A közösségi oldalakon és appokban a jelek szerint nem múlik el a különféle kihívások és “úgysem mered” tartalmak özöne. Az idei évre is jut belőlük bőven, és akad közöttük olyan is, amivel érdemes nagyon vigyázni.
Amióta világ a világ, az emberek szeretnek bátornak tűnni mások előtt, ami akár azzal is járhat, hogy olyasmiket vállalnak be, amiben akad némi rizikó – mindezt azért, hogy utána elismerést szerezhessenek. Aztán persze valaki mindig vérszemet kap és elkezdi terjeszteni a dolgot azzal, hogy “nézd, mit csináltam, te úgysem mered”. Ebből pedig, főleg manapság, amikor a TikTok, az Instagram, a Facebook és egy csomó egyéb közösségi megoldás hálózza be az életünket, villámgyorsan divat válik.
A hatásmechanizmus persze emiatt meg is változott: most már nem azért szállnak be az újabbnál újabb próbálkozók az online kihívásokba, mert különlegesek akarnak lenni, hanem egyszerűen azért, mert nem akarnak kimaradni, kevesebbnek látszani másoknál. Egyfajta globális beavatási szertartásként kezelik, amivel felvételt nyerhetnek a menők közé, aztán persze az újabb kihívásokkal igyekeznek benn is maradni a körben.
Magyarország sem kivétel
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nemrég egy 1300 fős, 11 és 17 év közötti diákok részvételével készült felmérést publikált. Eszerint ugyan itthon még nem olyan szinten terjedtek el az ilyen kihívások, mint az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában, de egyértelműen jelen vannak. A megkérdezettek legtöbbje a YouTube-ot használja aktívan (75%), szorosan a második helyen a Messenger áll (74%), de már a TikTokot is 60 százalékuk pörgeti napi gyakorisággal. A válaszadók közel háromnegyede, 72 százalék hallott már online kihívásokról és 58 százalékuk látott is ilyen tartalmakat. 38 százalékuk pedig bevallotta, hogy ezek között olyanokat is megnézett, amely a résztvevő számára veszélyes lehetett.
A megkérdezettek 5 százaléka ismerte be, hogy már részt vett olyan online kihívásban, amely nem volt rizikómentes – ez az arány akár tényleg valós is lehet, mivel a felmérés teljesen anonim módon zajlott, tehát a fiataloknak nem kellett tartaniuk a lebukás veszélyétől. További riasztó adat, hogy a részvételre invitáló személyek 30 százaléka nem volt a próbálkozók közvetlen ismerőse, tehát nem családtag, osztálytárs, de még nem is egy általa követett influencer adta az “ihletet”, hanem egy random videó.
Fojtogatástól vak balesetekig: népszerű kihívások
Bár a platformok és szolgáltatók folyamatosan küzdenek a veszélyessé válható kihívások terjedése ellen, többek között tartalomszűréssel, kucsszavak és címkék keresésével, valamint figyelmeztető és edukációs kampányokkal, a “nyuszi vagy” jelenség egyelőre kiirthatatlan, és folyamatosan érkeznek hírek olyan balesetekről, félresikerült próbálkozásokról, ahol a kihívást elfogadókkal komoly baj történt.
Az egyik leghírhedtebb kihívás az úgynevezett Blackout challenge, amely még az internet-korszak előtt indult, de néhány éve a közösségi média is újra felfedezte, és még mindig találni új eseteket. Ilyenkor az számít menőnek, aki valamilyen módszerrel visszatartja a levegőt az ájulás határáig – gyakran külső segédeszközt is igénybe véve. Mondani sem kell, a felelőtlen kísérletezés akár végzetes is lehet. A Car surfing hasonlóan régi “játék”, már a 80-as években próbálták így bizonyítani vakmerőségüket a fiatalok, azonban a mozgó autó tetején állva egyensúlyozást természetesen újra felkapta az online világ.
Még a táncból is lehet komoly veszély, például a Cha-Cha Slide kihívásban, ahol egy jellegzetes dalocskára autóvezetés közben kell “táncmozdulatot” imitálni a járművel, például gyorsan jobbra-balra rángatva a kormányt. A Fire challenge a filmekben látható “égő ember” kaszkadőrtrükk házi változata, amelyben valamilyen gyúlékony anyagot önt magára a felelőtlen próbálkozó és lángra lobbantja. Természetesen a kaszkadőrök komoly felkészültséggel, valamint megfelelő technikai és emberi háttérrel vállalnak ilyesmit, de az online kihívásokra a fiatalok azzal az információval buzdítják egymást, hogy ilyenkor csak a gyúlékony réteg ég el, az embernek nem lehet baja – aminél mi sem áll távolabb a valóságtól.
A Tide pod challenge szintén nettó őrültség: itt a kihívás lényege az, hogy az illető élőben egyen meg egy mosogatógépbe vagy mosógépbe való tisztítótablettát. Ennek több veszélye is akad: egyrészt a tisztítószerek emberi fogyasztásra alkalmatlanok, sőt sok esetben mérgezőek, de még abból is származhat baj, ha az önoldódó tabletták műanyag borítását valaki egyben próbálja lenyelni.
Akadnak persze olyan kihívások is, amelyek elsőre ártalmatlannak hangzanak. A nyár egyik “slágere” a Sunburnt art, amely annyiból áll, hogy a próbálkozók valamilyen tárgyat helyeznek a bőrükre (falevéltől egy matricáig bármit), és úgy mennek napozni. Ha pedig sikerül úgy igazán leégniük, a letakart terület megmarad a napozás előtti “fehér” állapotban – hű, de vicces, nem? Nos, nagyon nem: már a védelem nélküli napozásról is közismertek a káros hatások (a bőr idő előtti öregedésétől a bőrrák kialakulásának kockázatáig), de a szándékos leégés még rosszabb, akár konkrét égési sérülésekkel járhat. Érdekes módon hasonlóan égető érzést okozhat a jég is, mégpedig az Ice and salt kihívásban. Ilyenkor előbb jól besózzák a bőrüket, majd jégdarabot nyomnak rá: a só még jobban lehűti a jég környezetét, és az égéshez hasonló sérülést okozhat.
Végül még egy kihívás, ami elsőre ártalmatlannak és kedvesnek tűnik: a Bird box alapja a hasonló című film – a Sandra Bullock főszereplésével készült mozi magyar címe Madarak a dobozban, a posztapokaliptikus thrillerben mindenki beköti a szemét, hogy ne lássa a szörnyeket. A kihívásban emberek saját szemüket bekötve végeznek mindennapi tevékenységeket – de azért el lehet képzelni, mi minden sikerülhet félre egy vizuális információk nélküli kávéfőzés, bevásárlás vagy akár csak lépcsőmászás közben is.
Kommunikáció és edukáció
Amellett, hogy az online platformok is igyekeznek újabb módszereket találni a veszélyes kihívások megfékezésére, a szülők, tanárok, ismerősök hatása nagyon fontos lehet az ilyenek elkerülésében. A szakértők szerint egyrészt fontos megértetni a kihívásokra legfogékonyabb fiatalokkal, hogy milyen veszélyeket hordozhatnak az egyes feladatok, amiket persze senki sem “reklámoz”, ezért akár egyszerűnek és könnyednek tűnhet ezek teljesítése. Másrészt pedig érdemes kiemelni, hogy az ilyesféle erőfitogtatás már az internet kora előtt sem volt célravezető, és a baráti kör felelősségteljes részénél eleve nem ilyesmivel lehet bevágódni.
Természetesen, mint sok más digitális terület esetében, itt sem a tiltás a hatékony, hiszen sokszor a szülők azt sem tudják, mit kéne pontosan tiltani. Sokkal célravezetőbb az érdeklődő hozzáállás, az új technológiai területek közös felfedezése, a friss élmények megbeszélése – ilyenkor aztán sokszor nincs is szükség tiltásra, hiszen a gyerekek is könnyen megértik a kihívások feleslegességét és veszélyeit.
