A 2010-es évek 10 meghatározó tech-pillanata

Főoldal/GÉP/A 2010-es évek 10 meghatározó tech-pillanata

Ha hirtelen visszarepülnénk tíz évet az időben, nem lenne ugyan teljesen más a világ, de lassan észrevennénk, mennyi minden hiányozna belőle. Az elmúlt tíz évben megannyi fontos és érdekes technológiai újdonság, eszköz és szolgáltatás jelent meg, amelyeket ma már a mindennapok részének tekintünk – ezekből emeltünk ki tíz fontosat.

Tény, hogy első látásra úgy tűnhet, a 2010-es évek már nem adtak olyan hatalmas lökést technológiai szinten a világnak, mint mondjuk korábban a személyi számítógépek megjelenése, vagy a mobilok első évtizede, de még az internet általánossá válása és az okostelefonok megjelenése is korábbra tehető. De ettől még nem volt kevésbé fontos és izgalmas a most véget ért tíz éves periódus sem, amiről könnyen meggyőződhetünk, ha megnézzük az alábbi gyűjtést.

iPad és a tabletek

Ugyan a tablet vagy a kevésbé szexin “táblaszámítógép” néven ismert kategória nyomokban már létezett 2010 előtt is, az igazi áttörést ebben az évben indította el az Apple. Az első iPad ugyanis pontosan azon az úton haladt, amin az Apple többi slágerterméke is, tehát fogott egy már létező, de a használhatósága és kialakítása miatt csak bennfentesek, hozzáértők és geekek által használt terméket, majd újragondolta úgy, hogy a tömegek által is érthető és szerethető legyen. Az első iPad előtti tabletek böhöm, mindössze pár órás akkuidővel rendelkező jószágok voltak, amelyekre félig-meddig a normál PC-s kezelőfelületeket próbálták átültetni, és a kapacitív érintőkijelzőket ceruzával lehetett pöcögtetni. Ehhez képest az iPad vékony volt, sokáig bírta, a mobilvilágból áthozott kezelőfelülete egyszerű és könnyen átlátható volt, viszont a mobilokhoz képest nagyobb kijelző egy csomó egyéb feladatra alkalmassá tette.

Nem csoda, hogy egyrészt már erre a modellre is nagyon rákattant a közönség, és az sem, hogy a mobilos történelemhez hasonlóan itt is villámgyorsan megjelentek az androidos versenytársak. A Microsoft szintén bepróbálkozott a Windows érintős kezelésre kihegyezett változatával, de végül nem ezzel, hanem a tabletek egy új generációjával törtek be igazán a piacra. Megjelentek ugyanis a laptop-tablet hibridek, tehát azok a notebookok, amelyek kijelzőit vagy leválaszthattuk az alsó részről, vagy áthajtogathattuk őket tabletes formára, így utazó svájcibicskákként használhattuk őket, mindig olyan módban, amilyenre épp szükségünk volt. Mára a hagyományos tabletek teljesen átlagos tagjaivá váltak a kütyük világának, meglepetést legtöbbször a hibrid laptopok képesek okozni – és praktikusságuk miatt valószínű, hogy ezek még jó sokáig velünk is maradnak.

Mondd, mit segíthetek? – kérdezte a telefon

Bár a hangvezérelt és beszélő digitális asszisztensek ötlete sem az Apple fejlesztőinek fejében bukkant fel először, az biztos, hogy ismét nekik sikerült mindezt elsőként a nagyközönség számára is kelendővé változtatniuk. A 2011-ben megjelent Siri alapvetően a Nuance nevű cég korábbi szoftverén alapult, ám az almás vállalat megvette és teljesen átalakította mindezt. Azóta pedig egyrészt itt is megjelent egy csomó egyéb megoldás másoktól, de a funkciók és a tudás is sokat bővült.

