A generációs elméletek arra sarkallnak bennünket, hogy a 10-15 évnyi intervallumon belül született embereket ugyanazzal a mércével mérjü0k. Mindenki tudni véli, milyenek az y- vagy a z-generációsok. Egy friss felmérés azonban rávilágít arra, hogy a helyzet ennél jóval bonyolultabb.
Az talán nem meglepő, hogy a magyar tinik sokat neteznek, 85 százalékuk legalább napi négy órát. A szabadidejüket pedig a közösségi médián és csevegéssel töltik, a rádióhallgatás vagy a tévézés klasszikus formái már gyakorlatilag nem létezik számukra – tehát számos, a fiatalokra vonatkozó sztereotípia igaznak tűnik. A 4600 fős mintával, 14 és 25 év közöttiek megkérdezésével készült felmérés viszont pontosabb, mint bármelyik elmélet. “Harminchat kérdést tettünk fel, próbáltuk azt a szintet tartani, amit még hajlandóak kitölteni” – mondta a felmérésről Forgách Mariann, a kutatást készítő BeSocial cég vezetője.
“Vannak általános megállapítások, illetve négy olyan csoport, ami a prezentáció legvégére egyértelműen különválasztható. Digitális öntudatosok, offline élménykeresők, online harcosok és digitális exhibicionisták nevekkel láttuk el őket. Nagyon sok sajátossága van egy-egy ilyen csoportnak. Azt például nem mondanám, hogy csak csetelnek a fiatalok. Látszik, hogy könyvet, újságot nem olvasnak, de streamingfogyasztók, játszanak, megmutatják magukat Instagramon.”
Itthon is nagyot megy a TikTok
A felmérés érdekessége, az, hogy már komolyan szerepel benne a TikTok is, amely 2019-ben még épp csak befért a top 5 legnépszerűbb alkalmazás közé, ma viszont már az előkelő harmadik helyen áll. “Mára csupán a Messenger és az Instagram népszerűbb a TikToknál. Mivel a Messengert eléggé másra használjuk, mint a másik kettőt, az új trónkövetelő szerintem nem is tudja majd kiütni az első helyről” – mondta Forgách.
A kínai, táncikálós-tátogós appocskából közösségi videós platformmá növő szolgáltatás rendkívül komoly pályát futott be. Mémek, kulturális jelenségek indultak a TikTokról. Donald Trump korábbi amerikai elnök pedig még vendettát is fogadott ellene – a cikk írásával egyidőben jelentette csak be az amerikai kormányzat, hogy lazítást tervez az előző adminisztráció által bevezetett komoly tiltások tekintetében. A magyar szülők körében és a magyar sajtóban azonban egyelőre meglepően kevés szó esik a TikTok-jelenségről. “Azért kell iszonyú sokat foglalkozni vele, mert az idősebb generáció egyáltalán nem érti, mi is ez, pedig ott töltik az idejüket a fiatalok. Ha pedig nem tudjuk mit csinál az a korosztály, nem is tudunk ott kommunikálni velük sem üzletileg sem máshogy. A TikTok közvetlen hatással van a zenei trendekre, divatra, arra, hogy kiből lesz influencer, mik az aktuálisan menő táncmozdulatok, vagy mi trendi és mi nem” – mondta a szakember.
A legtöbb tininek van titkos Instája
Máshogy, de fontos a jóval ismertebb Instagram is. A felmérés szerint a tinik 66 százalékának van olyan titkos profilja, amit csak kevesen ismernek. Régen az internet maga biztosította ezt a lehetőséget, de amióta a fiatal kultúra fő terepe az internet lett, a közösségi szolgáltatások pedig ragaszkodnak ahhoz, hogy a felhasználó lehetőleg egy, valós névhez köthető regisztrációval rendelkezzen az identitásokkal való kísérletezés tere beszűkült. “Az Instagram második helye azért fontos, mert sok fiatalnak van ott olyan fiókja, amiről nem tudnak a szülők, a barátok, hanem csak egy szűk rétegnek hozza létre. Arra is oda kell figyelni, hogy ez a jelenség létezik a tinik között” – mondta Forgách.
Lényeges megfigyelés még, hogy a tinédzsereket érő szexuális zaklatások száma növekszik. A megkérdezettek fele már érezte azt, hogy valaki zaklatta az interneten, ami hét százalékos növekedést jelent a két évvel korábbi adatokhoz képest. Ötvenegy százalékuk számolt be arról, hogy kértek már tőle erotikus fotót, további 26 százalékot pedig ugyan még közvetlenül nem keresték meg ilyennel, de hallott már másról, akitől kértek meztelen képet.
