Így fog kiépülni az 5G Magyarországon

Főoldal/ABLAK, GÉP/Így fog kiépülni az 5G Magyarországon

A 4G-hez hasonlóan először a sűrűn lakott területek majd a nagy forgalmú utak lesznek lefedve 5G-vel, jelenleg épp a balatoni állomások üzembe helyezése folyik a Telekomnál. Ahhoz, hogy az ország minden pontján elérhető legyen a szupergyors, extra alacsony késleltetésű mobilnet, vadonatúj technológiákat és frissen megszerzett frekvenciákat kell bevezetni. Összefoglaltuk, mire számíthatsz az elkövetkezendő években a Telekom 5G-jével kapcsolatban!

A legtöbb embernek az 5G szó hallatán az önvezető autók ugranak be, ami nem is csoda, hiszen Magyarországon is az ilyen járművek számára létrehozott zalaegerszegi Zala Zone tesztpályán létesültek az első élesben működő ötödik generációs bázisállomások. Az 5G kapcsolata a közlekedéssel sokkal szorosabb lesz, mint a 4G-é, amelyet legfeljebb a navigációhoz, online zenehallgatáshoz, esetleg flottakövetéshez használunk a járművekben.

Az első mobiltechnológia, amitől a közlekedés jövője is függ

Ehhez képest az 5G a járművek vezérlésében is fontos szerephez jut, amelyhez a nagy adatátviteli sebesség mellett a rendkívül gyors, századmásodperces nagyságrendű késleltetés is kulcsfontosságú. „Nem véletlen, hogy az Ericssonnal, a BME-vel, valamint a Knorr-Bremse és Magyar Közút cégekkel közösen néhány hete az M86-os út egy lezárt szakaszán szenzorokkal telepakolt, sofőr nélküli járművekkel végeztünk éles teszteket” – mondta a Pont.Most blognak Longaver Rudolf Mátyás, a Telekom 5G-technológia bevezetéséért felelős senior szakértője. A mérésekhez használt útszakasz egyébként nem hagyományos, hanem “okos” útszakasz, ami azt jelenti, hogy szenzorok vannak az útba építve, ezek nélkül ugyanis még az 5G birtokában sem tudnának sofőr nélkül közlekedni a jövő autói.

A 4G esetében hasonló felhasználási mód még fel sem merült, azzal a technológiával kapcsolatban legfeljebb azt kellett optimalizálnunk, hogy a mobilinternet az autópályán elért nagy sebességek mellett is működjön – magyarázta a szakértő.

Hogyan fog terjeszkedni itthon az 5G?

Az 5G lefedettség kiépítése során az üzleti prioritások lesznek a legfontosabbak. Mielőtt a jelenlegi 4G-hez hasonló, tehát csaknem százszázalékos lakossági lefedettség jön létre, egy több évig tartó, folyamatos építkezés, hálózatbővítést kell teljesíteni – magyarázta a szakértő.

„Egyelőre az összes hazai 5G-hálózat 3600 megahertzes frekvencián működik. Ez az a sáv, ahol kellő nagyságú sávszélességet tudunk biztosítani a felhasználóknak – leginkább városi környezetben. Az európai példák azt is mutatják, hogy a 2G, 3G és 4G szolgáltatások működtetéséhez használt 1800 és 2100 megahertzes rádiófrekvenciákat később “újrahasznosíthatjuk” majd 5G szolgáltatásokhoz is” – magyarázta Longaver Rudolf Mátyás.
Ezeken kívül, várhatóan idén ősztől a 700 megahertzes 5G-kommunikációra alkalmas sáv is használatba vehető (ezen jelenleg tévéadást továbbítanak), amely ugyan aránylag kisebb kapacitást, de nagyobb lefedettséget tud biztosítani a felhasználóknak, a kedvezőbb hullámterjedésnek köszönhetően.

Kell-e több bázisállomás az 5G-hez?

Számos cikket olvashattunk már arról, hogy az 5G-szolgáltatásokhoz a jelenlegi mobiltechnológiánál jóval több bázisállomásra lesz majd szükség – erre azonban csak hosszabb, tízéves távlatban kell számítanunk, amikorra az új technológia használata teljesen általánossá válik.
A közelebbi jövőben biztosan nem szükséges megsokszorozni a bázisállomások számát, a Telekom jelenlegi bázisállomás-helyszíneinek többségén ugyanis már most fel lehet szerelni az 5G-s hálózati berendezéseket, amelyek alkalmazásával sok esetben a 4G-s szolgáltatások minősége is javul.

Ahogy a 4G, úgy az 5G esetében is ügyesen kell majd kombinálni az alacsonyabb (tehát 1000 megahertz alatti), illetve a magasabb (például 3600 megahertzes) rádiófrekvenciák használatát. A kedvezőbb terjedési tulajdonságok miatt az alacsonyabb hullámhosszú rádiójelek jobban képesek áthatolni a falakon, ablakokon, ezért jobb beltéri lefedettségeket biztosítanak – viszont adattovábbító kapacitásuk korlátozottabb.

