Ki ne álmodott volna valaha arról, hogy egy csapásra rengeteg pénzt nyer? Nem csoda, hogy a szerencsejátékokat, köztük a pókert a mai napig nagy érdeklődés övezi, hiszen mindannyian hallottunk már dollármilliomos fiatal suhancokról, akik a számítógép monitorja mögül tettek szert nagy vagyonukra – szerencsével vagy csodával határos módon. Azonban ott, ahol sok pénz forog kockán előbb utóbb felbukkannak a csalók, hogy kijátsszák a rendszer gyengeségeit.
A világ kétségkívül legnépszerűbb kártyajátékát mára milliók játsszák, ráadásul nem csak a kaszinók asztalai mellett, hanem online pókertermekben is. A póker az online térben nagyjából 15-17 évvel ezelőtt terjedt el rohamosan, amikor elindultak a legnagyobb oldalak, mint a pacificpoker.com (ami ma 888poker.com néven fut) vagy a partypoker.com. Az évek múlásával sokat fejlődött a játék, és azok, akik testközelből követték végig ezt a másfél évtizedet, megtapasztalhatták, hogy a kezdeti ösztönös tehetségük mellé egyre több elméleti tudásra volt szükségük, ha nyerni akartak.
Így lett a póker, ez a sokak szemében faék egyszerűségű szerencsejáték, mostanra inkább egyfajta technikai sport: itt már az odds-ok számolása mellett számadatok arzenáljával felszerelkezve ül le egy profi pókerjátékos a virtuális asztalokhoz, hogy a szerencsére (szinte) fittyet hányva, a matematikai képességei szerint bezsebelje a napi nyereményt. És nemcsak a játék terén bekövetkezett technológiai fejlődés teszi egyre komplexebbé a pókert, a csalókkal és botokkal is meg kell küzdeniük a játékosoknak.
Szerencse vagy ügyesség?
Még mielőtt elmerülnénk a csalási botrányokban, fontos, hogy tisztázzuk a póker körül felmerülő leggyakoribb kérdést: ügyességi vagy szerencsejáték? Kutatók egy vizsgálat során 100 embert – gyakorlottakat és gyakorlatlanokat vegyesen -, ültettek asztalok mellé, hogy 60 leosztás után levonják következtetéseiket. A játékból az derült ki, hogy nincs különbség az emberek között, legalábbis a lejátszott 60 hand során nem jött ki a gyakorlottabbak tudása. Nem véletlenül, ugyanis a póker rövid távon valóban szerencsejáték. De csak, hogy érzékeltessük a különbséget: egy átlagos pókerjátékos online 4-500 leosztást játszik óránként (!), napi 6-8 óra játékkal, heti 4-5 munkanappal számolva ez nagyjából 20.000 leosztás hetente, 80.000 egy hónapban. Egy aktív játékosnál a variancia – azaz, hogy a játékos éppen nyerésben vagy vesztésben van – több hónapos kilengéseket is okozhat, talán ezek alapján jobban érthető, hogy a póker valójában egy igencsak hosszú távú játék, ahol egy év távlatában igen nagy különbségeket figyelhetünk meg egy technikailag képzett és egy képzetlen játékos között.
A kérdés már csak azért is lényeges, mert jogi szempontból egyáltalán nem mindegy a játék besorolása. A szerencsejáték ugyanis a világ számos pontján tiltott, de ott is, ahol engedélyezett, egészen más elbírálás alá esik, mint egy klasszikus ügyességi játék. Nehezebb szabályozni, sőt, a csalások szankcionálása és kiszűrése is jóval problémásabb. Már pedig a pókerben, lévén óriási pénzeket mozgat meg, csalók akadnak bőven.
A helyes megoldás: check, raise, all in
Az online póker kapcsán már a kezdetekkor is léteztek különféle segédprogramok. A mesterséges intelligencia fejlődésével pedig szép lassan azok a rendszerek is megjelentek, amelyek kiszámolják egy-egy helyzetre a lehető legjobb megoldást. Létezik például egy olyan algoritmus, ami a texas hold’em-ben a két fős, úgynevezett heads up játékban 100%-os pontossággal képes megmondani, mi a jó döntés, úgy, hogy az ellenfél lapjait nyilván az algoritmus sem látja. Ebből is az derül ki, hogy a póker egy olyan ügyességi játék, amiben a szerencse csupán egy a sok tényező közül. Elég csak azt megemlíteni, hogy ki lehet számolni, mi a legjobb lépés egy állásban: ez bizony azt mutatja, hogy a számolási készségek és az ügyesség többet nyom a latban. Szóval az információ, amit a számolás alapján nyerünk, végeredményben értékesebbnek számít annál, hogy ki mennyire szerencsés. És akkor most, hogy tudjuk, megéri számolni a pókerben, térjünk vissza a csalásokhoz.