Online is meg kell védeni a gyerekeket
Felmerül a kérdés, hogy a platformokat üzemeltető cégek feladata-e megvédeni a gyermeket, Forgách Mariann szerint azonban nem ennyire egyszerű a helyzet. “Vannak feladatok, de ezeket nem biztos, hogy kizárólag a platformot üzemeltetők számlájára írnám. A szülőknek és a tanároknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy mit csinálnak a fiatalok, nem pedig vállat vonni, hogy csak a telefonjukat nyomogatják.”
A szülőknek képesnek kell lenni leülni beszélgetni a gyerekükkel és megteremteni azt a bizalmat, ami miatt nekik fog először szólni a gyerekük, ha valami felzaklatta az interneten. El kell azt is magyarázni, hogy az interneten vannak olyan emberek, akik ilyet csinálnak. Ezzel szemben a szülők egy része még mindig nem látta be, hogy a gyermekeikről megosztott, szerintük ártatlan képek is kielégíthetik egy pedofil kíváncsiságát – Magyarországon is indult ilyen témában felvilágosító kampány a Magyar Telekom jóvoltából.
A képkérésnél még gyakoribb az erotikus csetbeszélgetésre invitálás, erről a tinik 55 százaléka számolt be. A mások oldalról nézve még riasztóbb a kép: csupán a válaszadók 23 százaléka mondta azt, hogy sem vele, sem a barátaival nem esett még meg hasonló. A tinik nem félnek az interneten a politikáról beszélni, de ezt jellemzően (53%) csak akkor teszik meg, ha valami kiakasztja őket. 56 százalékuk azonban politizál, fontosnak tartja, hogy tisztában legyen az ország helyzetével.
Érdekes módon, míg a magyar tinik egy része számára a videójáték szinte nem is létezik kikapcsolódási formaként, egy másik hányaduk számára ez a fő kikapcsolódási forma. Húsz százalékuk játszik legalább napi két órát, 55 százalékuk azonban arról számolt be, hogy egyáltalán nem használ videojátékokat. Szóval bármennyire is azt hihetnék az idősebbek, hogy a játék a legfiatalabbak esetében általános divat, a jelek szerint még ma sem tud annyira elterjedtté válni a gaming, hogy a játékosok ne alkossanak külön csoportot a fiatal korosztályon belül.
Nem meglepő, hogy nem ugyanúgy telefonálnak a tinik
A fenti kutatási eredmények ismeretében nem meglepő, hogy a Magyar Telekomnak is újfajta megközelítéssel kell felmérnie a fiatal felhasználók igényeit. A cég 20-29 éves fiatal felnőtteknek szánt, nemsokára debütáló Kraft ajánlatának kialakításához a közösségi médiában erre a korosztályra célozva, egymillió felhasználó bevonásával mérte fel a potenciális felhasználási igényeket. Ez a gyakorlatban egyebek mellett Instagram-szavazásokon keresztül történt, amelyekben a mobilhasználati preferenciákra, az opciók még megfizethetőnek vélt árára kérdezett rá a cég – tudtuk meg Barna Pétertől, a Telekom szegmenskommunikációs-vezetőjétől.
A felmérés során a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a beszédszolgáltatás iránt sokkal nagyobb igény mutatkozik az eredmények alapján a fiatal korcsoportban is, mint amelyre a manapság gyakran elhangzó sztereotípiák utalnak. Ezek szerint ugyanis a mai fiatalok kizárólag a neten kommunikálnak egymással, de az eredményekből kiderült, hogy bizonyos mennyiségű telefonhívási lehetőségre legtöbbjüknek szüksége van.
Ugyanakkor komoly igény mutatkozott a leggyakrabban használt online platformok (így például a Messenger, Instagram, WhatsApp és hasonlók) korlátlan használata iránt, a huszonévesek kifejezetten hasznosnak tartják, ha e szolgáltatások használata nem meríti a havi adatkeretüket. Ezeken kívül rendkívül fontos számukra a testreszabhatóság és az, hogy igényeik szerint napról napra vagy hónapról hónapra átszabhassák, hogy például több vagy kevesebb mobilnetre, telefonhívásra van szükségük. A magyar fiatalok bevonásával kialakított Kraft ajánlat pont erre kínál majd megoldást, és már csak nagyon keveset kell várni a bevezetésére – tudtuk meg Barna Pétertől.
