Meglepő módon a járvány tavalyi első hulláma alatt globálisan visszaesett a podcastek hallgatottságának bővülése, ami leginkább talán annak köszönhető, hogy sokan a munkába, iskolába utazás során, időkitöltőként hallgatják ezeket a műsorokat. A járvány elején reggeli és délutáni hallgatottsági csúcsokat mértek (az otthon tartózkodó emberek nyilván ekkor tartottak szünetet), de Román Balázs szerint mostanra már beillesztették az emberek az élethelyzetükbe a podcasteket, azaz a nap bármely szakában hallgatnak ilyen tartalmakat, ha lehetőségük van rá.
Itthon is beindult a hype
Mind a technológiai, mind a médiaipari cégek kísérleteznek még a podcast formátummal, de egyre többen fordulnak rá a trendre olyanok közül is, akiknél ezt kevéssé gondoltunk volna. Erre jó példa Friderikusz Sándor néhány hete elindított podcastje, amelynek első adása inkább egy online nézhető nosztalgiashow volt, és sokkal inkább hasonlított egy tévéműsorra, mint podcastre, míg a későbbi adások már a hagyományos, asztal melletti beszélgetős formátumban készültek, amely egyaránt jól működik monitoron, tévén nézve, illetve csak hallgatva is.
Bár a Médiaklikk.hu címen böngészőből elérhetők archív műsorai, már a magyar közmédia is próbálkozik a podcast formátummal: alapvetően nem rádióműsorokat töltenek fel podcastként, hanem eleve annak készített műsorokat kínálnak: például kertészeti, biciklis, focis, borászati, komolyzenei podcastek is elérhetők itt, de feltöltik a miniszterelnöki beszédeket, és itt podcastel a köztársasági elnök is. A korábbi gyakorlattal ellentétben ezek a műsorok már az MTVA oldala mellett az ismert podcast platformokra, így a Spotify-ra, Apple/Google Podcastra is felkerülnek.
A kereskedelmi rádiós vonalról a Balázsék reggeli műsor, illetve Bochkor Gábor műsorát hallgatják rengetegen podcastből, míg például a Hírkereső oldal stábja meglepően élethű robothang által felolvasott hírcsatornát működtet. Szinte mindegyik magyar újság, hírportál és magazin is készít időről-időre podcastet, a Podkaszt.hu adatbázisa jelenleg 354 hazai podcastot listáz, bár ezek között vannak olyanok is, amelyek egy éve nem frissültek. Szintén akadnak olyanok, akik a videós tartalomgyártás mellett (vagy akár helyett) próbálkoznak podcastekkel, ilyen például az alapvetően „youtuberként” és Twitch streamerként ismert Kiss Imi „Unlimited” című sorozata.
A Pont.Most magazin társműsoraként a Telekom is jó ideje működtet podcast sorozatot: a Magenta Podcast adásaiban a digitalizáció és az ember kapcsolatáról beszélgetnek a műsorvezetők és a meghívottak: a technológiával átitatott világban is tudatos szülői magatartástól a digitális kultúra újdonságaiig sokféle témában hallhattunk már érdekes felvetéseket – az eddig megjelent részek után hamarosan érkezik az új „évad”.