Mindez a mesterséges intelligencia egyre nagyobb térnyerésének köszönhető, amely a Siri, az Amazon Alexa, a Google Asszisztens, a Samsung Bixby és egyéb robot-inasok lehetőségeit gyarapítja. A technológia ugyan megmaradt a telefonokban, de kiköltözött önálló okosotthon-kütyükbe is, emellett jóval többre képes, mint az első verziók, ahol egy parancs-egy válasz szinten kimerült a tudás. Most már egy ilyen asszisztens egy csomó eszköz és szolgáltatás információit képes egyszerre értelmezni, így elég lehet annyit mondani neki: “ébressz holnap úgy, hogy beérjek az első megbeszélésemre”. Ezután az okos asszisztens összeveti a naptárbejegyzéseinket, a munkahelyünk címét, a reggeli forgalmi adatokat, időjárás-előrejelzést, és dinamikusan választja meg a riasztás időpontját. Biztosak vagyunk benne, hogy az öntanuló algoritmusok a következő időszakban is tovább okosodnak, és kíváncsian várjuk, mire lesznek képesek 2030-ban.

Szív, sűrít, robban, kipufog? Ugyan már!

Igen, tudjuk, elektromos járművek is voltak már bőven 2010 előtt, de ahhoz egy különc zsenire, Elon Muskra és az első Tesla Model S-re volt szükség 2012-ben, hogy mindenki számára kívánatossá tegye a kategóriát. Ráadásul itt nem csak arról van szó, hogy benzin helyett áram hajtja a gépet – egy Tesla (illetve az azóta lassan érkező többi hasonló modell) már legalább annyira kütyü, mint autó.

Ugyan a teljesen autonóm autók kora még nem jött el (ez esélyesen épp a 2020-as évekre vár), az önvezető funkciók lassan beszivárogtak a köztudatba, és ma már nem meglepő, ha mondjuk valaki az autópályán leveszi a kezét a kormányról, és a sávtartást, követési távolságot, sebességet ráhagyja az autót vezérlő algoritmusokra. És visszatérve a kezdő kérdésre: a Teslához folyamatosan járnak szoftverfrissítések, a hatalmas érintőkijelzőn játékokat és appokat futtathatunk, szóval mi ez, ha nem egy iPad négy keréken? Ráadásul egy olyan, amely 2,3 másodperc alatt gyorsul alattad százra.

Névjegykártya méretű PC-k

Szintén 2012-ben indult el egy olyan folyamat, amely a miniatürizálás nevében a számítógépeket vette célba. Ha már a mobilok is egyfajta mini PC-nek tekinthetők, miért ne lehetne az eredeti kategóriát töpöríteni? Mindez először a Raspberry Pi első kiadásával sikerült, és mindenkit meglepett, hogy egy tenyérnyi áramkör képes teljes értékű számítógépként működni – ráadásul ezzel a húzással nem csak a méret, hanem az ár is minimálisra csökkent. Oké, nem ezen futtatjuk a legújabb játékokat és videószerkesztőket, de alapszintű feladatokra egy ilyen filléres apróság tökéletesen elegendő.

Ráadásul ez a friss megközelítés teljesen új szintre emelte a “csináld magad” gépek világát, hiszen önmagában egy Pi csupán egy csúnya és “pucér” kis áramkör, amiből viszont a barkácsoló kedvűek mind formára, mind funkciók terén bármit összerakhatnak okos garázsajtótól a lakás biztonsági központjáig. Hét év alatt 25 millió apróság fogyott, és akkor még nem beszéltünk a másolatokról: a jelek szerint a minigépek jövője is biztosított, főleg az egyre erősebb IoT világban.

Okosított buta tévék, adás az internetről

A tévé korábban egy olyan eszköz volt, amelyet arra használtunk, hogy a földfelszíni sugárzásban, vagy kábelen érkező, előre szerkesztett adásokat nézzük. Ha este 8-kor kezdődött a Dallas, akkor este 8-kor ültünk le elé, és ha a mi csatornáinkon nem játszottak egy sorozatot, akkor arról szépen le is maradtunk. Később aztán az internet elkezdte megoldani ezen problémák egy részét, de a tévékészülék még mindig maradt a régi, legfeljebb annyit tudtunk segíteni a dolgon, hogy vezetékkel rákötöttük a laptopot. Okostévéből már akadt néhány, de ezek az előző évtized végéig még a megfizethetetlen kategóriában maradtak.