Abszolút botrány
Mit tudunk tehát idáig? A „szemtől szemben” játékban is legalább annyi szerepe van a számolásnak és komplex gondolkodásnak, mint a szerencsének, ha pedig az interneten játszunk, egy csomó olyan eszköz állhat a rendelkezésünkre, amelyet értelemszerűen nem tudunk használni egy valódi asztal mellett. Ez pedig komolyan elbillentheti az esélyeket azok felé, akik szofisztikált segédekkel készülnek rá az online partikra, mint ahogy a következőkben az egyik legnagyobb online pókeres csalási botrány esetében is látható.
2007 környékén az Absolute Poker oldalán megesett csalás elég nagy visszhangot kapott és még az elmúlt években is sokszor szóba került. De mi is történt? Egy játékos folyamatosan úgy játszott, mintha pontosan tudná, milyen lapok vannak másoknál. Két pókeres, akinek feltűnt az eset, nyomozni kezdett az illető után, méghozzá úgy, hogy kikérték a weboldal üzemeltetőitől a játszmáinak a leírását. Merő véletlenségből (vagy nem) az Absolute Poker egy olyan leiratot továbbított, amiben az adott lejátszásokról minden adat szerepelt.
Ekkor derült ki, hogy a gyanús figura asztalainál rendszeresen ugyanaz a megfigyelő volt jelen. A megfigyelők olyanok, mintha valaki felülről nézne egy játszmát: ilyen beállításokkal bárki nézheti az online pókert, de természetesen normál esetben ő nem látja egytelen játékos lapját sem. Mint utóbb kiderült, ez a bizonyos megfigyelő az Absolute Poker egyik alkalmazottja volt, aki olyan hozzáféréssel rendelkezett, amellyel viszont mindenki lapját láthatta. Ő ezt az infót továbbította a gyanúban forgó játékosnak, akinek már csak az volt a dolga, hogy ne túl feltűnően használja fel a kapott infót. A csalót végül leleplezték, a játékosokat kártalanították, azonban ez az eset rámutatott arra, hogy a pókertermek biztonsági rendszerein ki lehet fogni.
Technikai csalások
Valójában ezeket a rendszereket támadják a mai napig a csalók. Bár a fenti egy szimpla trükk volt, nem igényelt különösebb technológiai tudást, a legtöbb csaló nem ezt az utat választja. Az online póker terén manapság a botok jelentik a legnagyobb problémát. Fentebb említettem, hogy az online pókerhez a játékosok több segédprogramot is használnak, ezek az úgynevezett solverek. Az ezekben összegyűjtött adatokból dolgoznak a botok, az igazán fejlett rendszerek pedig arra is képesek, hogy az ellenfél statisztikáját is elemezzék és hasznosítsák játék közben. Szerencsére a játéknak elég sajátos mintázata van, ez annyit jelent, hogy kiszúrható, ha gép játszik, ugyanis vannak olyan szituációkban meghozott döntések, amik tipikusan a gépi gondolkozás jeleit mutatják.
Minden egyes terem folyamatosan vizsgálja a gyanús játékosokat, ha pedig a csalás beigazolódik, akkor a csaló (bot) accountját blokkolják, és kártalanítják azokat a játékosokat, akikkel az illető egy asztalnál ült. A játékosok rendszeresen kapnak vissza – a téttől függően – kisebb nagyobb összegeket a fenti okok miatt.
RTA, azaz valós idejű asszisztens
Jobb híján nevezik így a csalás egy másik formáját, annak ugyanis nem sok köze van a valódi asszisztenciához. Ebben az esetben a játékos a játékkal párhuzamosan olyan programot futtat, ami megmondja neki, hogy adott helyzetben mit csináljon. Ahogy korábban is említettem már, ez abszolút tiltott. Volt olyan eset is, amikor egy lakásban, ahol több pókeres élt, az egyik játékos elkezdett RTA-t használni, ezt a házban lakó játékostársai kiszúrták, és ők maguk jelentették az esetet. Bár a pókeresekről hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy szeretnek a zavarosban halászni, a valóság az, hogy a profikra inkább jellemző a sportolói mentalitás. Ők azok, akik ugyanúgy féltik a pókert attól, hogy a csalók tanyájává válik, mint a pókertermek.
