Mindig nagy örömmel számolunk be olyan magyar innovációkról, amelyek könnyebbé, gyorsabbá, kényelmesebbé teszik az életünket. A mostani cikkünk tárgya egy okostelefon alapú személyazonosítási megoldás: kiterjedt üzleti alkalmazási területei mellett fontos jószolgálati feladatot is ellát.
A magyar ID&Trust Kft., a GoodID fejlesztője, már jó ideje nevet szerzett magának elektronikus azonosítási rendszerek, okmányrendszerek fejlesztésével, köztük itthon az új típusú személyi igazolványokhoz kapcsolódó eSzemélyi rendszerének kifejlesztésével.
Mostani cikkünk alapját a cég GoodID mobil app alkalmazása adja, amely a végfelhasználó számára egy digitális irattárca, amelynek használatával okmányaink beolvasását és biztonságos tárolását tudjuk elvégezni, es ezzel együtt távoli személyazonosítás és portálokra történő belépést tudunk véghez vinni kiváló ügyfélélmény mellett. Azon szolgáltatók, akik meg szeretnék oldani ügyfeleik táv- és/vagy személyes azonosítását, arra szolgáltatásként vehető igénybe a GoodID. Az első körben a pénzügyi piacon, aztán szálláshelyeken, majd több más területen bevezetett újdonságot a Magyar Telekom is használja egy jószolgálati funkció kapcsán. Az orosz-ukrán háború miatt Magyarország felé menekülők azonosítását könnyíti meg. Ebből az apropóból a GoodID teljes életútját átbeszéltük Deák András üzletfejlesztési vezetővel.
Digitális adattárca – okmányok biztonságosan
“Cégünk alapvetően okmánykezelő rendszerekkel foglalkozik, a cég alap üzleti tevékenységének megrendelői jellemzően kormányzatok.” – kezdte a történetet Deák András. “A 2016 óta forgalomban lévő személyi igazolványok már okos okmányoknak nevezhetőek, a rajtuk található chipen tárolt információk elsősorban az államigazgatásban használhatóak, de akár egy egyszerű határátkelésnél is segíthetnek. Az ehhez hasonló megoldások fejlesztésével komoly tudás halmozódott fel nálunk mind az okmányrendszerekkel, mind pedig az olyan kapcsolódó területekkel kapcsolatban, mint a biztonsági megoldások vagy a személyes adatok kezelése. Innen kezdtünk azon gondolkozni, milyen egyéb megoldásban hasznosíthatnánk mindezt: az első ötlet egy ügyfélhitelesítési rendszer volt, amelynek célja az, hogy létrehozzunk egy olyan módszert, amellyel a felhasználók különféle helyzetekben tudják könnyen azonosítani és hitelesíteni magukat.”
Persze ezzel a cég nem üres versenypályára érkezett, hiszen eddigre a legnagyobbaknak, például a Google-nek vagy a Facebooknak is volt hasonló megoldása. A hazai csapatnak azonban volt hozzájuk képest egy komoly ütőkártyája. “A saját megoldásunk előnye az, hogy a felhasználó által megadott adatokat minden esetben ő maga kontrollálja és birtokolja: azok nem kerülnek a felhőbe vagy az alkalmazást fejlesztő céghez.”
Persze egy új piacon nehéz dolga van egy startup megoldásnak, ám versenyelőnyt jelenthet, hogy az egyre gyakrabban nyilvánosságra kerülő adatszivárgások mellett azzal is sokan tisztában vannak, hogy a gigacégek bizony használják is az adatokat, nem csak hirdetésekre, de kereskednek is velük. Ezáltal egy olyan GDPR alapelveit figyelembe bevő applikáció, amelyben minden személyes információ biztonságban marad és láthatatlan a fejlesztő cég számára, elnyerheti a nagyokban csalódott felhasználók szimpátiáját.
A GoodID mögötti másik ötlet az volt, hogy manapság már mindenki több tucat különféle rendszerbe, platformra, szolgáltatásba lép be akár naponta, viszont a szigorodó biztonsági követelmények miatt egyre bonyolultabb jelszavakkal kell zsonglőrködnie. Mind több helyen követelnek meg például akár 12 karakteres kódsorokat, ahol szerepelnie kell kis- és nagybetűknek, számoknak, speciális karaktereknek egyaránt. Ezt egy ideig megpróbálták megkönnyíteni különféle jelszókezelő alkalmazások, ám ezek között is előfordultak adatszivárgások, amelyek megrengették a bizalmat. A GoodID viszont alapvetően PIN-kódos alapon működik, tehát ha egy adott szolgáltatásban vagy platformon integrálva van ez a megoldás, akkor elég a GoodID-vel azonosítani magunkat: ez úgy működhet, mint egyfajta mesterkulcs, de anélkül, hogy a benne tárolt adatok bármilyen veszélyben lennének.
A GoodID szélesebb körben való elterjedéséhez hozzájárult, hogy a 2017-től a magyar pénzügyi szférában a szabályozás lehetővé tette a távoli azonosítást. Ez kezdetekben egy videóchates megoldásként indult egyes bankoknál, ahol – ha elég jó minőségű volt a kamera képe – a felhasználó élő képen tudta bemutatni az iratait egy távoli számlanyitáshoz. A módszert a Revolut, és később más nemzetközi fintech cégek érkezése egyszerűsítette, ahol már nem kellett “élő operátorral” beszélgetni nyitvatartási időben, hanem a folyamat egy szelfi elkészítése mellett kellett az okmányt fotózni, így innovatív kezelőfelülettel nagyon könnyen lehetett az azonosítást elvégezni. “A hazai szabályozás lekövette ezeket a nemzetközi trendet és a pénzügyi szektor szereplői természetesen szintén kezdték keresni a lehetőséget arra, hogy megvalósítsák ezt a folyamatot és nagyobb ügyfélelégedettséget érjenek el.” – magyarázta Deák András.
“A GoodID-val a mi megoldásunk azért lehet hatékony a pénzügyi szektor számára, mert sokkal gazdaságosabb és kényelmesebb, mint ha mindegyikük külön-külön kifejleszti saját távazonosítási rendszerét az összes biztonsági extrával, és mindezt saját arculatába integrálja. A GoodID könnyen behelyezhető a szolgáltató folyamataiba és az összes olyan azonosítással kapcsolatos biztonsági funkciót tudja, amelyet egy pénzügyi szolgáltató megkövetel.”
A víziónk egy olyan ökoszisztéma alapú megoldás, amelyet rendszereken és szektorokon átívelve használhatnak az ügyfelek, azaz egy alkalmazás szolgáljon arra, hogy bármely szolgáltatónál azonosíthassuk és hitelesíthessük magunkat: ez lett a GoodID, amely egyesíti a különféle azonosítási módszereket és egyben a felhasználók okmányainak, személyes adatainak digitális tárcája egyben. A GoodID-val eltárolhatunk magunkról minden olyan adatot, amely szükséges lehet valamilyen digitális felületen – de minden egyes ilyen esetben csak azokat osszuk meg, amelyre az adott helyen ténylegesen szükség van.
Új utakon a GoodID
A fenti igényekre választ adó indulást követően egyértelműnek látszott, hogy a szolgáltatás más szektorokban is legalább ennyire hasznos lehet. A Magyar Telekommal például a járványhelyzet beindulása adta az együttműködés alapját, hiszen itt az ügyfelek nagy része a karantén és az utazási korlátozások miatt nem tudott bemenni egy szaküzletbe új előfizetést kötni, vagy a meglévő előfizetését módosítani, miközben ezekhez korábban személyes megjelenésre volt szükség, vagy egy olyan telefonos hitelesítésre, aminél a tapasztalatok szerint jó páran nem emlékeztek a saját azonosító kódjukra.
“A GoodID-ra alapozva egy olyan back-office felületet tudunk biztosítani a Telekom számára, amely segítségével az ügyfélszolgálatos munkatársak online is elvégezhetik azon előfizetők azonosítását, akik nem tudják magunkat a megszokott módon hitelesíteni, pl. mert elfelejtették a jelszavukat. A felhasználó ilyenkor egy e-mailt vagy SMS-t kap, amelyben egyrészt megtalálható az alkalmazásra mutató hivatkozás, valamint azok az adatok, amelyeket a Telekom kér. Ez a hírközlési szabályozás szerint a személyi igazolvány, a lakcímkártya és egy szelfi – ezeket a felhasználó könnyen beolvashatja az alkalmazás segítségével és gyorsan el is küldheti a Telekomnak, amely ezen az alapon innentől már képes azonosítani őt.”