És akkor jött a 35 dolláros Chromecast, amit csak rádugtunk a tévére, és máris vezeték nélkül streamelhettünk rá mindenfélét, és kaptunk egy csomó okostévés funkciót is bónuszként. Ma pedig már ott tartunk, hogy a Chromecast Ultra megkapta a Google Stadia játékplatform támogatását is, szóval egyre többet tud a technológia, és az sem elhanyagolható tényező, hogy a hihetetlen ütemben fejlődő tévés és mozis streaming-szolgáltatók terjedését is elősegítette ez az apróság. A modern tévékben ráadásul már sok esetben beépítve kapunk lehetőséget különféle vezeték nélküli csatlakozásra, szóval az egykori buta doboz elfoglalta helyét az okosotthonokban.

Repül, bizzeg, kukkol, idegesítő, imádjuk

Igen, azt nem állítottuk, hogy minden itt felsorolt kategória általánosan közkedvelt lesz. A drónokat ugyanis vagy imádja, vagy zsigerből utálja az ember. 2013-ban a DJI Phantommal ismerte meg a szélesebb közönség a mobilról is vezérelhető, kamerával ellátott apró gépszúnyogokat, amelyek alapvetően kifejezetten hasznos célokra születtek. A technológia például profi filmes megoldásokat adhat egyéni felhasználók kezébe, és manapság már éles kísérletek vannak arra is, hogy futárként, áruszállításra is használják őket. De közben ne feledkezzünk el arról, mennyi kérdést vetettek fel a kis bizzegő repcsik: kezdjük például azzal, hogy így bárki simán bukukkolhat a felső szomszéd ablakán, és
az sem épp megnyugtató, hogy az amatőrök által mindenfelé küldözgetett műszúnyogok egyre több esetben nehezítik meg a professzionális repülés biztonságát is.

Okos gépek a csuklón

Ugyan az első okosórát – koncepció szintjén – már a 90-es évek végén bemutatták az IBM-nél, az első igazán nagy durranást a Pebble jelentette meg. Érthető okokból rögtön sokakat beszippantott az a lehetőség, hogy órájukat egy olyan eszközre cserélhetik, ami a telefonjukkal összekötve megjeleníti az üzeneteket, sőt a mobil különféle appjairól is közvetít információkat az időjárástól a naptárig. Az Apple Watch szintén divatos kütyü lett annak ellenére, hogy a célközönség egy része nem tudta elfogadni, hogy a csuklón ne egy óra kinézetű eszköz legyen, hanem egy mini műanyag szappantartó. Meg úgy egyáltalán, órát töltőre dugni? Ráadásul naponta?

Ahogy aztán bővült az elérhető eszközök (és gyártók) köre, egyre változatosabb lett a kínálat, és manapság már sok olyan okosóra van, amit külsőre is nehéz megkülönböztetni a klasszikus kinézetű óráktól. Emellett egy csomó új funkció került az eszközökbe, amelyekkel manapság a készülék már hordozható egészségügyi központ, GPS, biztonsági eszköz és akár személyi edző is lehet. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az eSIM-nek köszönhetően az okosórák ma már akár telefon nélkül is használható, teljes értékű eszközzé váltak. Közben pedig a fejlesztések iránya is kettévált: ma már olcsón beszerezhetünk sporthoz, fitneszhez, egészségmegőrzéshez kiváló “okos csuklópántokat” is.