Longaver Rudolf Mátyás szerint egy tipikus bázisállomás esetében nyolc-tíz évente kerül sor teljes modernizálásra – ám az 5G bevezetése miatt, jelenleg ezt a munkát tömegesen el kell végezni. „Ilyenkor általában az összes aktív és passzív berendezést lecseréljük, mert ennyi idő alatt fejlődik annyit a technológia, hogy a korábbi eszközöket modernebb, több szolgáltatást integráló hardverekkel válthatjuk ki. Ez pedig nem csak a hely-, hanem az energiatakarékosságot is szolgálja, amely a Telekom karbonsemleges működésének megvalósításához elengedhetetlen” – mondja.

Forradalmi technológia segít az 5G elterjesztésében

A hatékony 5G-szolgáltatáshoz elengedhetetlen lesz a forradalmi újdonságot kínáló, nem túl rég óta létező hálózati technológia, a Dynamic Spectrum Sharing (DSS). A DSS lehetővé teszi az 5G szolgáltatások nyújtását a 4G-hálózat működtetésére használ rádiófrekvenciákon.

További fontos előnye, hogy adaptív módon képes alkalmazkodni a bázisállomás által kiszolgált felhasználókhoz: ha csak néhányan használnak 5G-s készüléket, nem foglal le felesleges kapacitásokat, hanem a fennmaradó teljes részt a 4G-ügyfelek használhatják. Ebben a megoldásban a Magyar Telekom partnervállalata, a hálózat technológiai alapjait biztosító Ericcson élen jár; a gyártó 2015 után kiadott mobilhálózati berendezései már támogatják a DSS-t. Ez a technológia elterjedése lökést adhat az 5G-s lefedettség növelésének, de persze ehhez nélkülözhetetlen lesz az is, hogy maguk a telefonok is nagy arányban támogassák a DSS-t – szerencsére úgy tűnik, hogy erre minden esély megvan.

Milliméteres hullámokkal a szupergyors mobilnetért

A másik fontos technológia az mmWave, vagyis a milliméteres hullámhosszú, 24-100 gigahertzes tartományt kommunikációs célra megnyitó technológia. Magyarországon várhatóan a 26 ezer megahertzes (26 gigahertzes) sávban lehet majd mmWave kommunikációt bonyolítani, de ez csak évek múlva várhat elérhetővé, hiszen a tartomány jelenleg még mikrohullámú távközlési célokra van fenntartva. A korábban fentebb említett rádiófrekvenciák esetében a rádióhullámok hossza sokkal nagyobb egy milliméternél, ezért terjednek jól. Ezzel szemben a milliméteres rádióhullámokkal csak rövid, száz méternél is rövidebb távolságokat lehet áthidalni, ráadásul az adónak (ami például a bázisállomás), és a vevőnek (ez pedig lehet a mobiltelefon) rá is kell látnia egymásra.

Bár már léteznek a szabványt támogató okostelefonok is, az mmWave inkább arra lehet hasznos, hogy például egy lakópark épületei számára így juttassunk el a közeli gerinchálózatról szupergyors, minimális késleltetésű adatkapcsolatot anélkül, hogy ehhez optikai kábeleket kellene lefektetni közöttük. Egy 5G-vel automatizált gyárban pedig biztonsági okokból is jól jöhet, ha mondjuk két üzem között az adatkapcsolat csak egy jól behatárolt földrajzi területen folyik.

Már most kipróbálnád? Ide kell utaznod 5G-ért!

Ezen a térképen nézheted meg, hogy Magyarországon hol érhetők el a Magyar Telekom 5G-s szolgáltatásai – természetesen a technológiát támogató készülékkel. A kereskedelmi szolgáltatás idén áprilisban indult Budapesten, a Telekom Könyves Kálmán körúti székházában és az azzal szomszédos Groupama Arénában, a Puskás Ferenc stadionban, valamint Zalaegerszeg belvárosában, és ZalaZone járműipari tesztpályán, továbbá Budaörsön, ahol több cég ipari telephelye is megtalálható.

Jelenleg gőzerővel dolgoznak a Telekom hálózatfejlesztésért felelős munkatársai a Balaton környékén is az 5G bevezetésén – Siófokon például már ki lehet próbálni az egyik bázisállomásnál a következő generációs mobilnetezést 5G-t támogató készülékkel. Mivel a Balatonnál gyakori, hogy a mobilhálózatoknak a nyaralók miatt kiemelkedő adatforgalmat kell bonyolítaniuk, az 5G bevezetése sokak számára lesz majd örvendetes gyakorlati újítás. A következő generációs fejlesztések folyamatosak, hónapról-hónapra érdemes visszanézni a lefedettségi térképet új helyszínek után kutatva.

által|2020-07-21T13:56:14+02:002020.07.21|ABLAK, GÉP|

A Pont Most tartalmai a Magyar Telekom támogatásával készültek