A távközlési szegmensben még sokféle módon tudna segíteni a GoodID, például új SIM-kártya értékesítésénél. Az eSIM esetében már nincs is fizikai hordozó, ezért itt egy ilyen megoldás segítségével teljesen kiváltható lehetne a személyes interakció.
Az okos okmányolvasó
A GoodID-val kapcsolatos egyre bővülő tapasztalatok mellett a cég felfigyelt arra is, hogy sokaknak egy olyan megoldásra lehet szüksége, amely az alap ökoszisztéma egyik részével külön is megoldható: ez az okmányolvasás. A GoodID Scanner mint szolgáltatás leginkább azoknak az ügyintézőknek (és persze a sorban álló ügyfeleiknek) jelent könnyebbséget, akik valamilyen személyes interakció során okmányokról rögzítenek adatokat. Ilyenkor általában az történik, hogy az ügyfél átadja a kért iratokat, amelyekről a kolléga elkezdi kibogarászni a megfelelő sorokban található információkat és ezeket begépeli a saját rendszerébe. A macerás és időigényes feladatot kiválóan váltja ki a GoodID, amely beszkenneli és értelmezi az okmányokon található szövegeket és egyéb kódsorokat, és automatikusan be tudja illeszteni a megfelelőket a kért mezőkbe.
Voltak persze már ezelőtt is módszerek erre, de ezek leginkább olyan speciális céleszközök, amelyek ára akár több százezer forintos nagyságrendet is elérhetett. A GoodID viszont mobiltelefonon működik, ezért a bekerülési költség minimalizálható. Emellett az app a chipes okmányok olvasásával még egy biztonsági réteget is bevisz a folyamatba, és persze még egy szkennelés esetén is eliminálhatja az olyan hibákat, amiket például egy véletlen félregépelés okoz.
A GoodID Scanner egyik első lendületét azt adta, amikor a magyar szálláshelyek számára kötelezővé vált az okmányolvasók használata: már egy kisebb panziót is “megvisel” egy drága céleszköz megvásárlása, egy nagyobb hotel esetében pedig, ahol több recepciós egyszerre fogadja az érkező vendégeket, már kifejezetten horribilis összeget jelenthet az okmányolvasó berendezések beszerzése. A GoodID Scanner viszont egy olyan alternatívát kínál, amellyel könnyen és gyorsan megfelelhetett minden szálláshely a szigorúbb szabályozásoknak. Ez találkozott is piaci igényekkel, ugyanis ma már több mint 700 szálláshelyen alkalmazzák a megoldást és hamarosan a vendégek a GoodID ökoszisztéma segítségével saját irattárcájukkal távolról is be tudnak jelentkezni szálláshelyekre.
A legutóbbi felhasználási területet pedig az ukrán-orosz háború és az emiatt fokozódó menekült-helyzet teremtette. Az itteni alkalmazás lényegében a Telekomnál a “terepen”, tehát a határoknál és fogadópontoknál dolgozó kollégák ötletén alapul: a vállalat ugyanis ingyen SIM-kártyákat biztosít az érkezőknek, de persze ehhez mindenkit azonosítani kell. Értelemszerűen egy ilyen helyzetben sok minden nehezíti az ügyintézést a nyelvi akadályoktól a környezeti hatásokig, ezért a kollégák már a GoodID Scanner egy egyedi igényekre testreszabott változatát használják, amely képes az ukrán személyazonosító okmányok beolvasására és digitalizálására. Mivel a Telekom is díjmentesen biztosítja a SIM-kártyákat az érkezőknek, így az ID&Trust is úgy döntött, hogy a menekülthelyzet segítésére az itt használt alkalmazásokat ingyen bocsátja az ügyintézők rendelkezésére.
A cég számára további lehetőségeket tartogat az okmányokkal kapcsolatos jövőkép. “Egyre inkább látjuk, hogy a különféle okmányok a bankkártyákhoz, pontgyűjtőkhöz hasonlóan eleve digitális formában is megjelennek.” – foglalta össze Deák András. “A közeljövőben egy személyazonosító okmány vagy egy jogosítvány már a plasztikkártya mellett vagy helyett digitális formában is megjelenik, sőt, például az útlevek esetén a nem túl távoli jövőben már éppen a fizikai okmány lesz az extra, vagy akár teljesen el is marad. Az embereknek tehát olyan ökoszisztémára lesz szükségük, amelyben biztonságosan, hitelesen tárolhatnak minden kötelező és extra információt, beleértve a legalapvetőbb azonosító adatokat is.”