Okos gombok a fülben

Nem csak a csuklón jelentek meg olyan eszközök, amelyek sokkal okosabbak lettek, mint ott használt elődeik. Az Apple AirPods vagy az egyre-másra megjelenő hasonló minfülesek amellett, hogy elhagyják az összegubancolódó és egy idő után megtörő vezetékeket, egy csomó extra funkciót is kínálnak. Ilyen például az aktív zajszűrés, amellyel még út közben is kizárhatjuk a külvilág zavaró zajait (és egyes modellekben ugyanez érvényes az apró térmikrofonokra, amelyek hiába nincsenek közvetlenül a szánk előtt, tisztán és érthetően közvetítik a hangunkat telefonálás közben).

Emellett pedig ezekben az eszközökben is visszaköszön a már feljebb tárgyalt okos asszisztensek világa, hiszen gyártótól függően Siri, Google Asszisztens, Alexa vagy Bixby áll rendelkezésünkre akár futás vagy munkahelyre utazás közben, hogy segítségükkel egyetlen kézmozdulat nélkül utasításokat adjunk, vagy megtudjuk a minket érdeklő információkat.

A játékkonzol, ami egyszerre kettő

Míg a konzolok piacának két ikonikus szereplője, az Xboxot fejlesztő Microsoft és a PlayStation vonalat pátyolgató Sony az erőfitogtatással van elfoglalva és ezen a téren igyekszik túlszárnyalni a másikat, a Nintendo jó ideje taktikát változtatott. A legerősebb, legszebb grafikájú modellek létrehozása helyett inkább új ötletekkel, formabontó megoldásokkal csábítja az újra vágyó közönséget. Ezzel nyert annak idején hatalmasat a mozgásérzékelővel ellátott Wii, és a legújabb sikertermék, a Switch is ezt a filozófiát követi. A Switch ugyanis egyszerre kézikonzol és tévére köthető “nagy játék”, melynek vezérlője tulajdonképpen önmaga, pontosabban a kézi kijelzőről leválasztható két oldalsó, mozgásérzékelős “pálca”.

És még innen is tudott érdekesebbet dobni a Nintendo: a LABO kiegészítők tulajdonképpen kézügyességet és logikus gondolkodást is fejlesztő, kartonból összehajtogatható perifériák, amelyekbe a Switchet vagy kontrollereit behelyezve újfajta irányítási lehetőségeket kapunk játékokban a kormánykeréktől hangszerekig.

Irány a Mátrix

Igen, a virtuális valósággal is megpróbálkoztak már korábban, kezdetleges VR headsetek már a 90-es években is megjelentek, ám ezek minősége, tudása, felbontása és támogatottsága egyaránt gyenge volt, így szinte semennyire nem terjedtek el. Az Oculus Rift és azóta megjelent utódai azonban már áttörték a konzumer-falat, és egyre többen játszanak olyan játékokkal, amelyek a 360 fokos megközelítés miatt jóval többet kínálnak a hagyományos címeknél. A játékok mellett filmnézésre, de akár speciális oktatóanyagok megvalósítására is használható a technológia, ami időközben egy oldalággal is gazdagodott.

Ez pedig a kiterjesztett valóság (AR), ahol a headsetek egyrészt megmutatják a valódi világot is körülöttünk, és erre képesek bármilyen virtuális tartalmat ráhelyezni. A Microsoft HoloLens fő célközönsége már nem is a játékosok világa, hanem a tervezőké, orvosoké, olyan szakmáké, ahol sokat segít a valós érzékelések digitális felturbózása. A VR és az AR története pedig még csak most kezdődik igazán, hiszen a Facebook már virtuálisan bejárható közösségi világot tervez, miközben az eszközök egyre vékonyabbak és kényelmesebbek lesznek. A kapcsolódó technológiák már felbukkannak a mobilok kijelzőjén is, a Google Térkép például már AR megoldásokkal segíti a gyalogos navigációt: a valós utcanézeten elhelyezett nyilakkal és üzenetekkel már nem térképnézetben kell kiismernünk magunkat, hanem szinte a való világba tűz ki virtuális táblákat.

által|2020-01-20T13:53:28+01:002020.01.20|GÉP|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek